Szücs Ildikó | 2020.04.20. 10:00
Bakancslistás kirándulások #2 - Varázslatos templomromok
A Balaton északi partján innen és túl számos olyan régi templomrom van, amelyet legalább egyszer muszáj felkeresni. Most négy olyan templom maradványait mutatjuk be, amelyek csodás gyöngyszemei a Balaton-felvidéknek, és valósággal elvarázsolják az idelátogatókat.

Balatonfüred – Papsokai Szent-Mihály templomrom

A város Balatonszőlős felé eső végén van egy kis templomrom, ami családi házak és nyaralók között nyugszik a domb tetején évszázadok óta. Egykor római villa állt a helyén, és arra épült templom a XI-XII. században. Egykor az itt elterülő helység neve Papsoka volt, melynek jelentése: pap falva vagy pap birtoka. A birtok a tihanyi bencések tulajdonában volt, itt laktak az apátság szolgái. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, és köré szerveződött a település központja.

Valószínűleg ez a templom is a török hódoltság idején pusztult el, és más leégett épülethez hasonlóan ennek köveit is a lakosok hordhatták szét a házaikhoz.

A romot ’60-as években tárták fel, és erről a veszprémi Naplóban meg is jelent egy cikk még 1964-ben:

“A helyijárat kocsija ott áll meg a régi balatonfüredi temető aljában, a nagyvázsonyi országút fordulójánál. Fenn az alacsony dombon sírkövek állnak és a dombtetőről gyönyörű kilátás nyílik Tihanyra. Mint egy ökölbe szorított kéz nyúlik le a félsziget a néző szeme előtt, rossz időben ködbe merül a túlsó part, vagy eső után éles kék színekben tűnik a szemünkbe. Ezen a helyen állt a középkorban ismert Papsoka község megmaradt temploma csúcsíves szentélyével. A balatonkörnyéki műemlékek megvédése során erre a szép kis templomromra is sor kerül, de a restauráló munkát megelőzte a rom és környékének feltárása. Az Országos Műemléki Felügyelőség régésze, Walter Ilona a nyári hónapokban feltárta a templom környékét, amely remek eredménnyel járt. Az ásatások során megállapította, hogy a jelenlegi falak alatt korábban egy bronzkori telep terült el.

Erre épült a II. században egy római villa, majd később a IV. században egy másik római villa. Az egymás felett emelkedő épületek egyes helyiségeit is meg lehet állapítani az alapfalak nyomán. Némelyik helyiségnek a padlója is megmaradt, sőt a falak festett darabjai érdekes színes mintákkal együtt is előkerültek a föld mélyéből. Az első villa fűtőberendezése is látható, hatalmas lapokból összeállított vezetékével. Nagyon értékes lelet került elő az egyik feltárt sírból. Közel 50 cm magas vörösrézből készült kereszt, tűzben futtatott arannyal bevonva, olyan remek példány, hogy a Nemzeti Múzeumnak is dísze lesz. Nos, Balatonfüreden adva van a most feltárt római villával a 2000 éves múlt bizonyítása.” (Forrás: Arcanum.hu – Napló/Zákonyi Ferenc)

Háttérben a csodás tavunk (Fotó: Szücs Ildikó)

Különös hangulatú kirándulást lehet ide tenni. Akár biciklivel, akár sétával, vagy ha hosszabb út egyik állomásaként jövünk, autóval is meg tudunk állni a temető mellett. Modern családi házak és nyaralók szomszédjaként olyan természetességgel állnak a többszáz éves falak, hogy az ember kereknek érzi a látképet. Egyszerre vagyunk jelen múltban és jelenben, és bár nem egy eldugott erdőben csodálhatjuk meg a maradványokat, hanem egy város külterületén, mégis csend van. A lakóövezet, a templomrom, a temető és a Balaton látképe valahogy harmonikus egységet alkot itt.

Aszófő – Kövesdi templomrom

Ez a pici rom szintén könnyen megközelíthető helyen van, barátságos fák és mezők mellett Aszófőn. Egy rövid családi kirándulás, patakparti ugrándozás gyerekeknek, vagy romantikus pokrócos piknikezés – ezeknek tökéletes helyszínt nyújt a 800 éves rom környéke.

Mellette tábla hirdeti nagyvonalakban a templom történetét. A XII-XIII. században román stílusban épült, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. Sekrestyéje a szentély északi oldalán található. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár falait tárták fel. A hajó nyugati végében az egykori kegyúri karzat pillérei és boltozatainak maradványai észlelhetők. A nyugati homlokzaton késő románkori ívsoros párkányzat részei, alatta a kapuzat ormának lenyomata látható. A templom kőkerítéssel körülvett temető közepén állott. A törökdúlás idején pusztult el.

A csend is megvan, csak olykor egy-egy elhaladó vonat zaja emlékeztet a mai világra. Az árnyas fák alatt, vagy a rom tövében üldögélve, elnézve a mellette elterülő mezőket egy kicsit a semmi közepén érezhetjük magunkat, kiszakadva a modern világ hétköznapjaiból.

Dörgicse – Boldogasszony templomrom

Dörgicsén három templomrom is található, most csak az Alsódörgicsén lévőben gyönyörködünk. Ez a hely egy valódi ékszerdoboz, egy csoda, ami teljesen elvarázsolja az embert. A fű zöldje, a távolban csillogó Balaton látványa, a magasba nyúló templomrom egykori tornya és az őt körülölelő kis erdő olyan szegletét alkotja a vidéknek, amitől eláll a szavunk.

A dörgicsei Boldogasszony templom romja (Fotó: Szücs Ildikó)

“Akalitól északnyugati irányba haladva az út egyre emelkedik; mellette kies fenyőcsoportok nyújtanak kellemes pihenőt a kíváncsi vándornak. Négy kilométernyi séta után előttünk fekszik, egy tágas medencében, utunk első célja, AIsó-Dörgicse kisközség és a községtől jobbra emelkedő dombon, az erdőszélen, egykori terméskő templomának festői romja. A községet a középkorban (1495) Boldogasszony- Dörgicsének, később Ság-Dörgicsének nevezték. 1200 táján épült temploma a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve. Egyhajós, kis, hosszúkás négyszögű építmény volt, melyből ma az északi fal és a hajó teljes szélességét elfoglaló, hosszúkás négyszögű alaprajzú, felfelé keskenyedő torony kétharmada áll fenn. A torony legfelső emeletét két érdekes ikerablak világította. Az ablakok középső oszlopának nincs fejezete, hanem a nyaktagozat felett, a kétoldalt kinyúló vállkő nyugszik, mely az ikerablak két félkörös boltívét támasztja alá. A vállkő éleit kiálló bimbócsomók élénkítik. ” (Forrás: Arcanum.hu/ Magyar Építőművészet, 1944.)

Egy kellemes séta után itt megpihenve csak ámul-bámul a szem, és felvidul a lélek a látványtól, amit a domb zöldje és a távolban elnyúló Balaton ad. A csendet madárcsicsergés színezi, a levegő olyan tiszta, hogy már ettől egészségesebbnek érezzük magunkat, és a többszáz éves kövekből áradó hangulat egyszerűen lelassítja a rohanó elmét. Érdemes elidőzni itt egy kicsit, és feltöltődni a létezéssel.

Pazar kilátás a romok mellől a Balatonra (Fotó: Szücs Ildikó)

Balatoncsicsó – Szent Balázs templomrom

A Szent Balázs-hegy templomromjához több út is vezet, mindegyik kellemes kirándulást ad. Ha a Balatoncsicsóhoz közelebbi út leágazást választjuk, akkor érdemes egy kisebb túrára felkészülni, és az autót az ösvény aljánál hagyni. A köves, meredek úton ugyanis csak egy jó erős terepjáróval tudunk felmenni, lábon ellenben minden akadály nélkül megmászható. Ha viszont Szentantalfáról közelítjük meg, akkor ott táblák segítenek megtalálni az odavezető utat, és bár egészen a romokig mehetünk autóval, egy kisebb sétát érdemes bevállalni, már csak a látvány miatt is. Lenyűgőző egy többszáz éves templomot megpillantani a zöld közepén, háttérben a Balatonnal.

Szent Balázs templomrom és a Balaton (Fotó: Szücs Ildikó)

A templom a kora Árpádok idejében épült, és Szent Balázs védelmébe ajánlották, végül innen kapta nevét a falu is. A Szent Balázs-hegyről ellátni a Hegyestűre és a Bakony déli vonulatára. A XI-XII. században idelátszottak a Káli medence apó falvai, ahol mindegyiknek épült temploma a Kál horka nemzetségéhez tartozó, keresztényekké váló magyarok keze által. A XIII. századtól Nivegy völgyi falvaknak nevezik a terület településeit, mint Csicsó, Nivegy (Szentantalfalu), Szentjakabfalu, Tagyon, Óbudavár, Herend, Ároktő, Szentbereckfalu és Szentbalázsfalu.

A Káli-medence egy része a Szent Balázs-hegyről (Fotó: Szücs Ildikó)

Ekkor a nagy értékű Balaton vidéki földek és falvak, amelyek elsősorban szőlőterületekből álltak, a király személyes birtokát képezték, a lakói királyi udvarnokok voltak. Szentbalázs legkorábbi írásos említése a veszprémi egyházmegye 1339. évi dézsmajegyzékében lelhető fel, mely megőrizte Jakab papjának és János káplánjának nevét, akik pápai tizedet fizettek 1333-és 35 között. Az első XII. századi kisméretű falutemplom helyén ekkor már a XIII. században gótikus stílusban kibővített épület magasodott.

Szent Balázs temploma (Fotó: Szücs Ildikó)

A kezdeti, kora középkori templom lett a későbbi épület szentélye. A hetvenes években végzett feltárás alapján a szentély kívül egyenes, belül ívelt záródású, bazaltból és mészkőből épült. A templomhajó nyugati falára épített szentély karzata felett alappillérekre támaszkodó, egynyílású kis torony állhatott. Az észak-keleti sarokban volt a szószék. A hajó keleti felében sziklába vájt kripta található, mely az idők során beszakadt.

A homlokzat belülről (Fotó: Szücs Ildikó)

A XV. századból való a nyugati homlokzat magas, gazdagon kimunkált, pálcatagos bélletű csúcsíves kapuja, valamint a templom késő gótikus szentségtartó fülkéje, ami a tihanyi múzeum kőtárában található. A XVIII. századi iratokban már Csicsó pusztájaként szerepel, és ezután története egybefonódik Balatoncsicsó történetével. Az elpusztult faluhelyet a csicsói nemesek bortized és borszállítás robot fejében kiváltották a veszprémi püspöktől, így a századok óta tartó művelése nem szakadt meg.

A nyugti homlokzat kívülről (Fotó: Szücs Ildikó)

Az 1700-as évek második felében szorgos sváb családok érkeztek a Nivegy-völgy falvaiba, ettől kezdve az ő verejtékük is táplálja a vidék köves földjeit. Szent Balázs hegye a mai napig a csicsói terület részét képezi, a templomrom a község tulajdona.

“Vándor, ki e vén missziós kereszt tövében üldögélsz, letéve a tarisznyád…” (Fotó: Szücs Ildikó)

A nyugalom, a csend és a panoráma itt is szívet melengetően jólesik. Az évszázados kövek tövében még a gyerekek is lelassulnak kicsit, és elbogarászhatnak a fűben. A templomrom a Zánka-Nivegy-völgyi borút részét képezi, és ahogy minden hegy borának megvan a maga különlegessége, az itteninek is. A Szent Balázs-hegyi bor titkát a rom melletti tábláról tudjuk meg: “A történelmet mindennaponként megélő, a természettel az idők kezdete óta harmóniában élő ember küzdelme, ősi tudása és rezdülése érződik minden cseppjében.”

(Fotó: Szücs Ildikó)

Nyitókép: A Szent Balázs templomrom és a Balaton (Fotó: Szücs Ildikó)

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva