A fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) Észak-Amerika középső és keleti részén őshonos halfaj. Európába a XIX. század végén került át.
Magyarországra 1980-ban, Olaszországból telepítették be.
Mivel vizeink környezeti adottságai megfelelőek számára, gyorsan elterjedt és mára már az ország teljes területén jelen van.
Kiszorítja az őshonos halakat
A fekete törpeharcsa rendkívül szívós, jól tolerálja az alacsony oxigénszintet, és a jelentősebb hőmérsékleti ingadozásokat is. Mindenevő, a magoktól a rovarokon, rákokon át az élő vagy döglött halakig mindent megeszik. Szaporodási, életmódbeli és táplálkozási sajátosságai miatt a megüresedő élettereket gyorsan kitölti, így kiszorítva az őshonos halfajokat.
A horgászok legfőbb problémáját is ez okozza: ahol elterjedt a fekete törpeharcsa, ott a ragadozóhalak horgászata nehézkes, 10 kapásból 9 a törpeharcsáé, mellette süllőt fogni szinte esélytelen.
A Balatonba visszadobni nem szabad.
A fekete törpeharcsa húsa jó, mégsem szeretik
Bár húsa jóízű, kis mérete és nehéz tisztíthatósága miatt csak kevesen állnak neki a pucolásának. Ráadásul a hát-, és oldalúszóiban hegyes tüske található melyet a vízből kiemelve kimerevít, és ha rosszul érünk hozzá, alaposan megszúrja a kezünket.
A fekete törpeharcsa 2022 júliusában az Európai Unió egész területén veszélyes idegenhonos fajok listájára is felkerült.
Egyre több van belőlük a Balatonban
A faj balatoni állománynagysága a megfigyelések és a fogási adatok alapján is emelkedő tendenciát mutat. Állománynagyságának pontos meghatározása azonban a tó méretéből és a faj mozaikos elterjedéséből adódóan komoly kihívást jelent. A BLKI évek óta kutatja a faj elterjedését. Az intézet felméréseit kiválóan kiegészíthetik a balatoni horgászok megfigyelései, melyeket az alábbi kérdőív kitöltésével oszthatnak meg a kutatókkal.
https://www.survio.com/survey/d/I6F/balatoni-torpeharcsa
A kérdőív kitöltésére december 31-ig van lehetőség, a szakemberek az adatokat kiértékelik, az eredményeket pedig közreadják.
Nyitókép: BLKI – hivatalos