Keszey Ágnes | 2021.10.23. 12:00
Algák mutatják a jövőt
Sokat hallunk a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről. Sokszor talán még térben és időben is távolinak tűnik ez a probléma - de bizony igencsak közeli. A Balatonnál is komoly hatása lehet: hogy mi minden, azt vizsgálják most a kutatók.

Emlékszünk még a két évvel ezelőtti nyárra, amikor a Balaton nyugati csücskében algavirágzás zavarta meg a gondtalan fürdőzést? Akkor a hosszú ideig tartó meleg okozta az algák túlszaporodását. De a jelenséget megvizsgálták több szempontból is: itt olvashatsz arról, hogy vajon a horgászok által használt etetőanyagok befolyással vannak-e erre

Most pedig egy olyan, több évig tartó kutatás zajlik, melyben szintén az algák a főszereplők. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei azt vizsgálják, hogyan változhat a sekély állóvizek, így a Balaton élővilága a klímaváltozás hatására. A Klímapolitikai Intézettől kapott javaslatokat is figyelembe véve arra keresik a választ, hogy a jelenlegi klimatikus viszonyokhoz képest a három, illetve öt fokos átlagos hőmérsékletemelkedés hogyan befolyásolja a felületeken megtelepedő, illetve a vízben lebegő algák közösségének fejlődését, faji összetételét és mennyiségi viszonyait.

Hogy hogyan is zajlik a kutatás, azt Boros Gergely, a BLKI tudományos főmunkatársa mutatta be: a vizsgálatok helyszínén, rengeteg, vízzel teli tartály között álltunk.

Boros Gergely mutatta be a kutatás lényegét
Fotó: Keszey Ágnes

Sok minden változik, ha a hőmérséklet emelkedik

– A kutatás első szakasza néhány héttel ezelőtt, szeptemberben ért véget, de hogyan is zajlott és eddig milyen eredmények születtek?
– Két nagyobb volumenű kísérletből áll az idei vizsgálat. Az egyik nyár közepén kezdődött és szeptember elején ért véget, majd nem sokkal utána indítottuk a következőt, ami jelenleg is tart: ezt látjuk most a tartályokban. A kísérletek alapvető célja, hogy a különböző klímaváltozási forgatókönyveknek megfelelő felmelegedés ökológiai rendszerekre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Alapvetően a planktonikus és a bevonatképző algák állnak a vizsgálatok fókuszában, de kiegészítő vizsgálatként a zooplanktonok (a vízben lebegő állati szervezetek) vizsgálatával is foglalkozunk.

Fotó: Keszey Ágnes

Rengeteg vízkémiai elemzést végzünk, s folyamatosan mérünk sok paramétert a tartályokban – mint például a pH, hőmérséklet, sótartalom – melyek fontosak ahhoz, hogy megértsük, miben különböznek egymástól a vizsgált rendszerek, milyen hatások érvényesülnek, milyen folyamatok zajlanak éppen bennük. Az első kísérletben két hőmérsékleti szcenáriót (forgatókönyv, elképzelt szituáció) modelleztünk:

a mostani klimatikus viszonyokhoz képest három, illetve öt fokos felmelegedést állítottunk be. A kontroll- vagy referenciatartályokat nem fűtjük. A kezelt tartályokban ezekhez képest állítjuk be a plusz három, illetve öt fokos melegítést.

Ennek a vizsgálatnak a központjában elsősorban a bevonatképző algák voltak.

Az adatok elemzése és a minták kiértékelése jelenleg is folyamatban van: ez egy roppant munka- és időigényes feladat. Konkrétumokat még nem tudok mondani, de az előzetes eredmények alapján az már körvonalazódik, hogy elég markáns különbség alakult ki a kezelések között. A vizsgálatokhoz a hagyományos fénymikroszkópos és laboratóriumi mérések mellett olyan eszközöket is igénybe vettünk, mint például a fotoszintetikus aktivitás mérése, illetve olyan elemzéseket is végzünk, melyben az egymásra rakódott algarétegeket is vizsgálni tudjuk.

Fotó: Keszey Ágnes

Ez történik a tartályokban

– A kutatás második fázisa szeptember közepén kezdődött el. Szemmel láthatóan más és más most a víz az egyes tartályokban: van, amely átlátszó, és van, amely teljesen zavaros. Mi van most a tartályokban, és mi áll ennek a vizsgálatnak a középpontjában?
– Most a halpusztulások hatását vizsgáljuk –kombinálva három fokos vízhőmérséklet-emelkedéssel. Amikor a halak elpusztulnak, akkor rövid idő alatt a bennük raktározódó tápanyagok viszonylag nagy része felszabadul -ez belső tápanyagterhelést idéz elő. Azt elemezzük, hogy erre a folyamatra milyen hatással van a magasabb vízhőmérséklet. Ebben a kutatásban is vannak referencia tartályok: ezekben csak Balaton-víz van. Vannak olyan tartályok, amelyekben az aktuális hőmérséklet szerinti Balaton-víz van, de haltetemeket helyeztünk el. S van olyan kezelés, melyben a haltetem-behelyezést három Celsius fokos vízhőmérséklet-emeléssel kombináltuk. Azt elemezzük, hogy a beállított kezelések függvényében hogyan változik a vízminőség a tartályokban.

Fotó: Keszey Ágnes

Beszédesek az algák…

– A vizsgálat középpontjában miért pont az algák állnak?
– A legtöbb természetes, vízi ökoszisztémában megtalálhatóak az algák és ők képezik a tápláléklánc alapját. Az algák jelenléte alapvetően egyáltalán nem egy kártékony, vagy veszélyes helyzet, hiszen nélkülük nincsen élet a vizeinkben. Halak sem lennének algák nélkül. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen mennyiségű és összetételű algaközösség alakul ki a vizekben. A 2019-es nyár végi, ősz eleji balatoni algavirágzásnál – mely elsősorban a tó nyugati területeit érintette – elsősorban az volt a probléma, hogy egy olyan szokatlanul nagy algatömeg alakult ki, amelyre szinte nem is volt példa emberemlékezet óta, másrészt nagy mennyiségben fordultak elő olyan algák – egészen pontosan cianobaktériumok (melyeket a köznyelvben kékalgáknak is neveznek), melyek potenciális méregtermelők lehetnek, ezért a jelenlétüket kockázati tényezőként kell kezelni.
Azt még hozzáteszem, hogy ez a mezokozmosz rendszer (a vizsgálati tartályok összessége), mely mellett állunk, a Balaton-partján van és Balaton-vízzel dolgozunk bennük, de nem csak balatoni jelenségeket modellez, hanem más sekély tavakban lejátszódó folyamatokat is. Tehát nem kifejezetten balatoni, hanem sokkal inkább általánosan a sekély tavakban lejátszódó folyamatok megismeréséhez szükségesek ezek a vizsgálatok.

Itt zajlanak a vizsgálatok – ez a mezokozmosz rendszer
Fotó: Keszey Ágnes

– Arról már szó volt, hogy a kísérlet első szakasza zárult le és még zajlik az eredmények értékelése, de mit jeleznek előre az eddigi eredmények. A klímaváltozás, az emelkedő hőmérséklet milyen hatással lehet az algák mennyiségére és ez milyen változásokat jelenthet a Balatonban, a tó élővilágában?
– Amíg a részletes elemzések el nem készülnek- ez is zajlik most – addig erre a kérdésre nehéz válaszolni. Általánosságban elmondható, hogy a felmelegedő vízhőmérséklet jellemzően inkább az algák szaporodásának, mintsem a visszaszorulásának kedvez. Ráadásul sok esetben olyan algafajok elszaporodásának, amelyeknek a vízminőség, felhasználás szempontjából kedvezőtlen hatása van. Hamarosan kiderül, hogy ez a jelenség kialakult-e a mezokozmosz rendszer tartályiban a kezelések hatására. Publikálható tudományos összegzés leghamarabb jövő évben várható.

Ilyen a Balaton-víz…


… és ilyen a kezelt víz
Fotó: Keszey Ágnes

Algák vs. turizmus?

– Azért teoretikusan beszéljünk arról egy kicsit, hogy ha ez megtörténne, akkor lehet-e, egyáltalán kell-e tenni ellene, ha a Balaton élővilágának egyensúlyát és a turisztikai szempontokat is figyelembe vesszük?
– Ahhoz, hogy az algák szaporodni tudjanak, egyfelől fényre és megfelelő hőmérsékletre van szükségük. Ezeket a körülményeket nem tudjuk befolyásolni. Amit emberi beavatkozással lehet szabályozni, az az, hogy a Balatonban mennyi a hozzáférhető tápanyagok mennyisége. Erre vannak beavatkozási lehetőségek – itt került szóba például a horgászok által használt etetőanyagok mennyiségének és minőségének az újragondolt szabályozása. Ugyan nem ez a legfőbb terhelő forrás, de ilyen téren is vannak lehetőségek, hogy visszaszorítsuk a külső tápanyagterhelést. De egyéb olyan beavatkozások is szóba jöhetnek, melyekhez átfogó egyeztetések szükségesek a Balatonnal foglalkozó szakemberek között. Ilyen például a balatoni üledék kikotrása, melynek alapvető célja szintén az lenne, hogy tápanyagot termeljenek ki a tóból. Ezek a beavatkozások oda vezethetnek, hogy az algák számára rendelkezésre álló tápanyagokat – és itt a foszfornak van kiemelt szerepe – próbálják meg úgy csökkenteni, hogy az algák ne tudjanak olyan mértékben túlszaporodni, mely a vízminőséget és a turizmust negatívan befolyásolná.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva