Mihály Szilvia | 2020.04.18. 06:00
Biciklit az ékszerboltból? Keszthelyen semmi sem lehetetlen!
Iski Szilvia, a keszthelyi Helikon Kastély történész-muzeológusa korabeli tudósítások segítségével mutatja be nekünk a múlt században élő keszthelyi kereskedők különleges hobbijait!

– Azt szeretem a keszthelyi kereskedőkben, hogy túl azon, hogy van egy kereskedői életük, társasági életet, jótékonysági életet is éltek, és több boltost, ékszerészt is találtam a korabeli lapokban, akik felfedezőként is beírták magukat a történelembe.

– Hogy jutott eszükbe ezeknek a kereskedőknek, hogy repülőgépet vagy perpetum mobilét tervezzenek?
– A századfordulón a technikai fejlődés robbanásszerű volt, majd mindenki olvasott újságot, a kávéházakban, szállodai szalonokban ezekről az újdonságokról beszéltek. Az emberek információkra éhesen figyelték a fejlődést, a lapok minden találmányról beszámoltak, a léghajókról, az autókról, a repülőkről.
A keszthelyiek is ott akartak lenni a felfedezők között, a napi rutin életükön felül ezért foglalkoztak új dolgok létrehozásával, felfedezésével, nem akartak lemaradni, kimaradni ebből a pezsgő új világból.

Pető Vilmos, a keszthelyi Kereskedők Társulatának az elnöke volt, boltja a mai Goldmark házban volt, de repülőgép alkatrészek feltalálójaként is emlékszünk rá. Festékanyagokkal, gyarmati árukkal kereskedett, kávé, tea, vegyi áruk is voltak nála, széles rálátása volt a világra. Nagy tudású, tiszteletre méltó embernek ismerték. Ő leleplezte le azt a csalót, aki ki akarta fosztani a korzó boltjait! Kattints ide, és olvasd el az izgalmas bűnügyi történetet!

Kuncze Antal keszthelyi ékszerész és órás a perpetum mobilét akarta felfedezni, amit igazából fel is fedezett, csak kicsi volt és nem szabadalmaztatta.
A korabeli Magyar Czipész Újság 1893. augusztus 15-i számából tudjuk, hogy a párizsi Találmányok Akadémiája tiszteletbeli levelező tagjává választotta egy kontra-remontoir óraszerkezetéért.

– Hogy került egy repülőgép a Hungária Szálló nagytermébe?
– Mendelényi István ékszerésznek a Városházával szemben volt ékszerboltja, ő 1910-ben készített repülőgépet. A 19. század végén a Balaton Kerékpár Egyesület versenyzője volt, számos versenyt nyert meg biciklijén, de nagyon vonzotta a repülés, és szerette volna saját repülőjén kipróbálni a száguldást.

 

Az általa tervezett makett repülő próbarepülése a Hungária Szállóban volt, ezt nem is értem, hogy miért a nagyteremben mutatta be találmányát, és nem a szabadban. A modell felszállt, felgyorsult és 4 másodpercen belül nekiment a falnak, és összetörött. Ennek ellenére a kísérlet sikeres volt, hiszen mindenki látta repülni a repülőjét. Nem csak repülőmodellt készített, ezzel kapcsolatban további tervei is voltak. Egy Keszthely-Budapest repülőgépjáratot szeretet volna indítani, természetesen a saját készítésű repülőivel.

– Tényleg egy ékszerboltban lehetett először kerékpárt vásárolni Keszthelyen?
– Igen. Frisch Samu ékszerész és órásmester volt az első, akinél kerékpárt vásárolhattak a keszthelyiek, neki a mai Korzóban volt üzlete. A korzó a szőrmekereskedő Schweiger család háza volt, az emeleten lakások voltak, a földszinten pedig üzletek. Frisch Samu itt, az ékszerboltjában hozta létre az első kerékpár raktárt a városban. Az ékszerek, órák, nyakkendőtűk mellett elkezdett kerékpárokkal is foglalkozni. Nem csak bérelni vagy vásárolni tudtunk volna nála kétkerekű járgányt, hanem biciklizni is megtanítottak volna.
Érdekes, hogy a korabeli ékszerbolt reklámjában is szerepelnek az eladó biciklik. Egész furcsa a felsorolás, amiben női gyűrűk, opál drágakövek, brossok, aranyórák és lorgnettek mellett néhány biciklit is kínál eladásra. Ha azonban figyelmesen nézzük az árakat, akkor mai szóhasználattal élve még a használt biciklit is aranyáron adta, hiszen egy ilyen kerékpárt 50 koronáért kínált, míg egy 14 karátos női aranygyűrű 6,80 koronába került.

Amikor megjelentek az autók, akkor lett automobil vállalkozása is. 1908-ban már autóbuszai is voltak, és luxus omnibuszokat is lehetett nála bérelni. Ahogy változtak a közlekedési eszközök a világban, úgy jelentek meg neki köszönhetően Keszthelyen is ezek a járművek.
A korabeli hirdetésből látszik, hogy a 16 személyes omnibuszok mellett 6 és 7 üléses lukszusz autókat is bérelhettünk tőle. Ő vezette be az állandó buszjáratot Keszthely és Hévíz között, egy út ára 60 fillér volt.

Emlékszel az ékszerbolt rablásra, ahol 1897-ben az üzletéből 50 ezer koronányi ékszer tűnt el?

Frisch Samu saját autója egy francia benzines, csúcskategóriás DeDion-Bouton márkájú kocsi volt. Nagyon vagyonos ember volt, ezek az autók 3-4 ezer koronába kerültek akkoriban, összehasonlításképp egy pedagógusnak ennyi volt az éves fizetése. Ez az autómárka még napjainkban is különleges, és szinte megfizethetetlen, egy éve az RM Sotheby’s aukciós ház hersey-i árverésén egy 1884-es Dion Bouton Trepardoux gőzautó több mint 1,2 milliárd forintnak megfelelő összegért kelt el, és ha ez kevés lenne szenzációnak, akkor eláruljuk, hogy ez a legöregebb működőképes veteránautó.

Nyitókép: shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva