Az Origo két olyan, összekapcsolódó csalás történetét dolgozta fel, amelyeknek – vélhetően – aktív részese volt egy ma is ismert nevű történész, aki egyben vagy korának legnagyobb pénzügyi ügyeskedője, vagy a legkönnyebben becsapható személye volt. A cikk a Tó-Retró cikkének felhasználásával történt.
Palace Hotel and Casino Limited hangzatos elnevezéssel 1912. év elején Londonban részvénytársaságot alapított Turcsányi Tihamér nyugalmazott főgimnáziumi tanár. A részvénytársaságnak az lett volna a célja, hogy jelentős fejlesztéseket hajtson végre a Balatonnál. Ez persze a valóságban egyáltalán nem így volt.
Palace Hotel and Casino Limited néven Londonban részvénytársaság alakult. A részvénytársaságnak az lett volna a célja, hogy jelentős fejlesztéseket hajtson végre a Balatonnál (illusztráció)
Fotó: shutterstock
Eltűnik a kaszinó építését szolgáló pénz
Turcsányi 1912-ben sok ismerősét felkereste, akiket arra ösztökélt, hogy jegyezzenek részvényt, és ennek fejében a részvénytársaságnál magas és jövedelmező állásokat ígért nekik. Egy idő után azonban fény derült, arra, hogy visszaélés van a dologban, és a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa összesen hatrendbeli csalás büntette miatt vád alá helyezte.
|
Kiket csapott be a tanár?
A londoni előkészületek után Budapestre hazatért Turcsányinak befolyásos, és művelt személyek is hittek. Az Est 1916. szeptember 7-i számában az eljárás megindulása kapcsán a következő neveket említi: „Perényi Lajostól 4832, dr. Szécsi Jenő orvostól 3807, dr. Kosngár Miklós országgyűlési képviselőtől 6000, Szőcs Gyula főgimnáziumi tanártól 601, Janszky Béla műépítésztől 4800, dr. Popper Aladár kecskeméti ügyvédtől pedig1800 koronát csalt ki.” |
A tanár azzal védekezett az 1916-ban napirendre tűzött tárgyaláson, hogy a panaszosok megkapták a részvényeket, ő pedig a pénzt a londoni társaság pénztárába fizette be.
A bíróság a vádlott védekezése folytán kénytelen volt a főtárgyalást elnapolni, majd az összes iratot kiadta a vizsgálóbírónak azzal, hogy a világháború után szerezze be Londonból a szükséges adatokat arról, hogy megfelel-e a vádlott védekezése a valóságnak számol be arról a Magyarország című lap 1916. szeptember 6-i száma, mely az Arcanum adatbázisaiban elérhető.
Így aztán Turcsányi esetében ekkor nem derült ki, hogy volt-e tettestársa, vagy hogy ő maga milyen szerepet játszott a történetben. Ám a történet ezzel még nem zárult le, a tanár ezek után sem fordított hátat az üzleti életnek, és főként nem a kaszinó-biznisznek. Neve egy évtizeddel később egy hasonló kezdeményezéssel kapcsolatban került elő újra.
A kép hátterében a balatonfüredi Erzsébet szanatórium (ma Szívkórház) 1928-ban – ilyen épített környezetbe illeszkedett volna a balatoni kaszinó
Fotó:Fortepan
Újabb szélhámos tűnik fel a színen
1926-ban ugyanis gróf Piemonti Massáth József kezdeményezésére megalakult a Majestic Rt., amely gyakorlatilag az előző kaszinó-szálloda projekthez kísértetiesen hasonló koncepcióval kezdett pénzgyűjtésbe.
A gróf – állítása szerint – hatmilliárd koronával jött Magyarországra, mint lengyel királyi sarj és komoly trónkövetelő Lengyelország trónjára.
Állításának meg is feleltek az életviteléről árulkodó külsőségek: ötszobás lakása volt a József körúton, és egyszerre négy bérelt autója. Egy előkelő dunaparti hotel éttermének volt állandó gavallér vendége. A személyzetnek fejedelmi borravalókat osztogatott és olyan nagystílűen viselkedett, ahogy csak dúsgazdag főurak szoktak – vagy a legnagyobb szélhámosok.
1926-ban gróf Piemonti Massáth József kezdeményezésére megalakult a Majestic Rt., amely az előző kaszinó-szálloda projekthez kísértetiesen hasonló koncepcióval kezdett pénzgyűjtésbe (illusztráció) Fotó: Shutterstock
A gróf azt állította, az akkori Bethlen-kormánytól kötelező erejű ígéretet kapott rá, hogy a kaszinó-monopólium az övé lesz, ehhez csupán az építkezéshez szükséges pénzt kell összegyűjtenie. Amikor 1930 decemberében a hatóság sikkasztás vádjával őrizetbe vette Massáthot, különös dolgok derültek ki róla.
