Már sokszor mondtuk, írtuk nektek, hogy a Balatonnál bármi megtörténhet, itt egy újabb bizonyíték arra, hogy ez tényleg így van. Totó hattyúnak a születése annyira kalandos és meseszerű volt, hogy nem csoda, ha embernek képzeli magát.

A Festetics-kastély Madárparkjában ismerhetjük meg a két hetes hattyúbébit, akit Rigó Gábor, a madárpark vezetője, jelen esetben a kis madár apukája mutat be nekünk.

Fotó: Mihály Szilvia

– Valóban egy talált tojásból kelt ki ez a kis hattyú?
– Igen, Balatonfenyvesen vitorlázás közben bukkant a tojásra az a hölgy, aki nekünk adta a kis madarat. Ő a hajóból vette észre a vízen úszó, libatojásnál nagyobb zöld tojást, amiről azt gondolta, biztosan záptojás, ami dísztárgynak jó lesz; eszébe sem jutott, hogy a tojásban egy élet lehet, hiszen hideg volt a víz. Így a talált tojást betette a hajóba, egész nap vízen volt, majd este otthon lámpafény alatt próbálta megkeresni azt a részt a tojáson, ahol tűvel könnyen megfúrhatta volna. A tojás akkor nem robban szét, ha a légkamra felől fújják ki, ezt akarta megkeresni. A megvilágított tojáson a fénynél látszódott, hogy nem lötyög, sőt, egy kis fióka mocorog benne.

– Hogy kerülhetett ki a fészekből a tojás?
– Ezt nem tudjuk biztosan. A hattyúk alapvetően minden percben védik a fészküket, így vagy egy vihar sodorta ki a tojást a fészekből, vagy egy dolmányos varjú nem bírta el a zsákmányát. Lehet, hogy ez a tojás a fészekben egy idegen madár tojása volt, a többi kis hattyú már kikelt és velük a hattyúszülők odébbálltak.

– Honnét tudta a megtaláló, mit kell kezdeni a tojással, amiben egy fióka növekszik?
– Ahogy meglátta a fiókát, elkezdett utánaolvasni a hattyúknak. A fehér hattyú alap esetben 46 napig kotlik, ez a kis hattyú a tojásban a hideg víztől lehibernálódott, de már a levegőn, a melegben életre kapott. A megtalálója azonnal tovább melegítette párnák és egy infralámpa segítségével, ezután már nagyon aktív lett a fióka mozgása a tojásban. A hölgy, aki megtalálta, egy hétig keltette a tojást, párnákon melengette és munka közben a testére kötötte azt, hiszen az emberi test hőmérséklete tökéletes a keléshez. A vízimadarak tojásának kikeléséhez szükséges páratartalmat spriccelő segítségével biztosította a madárnak.

Itt olvashatsz arról, hogyan kelnek ki az emucsibék!

A tojás kelés előtt 3-4 nappal már csipogott. A hattyúfióka bentről kifelé fokozatosan ütötte ki magát a tojásból. Először a légzsákot szakítja át a kismadár, könnyen ki tudja tépni a légbuborékot, mert keléskor minden madárnak kampós a csőre, ez segíti kijutni nekik a tojásból.
Közel 30 óra szükséges ahhoz, hogy az első ütések után egy madár kibújjon a tojásból. Fontos, hogy a tojás belső bőrburka ne ragadjon rá a madár testére, mert ha az rászárad, olyan erős, hogy nem lehet leszedni a madárról, és az elpusztulhat. A tojáshéj nem egyszerre pottyan le a madarakról, ez egy hosszú folyamat.

Fotó: Mihály Szilvia

– A tojáshéj van a fenekén kifejezésnek akkor megvan a valódi értelme.
– Igen. Hiszen a szikzacskó, ami bele van tapadva a tojásba, olyan, mint egy köldökzsinór, még a madár testén tartja a tojásdarabokat. Ahogy ez leszárad, akkor tudja csak a madár a két lábával lelökni a héjat magáról. Másfél-két napig a madarak még nem is táplálkoznak, ennyi idő kell ahhoz, hogy felszáradjon a szikzacskó, vagyis felszívódjon a szikzacskó köldöke.
A megtaláló hölgy nagyon precízen segítette a kelést, és ellátta a kis hattyút. Egy hétig nevelte a madárkát, azután hozta el hozzánk.

– Totó tényleg az embert tekinti ezután a szüleinek?
– Igen, ő most azt hiszi, hogy ember. Minden nap hazaviszem a madárparkból, nálunk lakik.

Nézd, így autózik egy hattyúfióka:

A többi madárral nem kommunikál, utánam visít, hogy ne hagyjam itt. Simogatni nem szabad, de szelfit a látogatók is készíthetnek vele, ahogy üldögél a fűben.

Mi nagyon különleges helyzetben voltunk, Totó kíváncsi volt, és fotózás közben az ölembe pattant, a kis lábacskájával totyogott rajtam, felmászott a nyakamba, és hagyta, hogy simogassam. A pihe-puha jószág egy igazi szeretetbomba. Fotó: Mihály Szilvia

– Most még nagyon ragaszkodik, ha nem lát bennünket, addig sír, amíg nem megyünk oda hozzá. Hamarosan már hang alapján tud megkülönböztetni engem és a fiamat a többi embertől, de a látása is nagyon jó. Ha mi már ennyire bevésődünk neki, akkor nem enged a közelébe más embert.

Mutatjuk, hogy telik a kis bütykös hattyú egy napja:

Madártáppal etetjük, egész nap a patakban vagy otthon a fürdőkádban úszkál. A hattyú egy nagy testű madár, gyorsabban nő a teste, mint a lába. A nap 24 órájából húszat vízen töltenek, így kímélik az ízületeiket. Ha azonban Totó huzamosabb ideig a vízben lenne, és nem jönne ki megszárítani magát, annyira átnedvesedne a tollazata, hogy el is süllyedhetne.

– Hogy szárad meg a kis hattyú?
– Hátranyúl a csőrével, megcsípi a zsírzógombját és az abból kicseppenő zsírt keni a testére. Ez a zsírzás a törölközése, ez nagyjából egy óráig tart. Természetes környezetben a hattyúmama után jönnek ki a vízből a kis hattyúk, hogy megszáradjanak, Totót én veszem ki a vízből, mert magától még nem mindig jutna eszébe kijönni. De ha érzi, hogy átázott a pihéje, akkor visít nekem.

Fotó: Mihály Szilvia

– Mi lesz a sorsa a hattyúnak, ha felnő?
– Mi fogjuk felnevelni, és a nyár végén megpróbáljuk szabadon engedni a Balatonba. A megtaláló hölgy először azzal próbálkozott, hogy beengedte őt egy-egy hattyúcsaládhoz a Balatonon, de azok nem fogadták be. Nem bántották, de elüldözték a saját fiókáiktól.
Mi majd megpróbáljuk visszaszoktatni a természetbe, visszük magunkkal a strandra, a szárnya nem csonkolt, így életképes lesz egyedül. Ha úgy látjuk, hogy már nem ragaszkodik hozzánk, akkor egyszerűen ottfelejtjük a vízen. Ha nem lesz érett arra, hogy szabadon engedjük, a madárpark lakója marad.