Győrffy István / zaol.hu | 2020.04.18. 08:00
A Kis-Balaton évezredes hagyatéka
Zalavár temploma a falu legmagasabb pontján épült fel és uralja a tájat. A szem a Kis-Balatonról nézve éppen úgy megakad kimagasló tömbjén, mint a Zalaszabar fölött húzódó szőlőhegyekről a lápi világra pillantva.

A közelben, a Kis-Balaton Várszigetén további egyházi látnivalók várják a turistákat. A romok ezeréves históriákat őriznek…

– A község és a Vársziget templomait külön kell kezelni. Zalavárnak az Árpád-kor óta volt plébániatemploma, ami romosan ugyan, de túlélte a törököt. Kijavították és az volt használatban az új építéséig – mondja dr. Vándor László régész, aki nyugdíjba vonulásáig a megyei múzeum igazgatója volt. – A megye történetének fontos része volt ez a vidék.

Zalavár temploma messziről uralja a Kis-Balaton térségét, Fotó: Györffy István

– A község térségében épült fel az egykori Mosaburg fejedelmi központ, melynek ura Pribina, a frankok hűbérese, a határtartomány őrgrófságának a feje volt. A környéken avarok, szlávok, frankok keveredtek. Az első templom 850-ben, Mária tiszteletére épült, amit a salzburgi érsek szentelt fel.
A Mária templom a Szent István alapította bencés kolostor templomának a helyén állt. A Szent Adorján bazilika a frank időszak szerzeteseié volt, ám ez a honfoglaláskor elpusztult. A Várszigeten lévő templomrekonstrukció helyén az apátságot kiszolgáló népesség temploma állt. Amikor ezt a kápolnát a hivatali időmben megterveztettem Pelényi Gyula építésszel, akkor ez eleve emlékkápolnaként épült meg, a mostani, Szent István kápolna átnevezés csupán pár éves.

Templomrekonstrukció – új Szent István-kápolna a Várszigeten, Fotó: Györffy István

Visszatérve a frank Szent Adorján bazilikára, fontos megemlíteni, hogy két szláv apostoluk, Cirill és Metód itt teremtette meg az írásbeliséget, s térítette keresztény hitre.

Fotó: Györffy István

A magyarok 900 körül foglalták el a térséget, s fontos hatalmi vallási központtá fejlesztették. 1019-ben Szent István a Szent Benedek rend számára monostort alapított, s az új templom felszentelésekor anyagiakban is megerősítette a monostort, olyannyira, hogy a középkor első évszázadaiban ez volt a Dunántúl egyik leggazdagabb bencés otthona. 1424-ben országos, majd 1474-ben hetivásárt is kapott Zalavár a királytól.
– Az ispáni vár a 11-13. század között létesült, fa és földsáncokkal körülvéve. A 15. századtól emlegetett vár a kolostor megerődítése volt, amely a 16. század második felétől tényleges vár, végvár lett.

A törökök 1532-es első támadását követően a lakosság létszáma nagyon lecsökkent, a település elvesztette városi jelentőségét. A végvár a török háborúban mindvégig tartotta magát, de Kanizsa 1600-as eleste után a település és a kolostor teljesen lakatlanná vált. A vár sok támadást vert vissza, azonban jelentőségét Kanizsa visszafoglalásával elvesztette. 1702-ben felrobbantották, köveiből a környéken élők építkeztek.

A faluban az Árpád-házi istenházát 1746-ban hozták helyre romos voltából a várszigeti romok anyagát is felhasználva, s az átépítéssel barokkos jelleget kapott. Ezt tekinthetjük a ma is álló templom közvetlen elődjének. A templomot 1875-ben tűzvész pusztította, amit ezután megjavítottak és kibővítettek.
A mai neoromán templom építését 1914-ben kezdték el, a munkákat azonban az első világháború miatt, csak 1923-ban tudták befejezni, s a tervezett két torony helyett egyet húztak fel.

Fotó: Györffy István

Az el nem készült torony helyén alakították ki a Szent Sír-kápolnát, amelynek berendezését Vörös Józsefné Bősze Anna ajándékozta 1924-ben az első világháborúban elesett férje és sógora emlékéül a templomnak. A templombelső freskóciklusát 1971-ben Károly Gyula keszthelyi festőművész készítette. A templomban karácsonyra felállítják a híres betlehemet, amelyet sokan látogatnak.

Templombelső a nagyméretű, sokak által látogatott betlehemmel, Fotó: Györffy István / zaol.hu

A valamikori megyeközpont, s a zalavári apátság létezése hosszú időre feledésbe merült. Rómes Flóris, a magyar régészet atyja 1881-től végzett ásatásokat a Várszigeten, majd 1938-ban már emlékművet is létesítettek, ezt azonban nem gondozták, vandálok tönkretették, léte feledésbe merült. Később, 1946-ban kezdődtek tervszerű régészeti ásatások Zalavár környékén, s 1950 óta folyamatosak a régészeti kutatások a térségben.
A Vársziget rendbetételét az indította el, hogy 1985-re a sziget mentén létrejött a Kis-Balaton első tározója, s emellett, Bulgária jelezte, hogy Cirill és Metód apostoloknak emlékművet szeretne állítani.
1985-ben döntött úgy Zala megye vezetése, hogy az emlékhelyet rendbe teszi. 1998-ban készült el a vársziget régészeti, környezetrendezési és építészeti programja. Az Árpád-kori alapokon felépült az emlékkápolna, amit ma Szent István kápolnának hívnak, s bemutathatóvá tették a Szent Adorján Bazilika alapjait is, így létrejött a környéket uraló mostani, Szentolvasó Királynéja-templom, s a régmúlt egyházi örökségének harmóniája.

Forrás: zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva