Krausz Andrea | 2020.02.04. 14:00
Rengeteg pontyot telepítettek tavaly a Balatonba, de a süllő kevésnek bizonyult
2019-ben kevesebb süllőt telepítettek a Balatonba, mint az tervezték. Az 1200 kilogrammos elmaradás oka, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. egyelőre még nem tud egynyaras süllőt „előállítani”, de a jövő évtől bővül a tógazdaságok területe, amivel megoldódik a probléma. Ráadásul Sajkodnál most egy új, természetes élőhelyet is kialakítanak ennek a halnak.

A haltelepítések mindig precízen zajlanak a Balatonnál. A vízbe engedések nyilvánosak, az időpontot és helyszínt minden esetben a BHNp Zrt. honlapján előre jelzik. Ahogyan a korábbi években, úgy 2019-ben is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a Balaton mindhárom medencéjébe egyenlő arányban kerüljenek friss telepítésű halak.

Március elejétől december közepéig 150 fuvarral, összesen 12 050 km-t megtéve, 41 helyszínen történtek haltelepítések. A főszereplő tavaly is a ponty volt, amelyből 356 tonna került a vízbe, túllépve a kötelezően előírt 300 tonnát.

Pontyok csúszdáznak telepítéskor a Balatonba (Fotó: facebook/Balatoni Hal)

A termőhely növelése segít a süllőtelepítésben

 

– A legfontosabb, hogy makulátlanul egészséges halakat telepítsünk a tóba – mondta a likeBalatonnak Szári Zsolt, Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. – Most már ezt két éve megoldjuk saját erőből, tehát nem kell idegen vízrendszerből sem ivadékot, sem tenyészhalat vásárolni ahhoz, hogy haltelepítési kötelezettségeinket teljesítsük. Sőt a pontyból nem csak azt a 300 tonnát tettük be, amire köteleznek bennünket, hanem annál 56 tonnával többet is – összegzett a vezérigazgató.

– A Balaton elsősorban süllős víz, viszont a vándorkagyló fajok megjelenésével a pontyok számára kialakult egy olyan táplálékbázis, amit nem szabadna kihasználatlanul hagyni. A süllőállományt nem zavarja a ponty jelenléte, érdemben nem befolyásolja a mennyiségét – folytatta Szári Zsolt. – Sajnos a 6000 kg-os süllőtelepítési kötelezettségünk még nem teljesíthető saját erőből (4757 kg került be a tóba 2019-ben), de jövőre már a mórichelyi és a fonyódi tógazdaságok is nálunk lesznek és akkor már ezt a feladatot is el tudjuk végezni – mondta a halgazdálkodási cég vezetője.

Tavaly összesen 1300 hektárnyi tógazdaságot kapott vagyonkezelésbe a társaság, ami azt jelenti, hogy 2021. január 1-én kerül a BHNp Zrt. birtokába a fonyódi és mórichelyi, összesen 550 hektárnyi terület, amelyhez a már használatban lévő buzsáki és balatonlelle-irmapusztai tógazdaság is csatlakozik a korábban vagyonkezelésbe került varászlói tógazdaság mellett.

– Én úgy gondolom hogy a haltelepítések most már egyre könnyebben és egyre magasabb színvonalon zajlanak. Jövőre ezer hektár tógazdaság lesz a birtokunkban, amivel az olyan külső igényeket is ki tudjuk szolgálni, mint például a jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék – tette hozzá Szári Zsolt.

Lehalászás az őszi haltelepítéshez a Balatonlelle- Irmapusztai Tógazdaságban (Fotó: MTI/ Varga György)

Tavaly meghaladta a 90 ezret a balatoni területi jegyet vásárló horgászok száma

 

– Számunkra az is jó visszajelzés, hogy egyre többen váltanak különféle területi horgászengedélyeket a Balatonra. Sajnos a parti horgászhelyek beszűkülése nem tesz jót, egyre korlátozottabban lehet a parthoz jutni, de tiszteletre méltó az eredmény, hogy mégis tudtuk növelni az értékesített horgászengedélyek számát – mondta a vezérigazgató, aki beszélt arról is, hogy a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán 8 darab kőszórást, vagyis akadót létesítenek, melyeken süllő, kősüllő, balin, vágó durbincs és több keszegféle is ívik.

– Egyrészt élőhelyet, táplálkozóhelyet, másrészt szaporodóhelyet biztosítunk például a süllő számára. Egy olyan vízi ökoszisztéma alakul ki a sivár, iszapos Balatonban, ami a halak szempontjából oázisnak tekinthető. Olyan, mint a tengerekben a korallzátonyok. Ettől is a halállomány gyarapodását várjuk – fogalmazott a halgazdálkodási társaság vezetője.

Ez a fogassüllő egy mesterséges akadón épült fészket őriz (Fotó: Balatonihal.hu)

Van értelme az őshonos halak visszatelepítésének

 

– Érdekesség, hogy négy évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni az őshonos menyhal telepítésével, és most már elég komoly eredményt értünk el – emelte ki Szári Zsolt. – 2019 júniusában fogtak egy elég szép, 30 dkg körüli példányt, 2020. január elején pedig egy 90 dkg súlyú 44 cm hosszúságú menyhalat, ami mutatja, hogy van értelme az erőfeszítéseinknek, hiszen próbáljuk visszaállítani a menyhal balatoni jelenlétét – összegzett a vezérigazgató.

Hermann Tamás, ajkai horgász a badacsonyi mólónál fogta ezt a gyönyörű menyhalat (Fotó: balatonihal.hu)

2019-ben sikerült egyébként tovább emelni a balin mennyiségét a magyar tengerben, így a 60 ezer darab előnevelt balin mellett 30 600 kétnyarast is kihelyeztek a Balatonba, ami rekord mennyiséget jelent.

2018-ban valósult meg a balatoni halgazdálkodás történetének első kősüllő telepítése. 2019-ben az akkori mennyiséget megduplázva, 7500 darab egy- és kétnyaras példányt tudtak szabadon engedni a tóba. Az utóbbi két faj esetében az anyahalakat a Balatonból fogták be, majd mesterségesen szaporították és intenzív körülmények között nevelték, elsőként az országban. A munka „A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása elnevezésű” GINOP-projekt keretében valósult meg.

A halgazdálkodási terv által előírt 250 000 darabos mennyiségét sokszorosan meghaladva 775 000 darab előnevelt kisponttyal gazdagodott a Balaton, melyeket a nyugati medencébe helyeztek ki.

Nyitókép: Balatonihal.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva