Az év minden napján látogatható a Kis-Balaton közelében található bivalyrezervátum. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó parkban testközelből ismerkedhetünk meg a védett bivalyokkal, ürgékkel, etethetünk kecskét és megfigyelhetjük a költözőmadarakat is.
Az M7-es autópályától negyed órányira található kirándulóhely a gyerekes családok kedvence, de szerintem romantikus programnak is ideális a tanösvények bejárása.
Az egy kilométeres túrát érdemes többször megszakítani, bár a távolság nem nagy, de több órát, akár fél napot is elidőzhetünk a friss levegőn. Tényleg csak egy villanypásztor választ el bennünket a békésen legelésző hatalmas testű bivalyoktól, és ha szerencsések vagyunk, még ürgét is láthatunk.
Héri János ökoturisztikai referens kísért végig bennünket a rezervátumban, és mesélt nekünk a fokozottan védett állatokról. A parkban normál esetben vezető nélkül tudunk körbemenni, de számos információs tábla tájékoztat bennünket útközben a legfontosabb tudnivalókról. Ha szeretnénk, lovaskocsival is mehetünk egy kört, ezzel a távolabbi bivalylegelő állatait is közelebbről láthatjuk.
Az ország egyik legnagyobb bivalygulyája Kápolnapusztán van, a nemzeti park egyik legfontosabb feladata a magyar házi bivaly genetikájának megőrzése és tenyésztése. Jelenleg 400 bivalyból áll az állomány, a legidősebb állat 40 év körüli.
– Több gulyában kell elhelyezni a bivalyokat, ugyanis a tenyészbikák konkurensei egymásnak. A marhával ellentétben a bivaly nem tűri a konkurens bikát, addig verekednek, amíg a gyengébb el nem menekül, vagy el nem pusztul. Egy bivalybikára 50-60 tenyészállatot lehet számolni.
A bivalytehén 11 hónapig vemhes, egy utódot hoz világra, nagyon gondos szülők. A bivaly alapvetően nem veszélyes, de a borját védelmező tehenet komolyan kell venni.
– Míg a XX. század elején a Kárpát-medencében több mint 150 ezer bivaly volt, a második világháború utáni években már csak 60 db élt Magyarországon. Mivel elsősorban igavonó erejük miatt tartották őket, a gépesítés miatt nem volt szükség rájuk.
Ma már a magángazdálkodók is egyre többen tartják ezeket a nagytestű állatokat, elsősorban a húsuk miatt, de már az országban is van példa a bivalytej-feldolgozásra. Olaszországban és Spanyolországban a mozzarella sajt miatt tartják a hatalmas bivalyállományokat.
A bivalyrezervátumot 1992-ben hozták létre, akkor 16 tehén és egy bika volt a gulya része.
A bivalyok napi 4-5 órát dagonyáznak, János mesélte, hogy a múlt században nem volt ritka, amikor egy szekeret vontató bivaly megérezte a víz szagát, és komótosan belegyalogolt abba. Majd órákig hűtötte magát, miközben a szekér utasai az árokparton várakoztak. Mert a bivaly bár szelíd állat, de makacs és akaratos. A dagonyára nem csak azért van szüksége a nagy állatnak, hogy lehűtse magát, a víz a csípős, szúrós rovaroktól is védi.
Nézd, milyen komótosan dagonyáznak!
Fürdés után sem túl tiszták! De a rajtuk megszáradó sár is hűsíti a testüket, és védi őket a rovaroktól.
A parkban található állatsimogatóban kecskék várják a kíváncsi látogatókat, sőt, fogadják őket, és szinte kikunyerálják az ennivalót. Imádják a friss akácfa ágat, nézd, milyen cukik.
A parlagi kecske Magyarországon őshonos állatfaj, ha nem is bárányok, de kezesek.
És valóban, akár az asztalról is esznek, nézd:
A fecskék és gyurgyalgok a löszfalban élnek, ez az őszi időszak számukra már az intenzíven táplálkozás ideje. Még sok a rovar, meleg van, most gyűjtik a tartalékot a vándorlásra. A gyurgyalagok hamarosan útnak indulnak Észak-Afrikába, a parti fecskék néhány hét múlva repülnek el. A gyurgyalag néhány éve az év madara volt.
– A bivalyok a legelőt is karbantartják, ez nagyon fontos az itt élő ürgék számára. Az ürge azokon a helyeken érzi jól magát, ahol legelőállatokkal karbantartott legelő van. Az ürge vörös könyves faj, eszmei értéke 250 ezer Ft.
A hetvenes évekig annyi volt belőlük, hogy kötelező védekezést írtak elő ellenük, de mára már fokozottan védett állatok. Húsát is fogyasztották, nagyon tiszta állat, bundája pedig félnemes prém. Viszonylag könnyű volt az elfogásuk, emlékezzünk csak a híres Petőfi Sándor Arany Lacinak című versre. Ürgét fotózni Máté Bence tud igazán, olvastad már a vele készített interjúnkat?
A kis állatok szinte a kipusztulás szélére kerültek, ezt az ürgét fogyasztó ragadozómadarak állománya is megsínylette. A kerecsensólyom és a parlagi sas is nagyon megfogyatkozott. Ma már nincs összefüggő ürgeállomány az országban, csak szigetszerűen fordulnak elő.
A 10-15 cm alatti fűmagasság a megfelelő élőhely nekik. A görény, a nyest és a róka is természetes ellenségük, és a fent felsorolt ragadozómadarak mellett az ölyvek és a héják is szívesen fogyasztják őket.
Az ürgék akár 15 méteres járatokat is képesek kiépíteni. Van nekik egy másfél méter mély téli és éjszakai járatuk, és egy földfelszínhez közelebbi nyári pihenőhelyük. Minden ürgejáratnak több kijárata van. Nyár végén ők is intenzíven táplálkoznak, mert téli álmot alszanak, olyankor 5 Celsius fokra lehűl a testük. Télen is felkelnek, mert az alvóhelyükre nem ürítenek, külön WC fészket építenek maguknak.
Ugyan telepesen élnek, de a járatokon belül minden felnőtt ürgének saját odúja van. 26-28 napig vemhesek, és ugyanennyi nap, amíg a kis állatok megjelennek a kijáratnál. Egy nyáron többször is ellenek, nagyon szaporák, akár 5-8 utódot is világra hoznak.
A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumba érkezhetünk akár kerékpárral is, a Balatoni Bringakörútról is könnyen eljuthatunk ide, de Zalakarosról és Hévízről sincs messze. Ha kényelmesebbek vagyunk, és autóval érkezünk, akkor ingyenes parkolóhelyek fogadnak bennünket. A parkban büfé és ingyenesen használható WC is található.
Ne szemeteljünk, ne hangoskodjunk kirándulás közben!
Nézd meg képeinket:
Nyitókép: Fejes Éva
Készítette: Keszey Ágnes és Mihály Szilvia