A vár története
A várat a Bána nemzetségből származó Jakab báró, trencséni alispán és IV. Béla király kardhordozója építette, és a család ez időtől fogva a Cseszneky nevet viselte. A vár a következő századokban többször gazdát cserélt, míg a XIX. század elején egy földrengés, majd ezt követően egy tűzvész lakhatatlanná tette. Addig viszont tanúja volt a magyar történelem fordulatainak, mindenkori tulajdonosai pedig fontos szerepet játszottak az ország sorsának alakításában. A vihar évszázadokat követően 1635-ben az Esterházy hercegek birtokába került, akik kényelmes kastéllyá alakították, és a középkori végvárat barokk stílusban építették át. A család 1780-ban elköltözött, de a személyzet még harminc évig lakta a kastélyt, az épületek többi részét pedig börtönnek használták, míg a természeti csapások sora romba nem döntötte.
1970-ben kezdődtek a helyreállítási munkálatok, melyek során konzerválták a várromot, ezzel párhuzamosan kezdődtek el a mai napig tartó régészeti feltárások. Ezek eredményeként a vár folyamatosan látogatható, és ormairól megcsodálhatjuk a bakonyi tájat.
Fotó: pixabay.com
Látnivalók Cseszneken
Helytörténeti kiállítás
2002-ben a falu egyik régi parasztházában megnyitotta Falu-múzeum kiállítási tárgyai egyrészt a református néprajzi gyűjteményből, másrészt lakossági felajánlásokból származnak. Láthatunk itt a régi kenderfeldolgozáshoz szükséges eszközöket, a korabeli mindennapok használati tárgyait, de a környező erdőkben összegyűjtött kőzeteket és őstörténeti maradványokat is.
Fotó: csesznek.info.hu
Katolikus templom
A cseszneki vár kápolnájának ma már csak feltételezett hely látható, de néha megmaradt műkincs és barokk stílusú katolikus templomban él tovább: tornyában szólal meg nap mint nap a XV. századból származó harang, mely a Dunántúl legrégebbi harangja. Itt látható a „Mária születésének bemutatása” című festmény, melyet 2000-ben restaurálták, és a templom körmeneti keresztje is jelentős történelmi múltra tekint vissza.
Aktív kikapcsolódás
Via Ferrata – Vasalt utak
A cseszneki vár tövében húzódó Kőmosó-szurdok a Bakony-Balaton Geopark legészakibb bemutató helyszíne, ahol egyedülálló élménye várják a természet szerelmeseit.
Magyarország első „vasalt útja” 2013-ban épült meg a Kőmosó-szurdokban. A Via Ferrata olyan sziklamászó út, melyen a biztosítókötél az út teljes hosszában, több ponton fixen a sziklához rögzített, lépést, fogást segítő létrafokok igénybevételével. Ez a megoldás azok számára is lehetővé teszi az út használatát, akik nem képzett sziklamászók. A mászáshoz kötelező biztonsági felszerelés használata. A Via Ferrata útvonalakat nehézségi fokuknak megfelelően A-tól F-ig jelölik: az „A” jelzésűek a legkönnyebbek, az „F” jelűek csak profi mászók számára járható.
Via Ferrata (Fotó: youtube)
Ördög-árok
Csesznekről túraútvonalon, a piros kereszt jelzésen indulva, majd a piros sáv jelzésre térve jutunk az Ördög-árokhoz. A völgyoldal szikláiban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlanghasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohával fedett szikladarabok borítják. Itt található a Bakony legnagyobb barlangja, az Ördöglik, szája az Ördög-gát fölött, 32 méteres magasságban tátong.
Klasszikus gyalogtúrák
A Magas-Bakony erdőségeinek mélye igazi mesevilág: a hajdan legendás betyárokat bújtató, égig érő bükkösök, tölgyesek, gyertyánosok őrzik a természet érintetlenségét, mélyükön számos szurdok húzódik csörgedező hegyi patakokkal.
Cuha-patak völgye
A Magas-Bakony egyik legszebb része. Ebben a vadregényes sziklaszurdokban haladó turistaút nemcsak gyalog, hanem lóval és kerékpárral is jól járható.
Cuha-patak (Fotó: wikipédia)
Kő-árok
Csesznek és Gézaháza között, észak-déli irányban fut a Kő-árok, melyen zöld turistajelzés vezet végig. Mintegy 2,5 kilométeres hosszú, festői, meredek, 30-50 méter magas sziklafallal határolt szurdokvölgy. Feltétlenül érdemes felmászni a völgy falába található kő-völgyi sziklaüreghez és a vele majdnem szemben nyíló kőfülkéhez. Mindkét sziklaüregben megtalálták az ősember nyomait az 1950-be végzett ásatáskor.
Bakonyvasút
A Cuha-patak völgyében halad a 115 éves Győr-Veszprém vasútvonal, mely mára ipartörténeti műemlék. Műszakilag és esztétikailag isi egyedülálló a Porva-Csesznek és Vinye közötti öt kilométeres szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon halad át a vonat a Cuha szűk szurdokvölgyében.
Szöveg: TOP50 látnivaló a Balaton-felvidéken című kiadvány
