Fábos Erika | 2019.07.01. 18:22
Busztragédia: a tűzoltókat is sokkolta a látvány
20 ember halt meg, és csak a tűzoltók emberfeletti munkájának volt köszönhető, hogy nem többen. 17 évvel ezelőtt felborult egy lengyel busz Balatonszentgyörgynél.

2002. július 1. – ez a dátum, mindenkinek az emlékezetébe vésődött, aki szolgálatban volt azon a 17 évvel ezelőtti éjszakán. Hajnali egy óra után nem sokkal egy lengyel zarándokokat szállító autóbusz fékezés nélkül hajtott a 7-es, a 68-as és a 76-os főút csomópontjában, Balatonkeresztúr és Balatonszentgyörgy között. A busz megpördült és úgy borult fel, hogy a tetején állt meg.

A rendvédelmi szervek hétfőn délelőtt a helyszínen emlékeztek meg az áldozatokról és a tragédia 17. évfordulójáról.

A mentésben résztvevők, 17 évvel ezelőtt, emberfeletti küzdelmet folytattak minden egyes túlélőért. Egy tűzoltó, egy rendőr és egy orvos például órákon keresztül folyamatosan váltották egymást, és el sem mozdultak egy kisgyerek mellől, aki a busz alá szorult. Ott hasaltak mellette, és beszéltek hozzá, meséltek neki, pedig nem tudtak lengyelül, hogy kitartson addig, amíg a mentés odáig jutott, hogy ki tudták szabadítani. Ő túlélte. Másik két kisgyerek és 18 felnőtt azonban meghalt és mindenkit kórházba kellett szállítani, aki a buszon utazott, mert minden utas megsérült.

Ezt a helyszínt a rendőrök, csak Bermuda háromszögnek nevezték, annyira sok súlyos baleset történt ott. Éppen ezért, a baleset előtt két évvel körforgalommá alakították…

A kiérkező segítők csak annyit tudtak, amikor elindultak, hogy történt egy baleset
A Zala megyei Katasztrófavédelem visszaemlékezéséből kiderül: a műszaki mentés közel hét órán keresztül tartott, Keszthelyről, Marcaliból és Zalaegerszegről huszonöt tűzoltó dolgozott a kárhelyen. A helyszínre elsőként a keszthelyi tűzoltók érkeztek meg. Sokkolta őket a látvány – induláskor mindössze annyit tudtak, hogy egy közlekedési balesetnél kell segíteniük.

A kárhelyre kiérkezve tudatosult bennünk, igazán, hogy ez a beavatkozás teljesen más lesz, mint amivel eddig életük során találkoztak. Először a fejtetőre borult turistabuszt látták meg, majd pár sérültet az árok és az útpadka szélén ülve, könnyebb sérülésekkel, sokkos állapotban. Csak ezután, mikor közelebb mentek, vették észre, hogy a buszban utazók többsége az ülések közé szorulva, valaki eszméleténél, valaki eszméletlenül feküdt a járműben. Három ember pedig a felborult roncs alá szorult.

– Igazából ez az az élethelyzet, amire sose készülhet fel egy tűzoltó, bármennyire is tudja, hogy bármelyik nap előfordulhat ilyen tragédia, de ezt valójában megélni, az leírhatatlan – mondta Szita Zoltán főtörzsőrmester.

– Első dolgunk a látottak alapján, a műszaki mentéshez szükséges felszerelés gyors előkészítése volt, majd elkezdtük a busz szétdarabolását – folytatta a gondolatmenet Rozner Zoltán főtörzs.

Éjjel egy óra után nem sokkal történt a tragédia, még másnap is dolgoztak a tűzoltók.

 

A tűzoltók fákat vágtak ki, hogy minél több embert ki tudjanak menteni
– A keszthelyi második szer és a műszaki mentő megérkezésekor nekiálltunk az út melletti akácosból benzinmotoros láncfűrészekkel támfákat vágni. Ezekkel a helyben kivágott fákkal belülről aládúcolták a buszt, nehogy összeroppanjon. Minden ülés helyére, ahonnan kiszabadítottak egy sérültet, tettek egy rönköt, annak érdekében, hogy ne roskadjon össze a busz karosszériája, amely rendkívül roncsolódott a baleset során – idézte fel Pinke Csaba.