Először is az, hogy
gróf Piemonti Massáth József nem gróf és nem Piemonti, hanem egyszerűen Massáth József, egyszerű szerencselovag.
Nevét Pestre érkezése előtt már a kontinens minden kaszinóvárosában megismerték, és szinte mindenhonnan örökre ki is tiltották. Itthon ennél sikeresebb lett, mivel vezérigazgatóként Turcsányi Tihamért alkalmazta, aki ekkor már miniszteri tanácsosként tevékenykedve, bejuttatta a kormányhoz is.
Másodszor is elcsalták a kaszinóra összegyűlt pénzt
Azt, hogy milyen kapcsolatokkal rendelkezett a volt tanár, azt jól mutatja egy 1921-es eset. Ekkor Pongrácz Lajosné, X. ker. Öv utca 121. számú házában lakott, és már negyedévi lakbérrel volt adós. A háztulajdonosnő ezért ki akarta lakoltatni, azonban a hatóság közbelépett – ám nem Turcsányi került utcára, hanem a lakást kobozták el az ő részére.
Egy ilyen ember közbenjárására Massáth valóban kaphatott ígéretet a koncesszióra, amelyet a hitelezői előtt lobogtatott. Azt azonban szemérmesen elhallgatta, hogy a Bethlen-kormány jó néhány feltételt is szabott mellé. Például azt, hogy
a játékkaszinó létesítésére csak olyan feltétellel adható engedély, ha a részvénytársaság 150 ezer pengős alaptőkéjét külföldi tőkecsoport bevonásával 10 millió dollárra emelik fel.
Így festett a Balaton több mint száz évvel ezelőtt: villák és üdülők Balatonföldváron a mai Kvassay sétány mentén
Fotó:Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti fényképek gyűjteménye
Kötelessége lett volna továbbá a társaságnak a játékkaszinó jövedelméből rá eső részből tízévenként egy-egy százágyas szanatóriumot létesíteni, továbbá színházat építtetni, és a balatoni sportéletet fejleszteni.
Persze a szélhámost mindez nem igazán érdekelte, hiszen ő a megtévesztett hitelezők pénzére hajtott csupán, és egyáltalán nem akart semmit építeni a Balaton partján.
Ehelyett a begyűjtött 700 ezer koronát három hónap alatt felélte.
| Héthónapi börtön a sikkasztásért
Az Arcanum adatbázisában elérhető a Pesti Napló 1931. május 5-i száma, melynek Massáth ügyéről való beszámolója szerint, a bűnös börtönbüntetést kapott: „Héthónapi börtönre ítélte a törvényszék Massáth Józsefet a játékkaszinóalapítás ügyében. Massáth József részvénytársasági igazgató, Száva Ernő bankhivatalnok és Engelsdorfer Rudolf magánhivatalnok játékkaszinó-alapítási bűnperében az ügyész (…) Massáth József ellen háromrendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. Vádlottársai ellen, valamint Massáth ellen is ötrendbeli csalás bűntette címén emelt vádat elejtette, megbüntetését csupán a Pavip Zsigmondné kárára elkövetett 30.000 pengő, Pillout Jeanette sérelmére elkövetett 1027 pengő és Bokody Károlytól átvett 1700 pengő elsikkasztása miatt kérte. A vádelejtésekre vonatkozóan az ügyész bizonyítva látta, hogy a játékkaszinó érdekében a Majestic Rt. komoly akciót folytatott és kilátása is volt arra, hogy az engedélyt megkapja. (…) A törvényszék ítéletében bűnösnek mondotta ki Massáth Józsefet özv. Papp Zsigmondné és Bokody Károly sérelmére elkövetett hétrendbeli csalás bűntettében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával héthónapi börtönre ítélte, amelyből 5 hónapot kitöltöttnek vett; a többi vádpont alól a törvényszék a vádlottat felmentette.” |
Turcsányi Tihamér neve egyébként a mai napig ismert, mint Krassó-Szörény vármegye történetírója, történész és műfordító.
A sors különös fintora folytán soha nem derülhetett ki, hogy a tanár valóban csaló volt-e, vagy csupán olyan valaki, akinek a nevével és kapcsolataival két alkalommal is visszaéltek.
Először a közelgő I. világháború, másodszor pedig a tárgyalás előtt bekövetkezett halála akadályozta meg, hogy kiderüljön az igazság vele kapcsolatban. Az mindenesetre beszédes, hogy egy ember, aki 1912-ben bíróság elé állt a kaszinóval kapcsolatos sikkasztás ügyében, vajon lehetett-e annyira balga, hogy alig tíz évvel később vezérigazgatóként újra ugyanarra a célra kezdjen pénzt gyűjteni.
