Bogárdi Szilvia első szóra, lelkesen mondott igent a megkeresésre, hogy legyen tagja a csupasport.hu sztárváltójának az NN Ultrabalaton-Nemzeti Sport virtuális futáson.
– Még szép! Klassz, hogy másokkal együtt csinálunk valamit, az Ultrabalaton egyébként is a szívem csücske. Futottam még a kétnapos verzióban, csapattal, majd párban és egyéniben is. A két évvel ezelőtti verseny a hab a tortán, a sosem felejtem-kategória. Idén a párom, a szintén futó Jakabházy Miklós egyéniben akart indulni, én pedig kerékpárral kísértem volna. Ha szabad, ebben a virtuális váltóban együtt teljesítjük a távot. Ez az időszak nem a rekorddöntögetés ideje, de jó lesz ilyen módon emlékezni az Ultrabalatonra. Ráadásul milyen klassz poén a staféta, indulok, amikor jön egy telefon. – jegyezte meg a 2018-as esemény női győztese.
A felkérés némi versenyhangulatot csempészett Bogárdi mindennapjaiba, amelyek egyáltalán nem a nyomás, a teher, a kényszer jegyében telnek. Az ultrafutót már tavaly ősszel bokasérülés kínozta, amely rányomta a bélyegét a 24 órás világbajnokságon nyújtott teljesítményére. Többféle gyógymóddal próbálkozott, miközben az edzettségből sem akart veszíteni, ám az egy lépés előre, kettő hátra módszer nem volt tartható. Végül a pihentetés segített. Januárban érezhetően javult az állapota, így óvatosan tervezve márciusban lisszaboni félmaratoni, majd csehországi 100 kilométeres verseny következett volna. Csakhogy ezeket lefújták a koronavírus-járvány miatt, Bogárdi pedig önkéntes karanténba vonult: otthonában, Vértesszőlősön távmunkában dolgozik.
– A tavaszra tervezett bostoni és londoni maratonit is elhalasztották, ezzel lett volna meg a hat csillagom. Ugyanakkor már lefújták a száz kilométeres vébét, a huszonnégy órás Európa-bajnokságot, aztán eltolták a berlini maratonit. Utóbbin nem akartam indulni, de jelzi, minden képlékeny, szóval részemről elengedtem az évet. A karantén arra is jó, hogy kicsit lelassítsam az életemet, és ne érezzem magamat űzött vadnak. Eddig nem tűnt fel, de ahogy itthon vagyok, rájöttem, belefáradtam a munka, edzés, egyéb feladatok jelentette feszített ütembe – folytatta a futó.
Megbeszélte trénerével, hogy „parkolópályára” teszi magát, azaz nyomás és konkrét edzésterv nélkül, élvezetből fut. Ha kedve tartja, megáll, és fotózza az állatokat, máskor otthon kertészkedik, ami kellően megerőltető tud lenni.
– Nem is tekintek a jövőbe, csak megdolgoztatom magamat, így teremtem meg az egyensúlyt az életemben. A párom sokszor fut erdőben, tökéletesen ismeri a környéket. Együtt futunk, felhívja a figyelmemet mindenre, sokszor látunk állatokat, őzet, vaddisznót vagy szarvast. Nem mondom, hogy rossz. Nagyon élvezem. Egyébként ha motivációra van szükségem, az UB-pólómat szoktam felvenni – folytatta Bogárdi Szilvia.
Az Ultrabalaton 2018-as győztese hisz benne, hogy mindenki tanul a járványhelyzetből, és rájön, mi igazán fontos az életben.
Nyitókép: csupasport.hu