A Balaton közelében – főleg a déli és nyugati medencében – szinte egymást érik a termál és gyógyfürdők, ahol akár a szabadtéri medencékben, vagy Hévízen magában a gyógytóban is úszhatunk, pihenhetünk.

Sokakban felmerül a kérdés, ha termálvízben fürdünk, annak van gyógyhatása? Minden meleg vizű forrás jó hatással van a szervezetünkre? Megkérdeztük a szakértőket, hogy tisztázzuk a fogalmakat.

Ha nagyon egyszerűen akarjuk megmagyarázni, mi a különbség a vizek között, akkor azt mondhatjuk, hogy minden gyógyvíz termálvíz, de nem minden termálvíz gyógyvíz.

Fotó: zalakaros.hu

dr. Kovács Csaba, a Balneológiai Egyesület alelnöke három kategóriába sorolja a vizeket: termál-, ásvány- és gyógyvíz.

– Mi alapján csoportosíthatjuk a vizeket?

– A termálvíz esetén a hőmérséklet a meghatározó. Mesterséges fúrás esetén a feltörő, 30 °C fokot meghaladó vizet nevezik termálvíznek. Ez a víz még csak meleg, nem biztos, hogy van ásványi anyag tartalma vagy gyógyhatása.

– Ha már van mérhető ásványianyagtartalom a vízben, akkor már ásványvízről beszélünk?

– Az ásványvíz kritériuma a megfelelő mennyiségű, kimutatható ásványi anyag tartalom. Az ásványvízzé minősített víz legalább 1000 mg ásványi anyagot tartalmaz literenként, de bizonyos kedvező ionok (jód, flour,radon) megléte esetén kisebb ásványianyag-tartalom is elegendő az ásványvízzé nyilvánításhoz.

Ezen kívül a víz tiszta, mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható, összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen állandó.

– Mitől lesz egy ásványvíz gyógyvízzé nyilvánítva?

– Gyógyvízről akkor beszélhetünk, ha egy ásványvízről orvosi vizsgálattal bizonyítják, hogy annak gyógyhatása van valamilyen betegségre nézve. Például a fürdőkúra csökkenti derékfájásban, térdfájásban szenvedőknél a fájdalmakat, javítva a mozgásparamétereket, esetleg az életminőséget.

– A gyógyvíz minősítéshez a kémiai, bakterológia és gyógyhatás vizsgálat mellett szükséges orvosi tanulmány végzés is, ezt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságához kell benyújtani – tudtuk meg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban dr. Mándó Zsuzsa Orvosigazgatótól.
– A gyógyvíz tehát vagy termálvíz, vagy ásványvíz, vagy mindkettő kritériumának eleget tesz, s így fürdőkúra, ivókúra, ritkábban belégzőkúra formájában felhasználható. Hatása nem függ a víz hőmérsékletétől.

Fotó: heviz.hu

– Igaz, hogy Magyarország a gyógyvizek országa?
– Igen. Hazánk területének 80%-a alatt található termál-, illetve gyógyvíz. Magyarország termálvízkészletét tekintve világviszonylatban az 5. helyen áll, Japán, Izland, Olaszország, és Franciaország után. További előnyünk, hogy míg Japánban és Izlandon magas hőmérsékletű, de alacsony ásványianyag-tartalmú, Olasz- és Franciaországban pedig magas ásványianyag-tartalmú, de többnyire jóval alacsonyabb hőmérsékletű vizek találhatók, addig hazánkban a vizek magas ásványianyag-tartalmúak, egyszersmind magas hőmérsékletűek is.

LikeBalaton kisokos

• Ha egy fürdőben a víznek zöldes, vagy barnás árnyalata van, ne ijedjünk meg, ezt a vízben található ásványi anyagok okozzák. Zöldes elszíneződést a magas kálcium tartalom okoz, míg a barna színért a magasabb jód- vagy vastartalom a felelős.
• Gyógyvizes fürdő során minden esetben tartsuk be a javasolt fürdési időt, mert a magas ásványianyag-tartalom fürdőfáradtságot, rosszullétet is okozhat. A fürdési idő minden fürdőben más, kérjük ki az ott dolgozók tanácsát és figyeljük a kiírásokat. A fürdőzést szakítsuk meg szárazföldi pihenéssel, sétával, akár masszázzsal vagy étkezéssel, igyunk sok folyadékot, de kerüljük az alkohol tartalmú italokat.

Fotó: heviz.hu

• Mivel minden gyógyvíz egyedi és különleges hatású, nem azonos a gyógyhatásuk. Szintén fürdőnként kell megtudni, mely betegségcsoportokra ajánlott, vagy épp kinek tiltott az adott helyen a gyógyfürdőzés.

Készítette: Mihály Szilvia