– Mit lehet tudni a molyról?
– A moly egy fejleszthető hajóosztály (development class), ami azt jelenti, hogy nagyon kevés megkötés van a hajóosztály szabályokban. Így fordulhatott elő, hogy a 2000-es évek elején a hajóosztályban megjelentek a hydrofoil szárnyak. Ezek lehetővé tették, hogy a dunai szárnyashajókhoz hasonlóan a hajótest a víz fölé emelkedjen. Azóta az osztály fejlődése töretlen, és nagy fejlődésen ment keresztül. A hajók tervezése ma már majdnem annyira szól az aerodinamikáról mint a hidrodinamikáról. Maga a hajótest csupán 3,35 méter hosszú, és 2,25 méter széles. Mivel a vitorlán kívül minden darabja karbonból készül, az egész hajó alig több mint 40 kg, amihez egy 8 négyzetméteres vitorla tartozik. Így a hajó sebessége szél felé cirkálva, eléri a 18-20 csomót (36 km/h), bőszélben pedig akár 30 csomó (55 km/h) fölött is képes repülni.
– Milyen technikai tudást, és milyen vitorlás tapasztalatot igényel?
– Ha valakinek van némi kishajós tapasztalata, akkor egy kis segítséggel 2-3 hónap alatt már élvezetesen és biztonsággal lehet vitorlázni a hajóval. Az elején elég rögös az út, sok borulás várható. Amikor én kezdtem, még csak az interneten, a videókból tanultunk. Azóta többen vagyunk, járunk külföldi versenyekre, és az ott tapasztaltakat hamarabban és gyorsabban át tudjuk adni a frissen érkező sporttársaknak.
– Kik számítanak a molyozás favoritjainak?
– Az osztály természetesen nagyon nagy presztízsnek örvend külföldön. Rengeteg olimpiai, világbajnok és Amerika-kupa győztes vitorlázó szeli a habokat ezzel a fajta hajóval. Egy világbajnokságon úgy érezheti magát az ember, mintha Forma 1-es sztárpilótákkal együtt vitorlázna egy mezőnyben. Itthon 6-7 lelkes srác űzi ezt a fajta vitorlázást, de folyamatos az érdeklődés iránta. Hazai versenyt még csak kétszer szerveztünk, de szeretnénk folyamatossá tenni a versenyzést.
– Mi a jövője a molynak a Balatonon?
– A jövő az, hogy próbálunk minél több embert bevonzani és megtartani az osztályban. A Balaton nem mindig a legideálisabb terep a hajónak, de a modernebb szárnyakkal már a kevéssé szeles napokon is tudunk szárnyalva vitorlázni. Nyár közepén küzdünk kissé a hínárral, de amúgy sok élvezetes napot tudunk a vízen tölteni. Nagyjából április elejétől október végéig vagyunk vízen, és minimum 7 csomós széltől 22 csomóig biztonsággal tudunk vitorlázni.
– Mennyire drága egy ilyen hajó?
– A hajó a gyártási technológiák miatt sajnos elég drága. Egy belépő szintű modell, amit érdemes használtan megvásárolni, 10 ezer euró. Ez alatt sajnos nem érdemes beugrani a vásárlásba, hiszen az embert hamar elkapja a gépszíj, és úgyis el fog költeni még több pénzt, hogy újabb és jobb technikát vásároljon. Az újabb hajók a foilok (szárnyak) fejlődése miatt sokkal könnyebben megvitorlázhatóak, mint a régebbiek.
– Ön mikor vett molyt és miért?
– 2015-ben egy másik hajóosztályból kiszállva döntöttem ennek a típusnak a megvásárlása mellett. A kétszemélyes hajóosztályok után a cél az volt, hogy egyedül is bármikor élvezetesen tudjak vitorlázni, illetve a hajó képességeinek kiaknázása is egyfajta szakmai kihívást jelentett. Gyerekkorom óta vitorlázom. Sokéves kishajós versenyzés után a Kékszalag világába kerültem, ahol sok éve pörgök, illetve ma már a vitorlázás a munkám is. A versenyhajók felkészítése, karbantartása mellett edzősködöm is, katamarán vitorlázást oktatok. A moly megvitorlázása azonban még mindig folyamatos kihívást jelent.
– Molyozást is tanít?
– A molyozást csak annak tanítom, aki megragad mellettünk az osztályban. Nyilván őt a szárnyaink alá vesszük, és igyekszünk minél hamarabb a megfelelő szintre hozni. Az elmúlt két-három évben többen is vásároltak hajót egy-egy kiadós kávé melletti elbeszélgetés, és egy próbaút után. Aki megteheti, hogy megvásárol egy ilyen hajót és elkötelezett, az hamar a rabjává válik.
Az érdeklődők itt kaphatnak további válaszokat: https://www.facebook.com/moth.hu
Nyitókép: Edelényi Szabó Viktor