– Első körben a könnyen hozzáférhető sérülteket kezdtük el menteni, és átadni a mentősöknek. Vele párhuzamosan megkezdtük a busz hátuljától előre haladva kivágni az üléseket, hogy hozzáférjünk a beszorult sérültekhez, és emellett a korábban már említett támfákat vágtunk, és azzal támasztottuk meg a busz karosszériáját, hogy ne roskadjon össze a saját súlya alatt, a kiszedett ülések miatt. Majd második körben a halottakat gyűjtöttük a körforgalom közepén kialakított helyre. A busz alá szorult holttesteket, és a buszba szorult egy sérültet a zalaegerszegi daru kiérkezésekor tudtuk kiszabadítani, ekkorra azonban már kireggeledett – idézték fel a zalai tűzoltók a 15 éves évfordulóra készített összefoglalójukban.

A sors fintora, hogy pont július elsején reggel hét órakor állt volna először szolgálatba a Zalaegerszegi Műszaki Mentőbázis részeként az új hatvan tonnás műszaki mentő daru. Azonban, mivel a baleset éjszakáján dolgozó szolgálati csoportban is volt megfelelően szakképzett személyzet, ezért az akkori zalaegerszegi tűzoltóparancsnok haladéktalanul gondoskodott a szer helyszínre riasztásáról a kárfelszámolás meggyorsítása érdekében.

A sonline egy tavalyi cikkében megszólaltatta Heizler Györgyöt, aki akkor a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója volt, aki elmondta: az egyik legbonyolultabb mentés volt ez a helyzet, amiben részt kellett venniük. Egy középkorú asszonynak például, aki az ütközés után kiesett a járműből, a lábain feküdt a busz. A tűzoltók gödröt ástak alá, hogy csökkentsék a rá nehezedő nyomást, amíg kimentik. Megnehezítette a dolgukat, hogy egy ék fúródott az asszony lábába, és ezért csak függőlegesen lehetett emelni.

Őt és egy 12-13 éves gyereket szállítottak el a mentők utoljára. A fiú a csodával határos módon másfél óra elteltével apróbb sérülésekkel szabadult ki. Egy mentős és egy tűzoltó tartotta benne a lelket, mindvégig mellette voltak. A környék valamennyi mentőállomásának 16 kocsija volt a helyszínen.

A zarándokokért sokan imádkoztak a baleset után. Minden utas megsérült.

Lengyel zarándokok voltak az áldozatok
– A sérültek egyike, Delezuch Stanislaw ferences szerzetes volt, aki társaival együtt egy lelki gyakorlatról indult a kegyhelyre, így emlékezett akkor a balesetre. – Arra ébredtem, hogy valaki kiabál a sofőrnek: fékezz! Éreztem, hogy jobbra-balra mozog a busz, mintha jeges úton csúszkálna – nyilatkozta közvetlenül a baleset után a Somogyi Hírlapnak. – Leesett a szemüvegem, meg a sötétben amúgy sem láttam túl sokat, de éreztem, amint a busz átrepült az árkon és megfordult. Később segítettek kiszállni. A szerzetes azt mondta: zarándokúton érte őket a baleset, mégsem ingott meg a Jézusba vetett hite.

A későbbi vizsgálatok igazolták:túl gyorsan vette a kanyart a busz
A baleset pillanatában annyit lehetett tudni, hogy a busz nagyon gyorsan, 80 kilométeres sebességgel érkezett a körforgalomba. Féknyomokat nem találtak a helyszínelők. A műszaki vizsgálat során kiderült, valóban ez okozta a tragédiát. A busz a sebessége miatt megbillent, és felborult. Felmerült az is, hogy túl magas volt az útpatka, erre hajtott fel a sofőr, és ez vezetett a balesethez, de bebizonyosodott, hogy szabályosan épült meg az út.

– Hasonlók esetében nem sok esélyük van az utasoknak a túlélésre – mondta az MTI-nek Tóth János, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság akkori közbiztonsági igazgatója. Szavai szerint a mostani buszok teteje szinte papírvékonyságú alumínium, és nagyok az üvegfelületek, emiatt – mint az a mostani esetben is történt – ha a baleset során “fejre áll” a jármű, akkor az nagy valószínűséggel tragikus következményekkel jár.

Idén május óta Mária szobor is emlékeztet a tragédiára
Már abban az évben létrehoztak egy emlékhelyet abban a körforgalomban, ahol a tragédia történt. Idén májusban pedig felújították ezt a haranglábat, és egy új Mária szobrot is állítottak, és megszenteltek. A szobor a medjugorjei Máriát ábrázolja, a lengyel zarándokok oda utaztak, amikor a baleset történt. A megemlékezésről, amelyen túlélők és az a szerzetes is részt vett, aki a zarándokcsoportot vezette, a Keszthelyi Televízió is beszámolt.

Nyitókép: Somogyi Hírlap archív

Fotók: Somogyi Hírlap archív, Zalai Hírlap archív/Horányi Árpád

Összeállította: Fábos Erika

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva