Horváth Virág | 2020.08.20. 15:00
A keresztény Magyarország mindenkié! - Barkó Gábor Ágoston atya gondolatai az ünnepről
A Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatóját, Barkó Gábor Ágostont kérdeztük augusztus 20. alkalmából.

– Augusztus 20-át legtöbben csak mint az államalapítás ünnepét veszik számba. Azt kevesen tudják, hogy országunk fővédőszentjének, Szent Istvánnak is az ünnepe. Miért Szent István a fővédőszent és miért épp ekkor ünnepeljük őt?
– Szent István király hosszú uralkodása végén, 1038. augusztus 15-én a hagyomány szerint felajánlotta Magyarországot a Boldogságos Szűz Máriának. Kijelölte földi utódját Orseolo Péter személyében, de a körülményeket jól ismerve, az Égiek örökös pártfogását is kérte hazánkra. Első királyunkat halálától kezdve szentként tisztelte a magyar nép. A hivatalos szentté avatást Szent László király kezdeményezte. 1083. augusztus 20-án István temetkezőhelyén, Székesfehérvárott, a királyi bazilikában megtörtént az oltárra emelése. Eredetileg augusztus 15-ére tűzték ki koporsójának felnyitását, ám a legenda szerint nem tudták kinyitni, mivel Salamon korábbi magyar király (1063-1074) még fogságban volt. Szabadon kellett őt engedni. Salamon királyunk is a „szent királyok” közé tartozott, hiszen 1088 körül, horvátországi, isztriai száműzetésében életszentség hírében halt meg.

A tihanyi királyi kripta. Fotó:: Mudrák Attila

Szent István király Magyarország fővédőszentje. Szentté avatása ünnepének napjára később más tartalmak is rakódtak, avagy szándékosan helyeztek erre más tartalmakat, pl. az új kenyér ünnepe, az alkotmány ünnepe. Mi keresztények ma azt ünnepeljük, hogy István – apjával Géza fejedelemmel és környezetével ellentétben – már tudatosan, személyes belső meggyőződésből, istenkapcsolatából fakadóan választotta országa számára is a keresztény hitet. Ennek tartalma: a kereszten értünk meghalt és testileg feltámadt Jézus Krisztusban való hit, az ő imádása, a keresztény erkölcsök megtartása: a vasárnap mint munkaszünet (tehát van kötelező pihenőnap a héten), a szülőföld és szülők tisztelete és szeretete, a szándékos emberölés, a lopás, a hazugság, a házasságtörés tilalma. Könnyen belátható a vallásos és nem vallásos ember számára is, hogy ezek a szabályok szükségesek a társadalom, a nemzet, a család egészséges működéséhez, fenntartásához. Szent István király ünnepén az ezekben az értékekben való megmaradást is kérjük az Égiektől.

– A katolikus egyház milyen hagyományokkal, szertartásokkal ünnepli ezt a napot?
Természetes, hogy ilyenkor eljövünk az ünnepi szentmisére. Nálunk Tihanyban idén a Boldog IV. Károly Király Kálváriánál tartjuk a szentmisét, Udvardy György veszprémi érsek úr vezetésével. A tihanyi kálvária 1927 és 1933 között épült. Egyrészt Jézus Krisztus földi életének utolsó szenvedéseire, önfeláldozó cselekedeteire utal, másrészt akkoriban ebbe a „kerettörténetbe” helyezték, „értelmezték” bele a történelmi Magyarország trianoni sorsát és külön az utolsó magyar király, IV. Károly tragikus életútját. A tihanyi keresztút mindennek emléket állít. Fent a dombon látható a magyar címerből ismert hármashalom a kettős kereszttel, a dombban egy kis kápolna Boldog IV. Károly király bronz-domborművével és csontereklyéjével. Azért itt van ma a szentmise, mert országunk alapítása és későbbi sorsa mellett megemlékezünk arról is, hogy a kálváriát 1960-ban brutális módon, a helyiek élőláncos tiltakozása ellenére is leromboltatta az államhatalom. Akkor már 10 éve, hogy a bencés apátságot is felszámolták. Most ismét áll a kálvária. Rendszerek, gondolatok, ideológiák jönnek-mennek: Krisztus állandó, Isten gondviselése meg nem szűnő, jósága hatalmas. Így – össznépi összefogásnak köszönhetően – ma újra áll közös, szeretett keresztutunk, amely vallásos és nem vallásos embereké egyaránt. 19 órakor hagyományos kenyérszegésre kerül sor Tihany főterén. Este szép, énekes imádságra jön össze a szerzetesközösség.

A tihanyi kálvária. Fotó: Pados Adrián

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva