A márciusi és az áprilisi ellenőrzés során is látható volt, hogy bizony a fészkek többségén már találtak süllőikrát, egyes sekélyebb részeken pedig már a kelés jeleit is megfigyelhették.
– A fészkeket csak a vizsgálat idejéig emeltük ki a Balatonból, a fotózást és mintavételt követően visszakerültek a mederfenékre, ahol a fészket őrző hím süllők gondoskodása mellett várhatják meg a kelés időpontját – számoltak be a halgazdálkodási szakemberek a balatonihal.hu-n.
Ikrák a kör alakú műfészken (Fotó: Facebook/Balatonihal.hu)
Érdekesség, hogy az elmúlt pár hét rendkívül változékony időjárása miatt a fészkeken már nem csak süllő, hanem keszeg, főleg bodorka ikra is fellelhető volt. Az ívás kiváltó ingere a napfényes órák növekedése és a víz hőfoka. A sekélyebb vizű helyeken néhány nappal előbb történik meg az ívás, és így a kelésre is előbb lehet számítani. Az áprilisi felnézés során a két méternél sekélyebb területeken már a kelés jeleit is megfigyelhették, például a fonyódi, a balatonvilágosi és a tihanyi akadók fészkein.
Keretes műfészkekkel kísérleteznek (Fotó: Facebook/Balatonihal.hu)
Az elmúlt 50 évben a halgazdálkodási cég elődje boróka bokrokat használt a süllő ívás serkentésére, de a boróka egyes élőhelyei védettek. Ám előfordulnak olyan legelő-besorolású területek, ahol gyéríteni kell a növény állományát. A halgazdálkodási cég is ilyen térségben vágja a borókát, bár a lehetőség évről évre fogyatkozik. Ezért is tűzték ki célul a keretes műfészkek létesítését. A GINOP-os pályázattal támogatott kutatás-fejlesztés négy ívási időszakon keresztül zajlik, és most úgy tűnik, hogy jó úton haladnak a kísérletek.
– Megvizsgáljuk mely méretű, formájú és anyagú fészkeket választják legszívesebben a balatoni süllők ívóhelyül és melyekről hatékonyabb a kelés – számoltak be a szakemberek.
A süllő a megfelelő hőmérsékletű vízben (8-10 fok) párosan ívik. A hím nagyon jó apuka, komoly gondot fordít az utódokra. A fészek mellett marad, azt őrzi és gondozza. Távol tartja az egyéb halakat, és úszóival legyezgeti az ikrákat, hogy friss vízhez juttassa azokat. A kikelő ivadék kezdetben pár napig fekszik az aljzaton és feléli szikzacskójának tartalékát. 4-5 centiméteres korában áttér a planktonikus táplálkozásra. A süllő ivadékok között a kannibalizmus elég erős. Ha kevés a keszeg ivadék (ezzel táplálkozik), akkor a kis süllők napok alatt lefelezik az egyedszámukat, képesek megenni kisebb testméretű testvéreiket.
Fotó: Facebook/Balatonihal.hu
A Balatonban nevelkedő süllők a gyenge planktonikus táplálék miatt egyébként nagyon lassan növekednek, őszre sokszor a 10 cm-t sem érik el. Ezzel szemben a tógazdaságban nevelkedő társaik átlagosan 15 centiméteresek, de akár a 20 cm-t is elérhetik. Tehát a tógazdasági neveléssel bő egy évet lehet spórolni az ivarérettségig vezető úton, ráadásul ebből a méretből a kallódás is kisebb arányú. Ezért a süllőfészkekből kikelt lárvák egy kis hányada a tógazdaságban növekednek majd tovább.
Nyitókép: Balatonihal.hu
