Jelenlegi helyzet:
Az IPCC a közelmúltban tett közzé egy jelentést, amely egészen ijesztő, 1,5 fokos hőmérséklet-növekedésről és annak hatásairól szól és további, nagyon aggasztó információkat tartalmaz. Kiemelendő, hogy nem a saját kutatási eredményeikre alapoznak, hiszen nem végeznek önálló kutatást. Több, mint 60 ország majdnem 500 szakértője kutatási eredményeit összegzik.
Tiszta, átlátszó víz a Balatonban / Fotó: Krauszs Andrea
Összegezve:
Az élővilág, a növényzet és a Föld vizei is nagyon rossz állapotban vannak. A klímaváltozás hatásai már most érezhetőek és kimondható, hogy az emberiség felkészületlenül várja azt, amit a kutatók jósolnak: bő tíz év múlva olyan gyökeres változások következnek be a Földön, amelyek visszafordíthatatlanul a pusztulás felé sodornak bennünket és a legkisebb probléma, hogy nem lehet majd kávét kapni a boltban, ugyanis ez az egész a mezőgazdaságra, ebből kifolyólag az egészségügyre és az életminőség rohamos romlására is hatással van.
Azt már korábban is megírtuk, hogy a melegedő víz és a Balatonban is egyre gyakrabban megjelenő szubtrópusi életformák milyen következményekkel járnak, lássuk most emberre, állatra és növényre lebontva, hogy mit is jelent a fent említett legfrissebb kutatás.
Szerencsére a sekély vizű magyar tenger élővilágát folyamatosan vizsgálják. A magasan tartott vízszintnek köszönhetően nyár végére sem tűnik el a víz a mederből, a Balaton pedig olyan tiszta, hogy a közösségi oldalakon egymással versenyeznek a víz átlátszóságát bemutató fotók. De a klímaváltozás hatásai már érződnek.
Víz:
Érdekes adat, hogy a vizek hőmérséklete befolyásolja az élőlények nemi megoszlását is, hiszen minél melegebb a víz, annál több nőstény születik, ami hosszútávon szintén egyes fajok kihalásához vezet.
Itt arról írtunk, hogy mikor ihatunk a patakokból, forrásokból.
Inkább annak áll fenn a veszélye, hogy inváziós fajok jutnak a tóba, olyanok amelyek eddig nem voltak. Ezek hatással lehetnek az eredeti élővilágra. Ha nem lenne klímaváltozás, akkor többször is befagyhatna a Balaton. A szubtrópusokról ideszármazott állatok, gerinctelenek a befagyatlan téli körülmények közt, az átfagyatlan talajokban túlélik a teleket és akkor állandóvá válhatnak, nem pusztulnak el. Lehet, hogy fokozatosan mediterrán országgá válunk. Azt is mondják, hogy a klímaváltozás a Kárpát-medencében mediterrános klímát fog okozni – mondta G. Tóth László a limnológiai intézet előző vezetője egy korábbi interjúban.
Az állatokra gyakorolt hatás:
Manapság rendszeresen hallunk olyan fajokról, amelyeknek épp az utolsó példánya pusztult ki vagy már csak egy-két egyed él belőlük, az sem a természetes élőhelyén, hanem maximum állatkertekben, ugyanakkor túlszaporodás is lehetséges, amely szintén káros következményekkel járhat. Hogy milyen nagyvadakról van szó ez esetben a Balaton környékén, azt itt mutattuk be.
Hallottál már a citromlepkéről? Nagy öröm, hogy Balatonnál még ilyet is láthatsz.
Nézd meg itt, hogy milyen az őszi Balaton madárvilága.
Megváltoznak például a madarak vándorlási szokásaik. Így például a veszélyben vannak a gólyák és a vadludak is. Ez utóbbiak például gyakorta telelnek mocsarak és folyótorkolatok közelében, de ha nem lesz mit enniük – pusztulnak az algák is –, akkor ők is el fognak tűnni nem csak Magyarországról, hanem Európából is.
Itt a Keszthelyi-hegység csodálatos élővilágáról olvashatsz.
Növényzet:
A Balaton környékének legősibb kultúrájú és ma is sokak megélhetését adó növénye a szőlő. Bár most az eső és a szeszélyes tavasz késleltette a szőlő érését, de nem lesz rá sokkal jobb hatással az sem, ha rohamosan emelkedik és azon a magas szinten is marad a hőmérséklet, hiszen korábban számíthatunk az érésre és a tőkéknek nem lesz idejük megújulni, regenerálódni.
A közelmúltban foglalkoztunk azzal a biopincészettel, amelyet az ország egyetlen bio- és vegán szőlész-borász hölgye, Veres Zsuzsanna vezet, de a Füreden működő biopincészetről is beszámoltunk.
Olvasói fotó: Kelemen Krisztina
A növényzet azonban nem csak ebből a szempontból van veszélyben: az élelmiszerhiány témakörében is aggasztó a helyzet, hiszen a kutatás szerint tíz éven belül a termelékenység is csökkenni fog. Nem riogatás, hanem tény, hogy ugyan, lesz mit ennünk egy évtized múlva, de kevesebb lesz belőle és csillagászati lesz az ára, ha nem teszünk valamit, de nagyon gyorsan.
Megkérdeztük a fentiekkel kapcsolatban Jordán Ferencet, a tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Intézet igazgatóját is:
– Fontos látni, hogy egy tavi ökoszisztéma sok-sok együtt élő organizmus bonyolult kapcsolatrendszere. Az állatok és a növények története együtt alakult, egymástól függenek. A klímaváltozás hatására egyrészt új fajok inváziójára lehet számítani. Ezek hatását senki sem tudja előre megmondani, de sok dokumentált példa alapján igen jelentős is lehet. Másrészt a Balaton saját fajai is válaszolnak, de nem egyszerre és nem ugyanolyan mértékben. A jól összecsiszolódott rendszer széteshet, működése megzavarodhat. Ha például egy rovar hamarabb vagy később kezdi meg évszakos szaporodását, akkor annak ragadozói és versenytársai is reagálnak, azok is alkalmazkodnának. Az évmilliók alatt létrejött kényes kapcsolatrendszer viszont évek alatt nem tud továbbalakulni. Az ökológiai folyamatok megzavarásának hatása beláthatatlan: algásodás, halpusztulás, egyebek – a tó, vagy bármilyen ökoszisztéma sokféle módon adhat választ a klímaváltozás drasztikus hatásaira – mondta az igazgató.
Sem mi, sem az IPCC sem akar megijeszteni senkit, de riasztó, hogy hamarosan alapvető élelmiszerek tűnhetnek el, s tekintve a fentieket, ez nem is annyira elképzelhetetlen. Hol máshol lehetne tehát hatásosabban megfogni az embereket, mint az ételek kérdésén keresztül?
A likeBalaton.hu csupán arra szeretné felhívni a figyelmet ezzel az anyaggal, hogy ha mindenki csak egy picit is odafigyelne a környezetére, tudatosabb lenne a hétköznapi életében, akkor talán jó irányba mozdulna valami. Gondoljuk erre akkor is, amikor a Balaton partján pihenünk…
Készítette: Szaniszló Hajnalka
Nyitókép: Pixabay
