Apró hangyától a hatalmas elefántig egy különleges tárlaton
Apró hangyák, játékos ürgék, méltóságteljes sasok, félelmetes kajmánok, impozáns oroszlánok, hatalmas elefántok, nagy csőrű gödények, színpompás gyurgyalagok- ez csak néhány abból a több száz féle állatból, melyet világszerte megörökített Máté Bence.
Világjáró kalandozásban lehetett része mindazoknak, akik ellátogattak a közelmúltban keszthelyi kiállítására. Az egyedi látásmódú természetfotós képeit a Festetics-kastély parkjában csodálhatta meg a közönség, egy különleges tárlaton.
Az installáció nappal is igen érdekes, s a kísérőszövegek révén tanulságos volt, a képek azonban napnyugta után, a különleges megvilágításban még látványosabbak voltak.
Máté Bence kiállítása és előadása Keszthelyen – Fotó: Keszey Ágnes
A BBC világverseny történetének legeredményesebb fotósa
A természetfotós már egészen fiatal korában, tizenévesen sikert sikerre halmozott képeivel. 2001-ben a BBC Wildlife magazin természetfotós pályázatán ürgéket ábrázoló, Rivaldafényben című fotóját díjazták, s egy évvel később egy madáritatón készített Újrahasznosítás névvel indított művével a BBC pályázatán elnyerte Az év ifjú természetfotósa világcímet. E kitüntető titulust Magyarországon is neki ítélték öt alkalommal.
25 évesen Londonban Árnyjáték című fotográfiájával kiérdemelte a természetfotózás Oscar-díjának tartott, „Az év természetfotósa 2010” (Wildlife Photographer of the Year) címet. Így ő a világverseny történetének legeredményesebb fotósa, az egyetlen eddigi induló, aki az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is fődíjat kapott.
Fotó: Máté Bence werk – matebence.hu
Így kezdődött…
De vajon hogyan sikerült mindez? Hogyan lett a Szegeden született, Pusztaszeren felnőtt fiatalember a világ egyik legismertebb fotósa? A fotós még diákként nyúltenyésztésből és kézműves termékek készítéséből spórolt pénzén egy Zenit fotópuskát vásárolt- ezzel kezdődött a sikeres pályafutás.
18 évesen magántanuló lett, s megvalósította álmát, hogy természetfotós legyen. A fotópályázatokon elért eredmények, az előadások, a szakmai cikkek és a képeladások adták meg az anyagi hátteret, hogy több ezer órát tölthessen a lesekben, melyeket nem sokkal később már maga épített. Létrehozta a detektívüveges fotótechnikát, így testközelből fotózhatja az állatokat.
Zimbabwe, s más dél-afrikai tájak, Kenya, Brazília, Európa számos országa, hazánkban a Kiskunsági Nemzeti Park – ezek azok a helyek, ahol a legtöbb kép született. Földön, vízen, s víz alatt is – s az átélt pillanatokat, az élővilág ezernyi csodáját a keszthelyi kiállításon is megtekinthette a közönség.
Máté Bence kiállítása és előadása Keszthelyen – Fotó: Keszey Ágnes
Bárhol és bármiről lehet különleges képet készíteni
A szabadtéri kiállítás végeztével, augusztus első hétfőjén, amikor már lenyugodott a nap, nem mindennapi est várt az érdeklődőkre: a Vértelen vadászat című előadás.
A kastély falára vetített képek, videós bejátszások színesítették az estet, s az is érdekes- s stílszerű -jellemzője volt az eseménynek, hogy a természetfotós egy vadlesben ülve idézte fel élményeit, kalandjait. A közönség vele együtt kalandozhatott élményeken, éveken, kontinenseken és országokon át. S bár rengeteg érdekes sztori, kalandos – s nem egy esetben szinte életveszélyes – helyzet is felidéződött, mi mégis arra voltunk kíváncsiak, hogy a világot járt természetfotósnak mit jelentenek a hazai tájak?
Máté Bence kiállítása és előadása Keszthelyen – Fotó: Keszey Ágnes
– Kezdetben úgy értem el világsikereket, hogy a lakóhelyem környékének élővilágát fotózva versenyeztek az egzotikus tájakra eljutók képeivel. Később, amikor már megtehettem és én is elutazhattam távoli vidékekre, akkor láttam meg, hogy milyen szerencsés is vagyok, milyen helyen nőttem fel, s hogy nem feltétele a jó képek elkészítésének, hogy az ember elmenjen a legegzotikusabb helyszínekre. Inkább egyfajta szemléletre van szükség, s bárki, akár a kertes házának az udvarán is találhat fotótémákat, amelyek különlegesek lehetnek. Nem biztos, hogy erre rájöttem volna, ha egyből az egzotikus tájakon kezdem a fotózást – idézte fel lapunknak Máté Bence. A magyar vidék és állatainak szépsége mellett az is nagy előny, hogy évente többször fel tudja keresni a helyszíneket, így nem csak hogy minden évszakban más és más a látnivaló, hanem az is fontos, hogy minden időszakban lehet olyan tapasztalatokat szerezni, melyek majd a következő év aktuális évszakában igen hasznosak lehetnek.
A természetfotós leggyakrabban a Kiskunsági Nemzeti Parkban fotóz– ez a táj a szívéhez leginkább közel álló. Nem véletlen: e vidéken él, itt fedezte fel az élővilágot, itt ismerte meg tanulta meg beazonosítani az egyes madárfajokat.
Fotó: Máté Bence werk – matebence.hu
Milyen a jó fotó?
S bár már szó volt arról, hogy nem kell sem egzotikus táj, ritka vagy általunk kevésbé ismert állat megörökítése ahhoz, hogy jó kép szülessen, melyek közül sok díjazott is lett, de kíváncsiak voltunk arra, vajon a világ egyik legeredményesebb és legismertebb természetfotósa szerint mi kell egy jó fotóhoz, s vajon mikor mondjuk azt egy fotóra, hogy az jó?
– Erre nagyon egyszerű a válaszom: az a lényeg, hogy tetszik vagy nem a kép szemlélőjének. Ha valaki ránéz a felvételre és megragadja, akkor jó a fotó. Ez attól függ, valaki mit keres a képben. Van, aki a hangulatot, van, aki aki egy-egy növényt vagy állatot. Számomra akkor jó egy fotó, ha valamilyen történetet mesél el és olyan módon van ábrázolva, ami fotográfiailag is érdekes. Olyan perspektívából, egy olyan háttérrel, olyan eszközök használatával olyan képi világot mutatunk be, amit másképp nem lehet elmondani – vélekedik a természetfotós.
De mindehhez vajon mennyire fontos a technika, maga a fényképezőgép?
– Nem annyira technikai sport a fotózás, sokkal többet számít az egyéni kreativitás. Ha valaki nagyon jó szemmel és kreatívan nyúl a témához, akkor egy középkategóriás felszereléssel is tud érdekesebb képeket készíteni, mint aki kevésbé kreatív, de csúcsgéppel dolgozik. A felszerelés megkönnyíti a munkát. Én egy évtizedig nem a csúcstechnikát képviselő eszközökkel dolgoztam, hanem középkategóriás, használt felszerelésekkel, mert kezdetben nem volt pénzem megvenni a legjobbakat, legújabbakat. Most már húsz éve fotózom, körülbelül hat éve a legprofibb felszerelésekkel – világított rá a kulisszatitkokra Máté Bence. S azt is elárulta, mindezeken túl mi kell ahhoz, hogy valaki a világ élvonalába kerüljön képeivel.
Fotó: Máté Bence werk – matebence.hu
Különleges kivitelezésű detektívüveges lesek tervezésével is nemzetközi hírnevet szerzett
– Én sosem elégedtem meg azzal, már gyerekként sem, hogy csak úgy és azért csinálok valamit, mert úgy szokták. De amellett, hogy mindig mindenből tanultam valamit, mindig kérdéseket tettem fel, hogyan lehetne jobban, egyszerűbben, hogyan lehetne másképp, mint ahogy mások teszik. . Mindig érdekes és izgalmas, hogy a bevett dolgokat az ember hogyan tudja másként véghezvinni. Azt gondolom, az újszerűségre való törekvés az, ami engem sikerre vitt – vallja Máté Bence.
Keszthelyen egyébként 70 ezer látogató tekintette meg a kiállítást, ezzel a harmadik leglátogatottabb tárlat lett, Budapest és Debrecen után.
Máté Bence kiállítása és előadása Keszthelyen – Fotó: Keszey Ágnes
A több millió megörökített pillanat után Máté Bence ma már nem csak fotóz. Fontosnak tartja, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a természetet, a minket körülölelő tájat, s megannyi lakóját. Ezért indította el Gaál Péter barátjával közösen az interneten a Fajbook programot, melyben arra ösztönzi a fiatalokat, hogy fotózzanak hazánkban élő állatokat, s közben ismerjenek meg minél több fajt. Mindemellett – az országjáró kiállítás látogatottságán felbuzdulva – detektívüveges leseket szeretne építeni, hogy minél több ember kerüljön közelebb az adott terület élővilágához.
Keszey Ágnes
