viharjelzés: Siófoknál 0
-2°
-5°
NY
4 km/h
Kovács Emőke | 2020.01.03. 10:00
Csik Ferenc olimpiai úszóbajnok és a keszthelyi tanulóévek
1936. augusztus 9-én délután fél 4-kor Csik Ferenc világbajnoki győzelmének hírét a rádióhallgatók azonnal kivitték az utcára, s szinte percek alatt terjedt el a városban az örömhír. Futárok száguldottak a híradással, hogy ne maradjon Keszthelyen egyetlen ember se ki a közös örömből.

„Keszthelyen pedig ezen a napon mindenkinek jókedve volt. Az olimpiai dicsőség fényének ragyogása ma lobogott fel igazán a Balaton fővárosában. Ezen a napon mindenki úgy érezte, hogy egy kis része van Csik Ferenc olimpiai bajnokságában. Az ő hazaérkezésével fellángolt Keszthelyen az egymás iránti szeretet, megértés, megbecsülés, – a hála és a büszkeség olimpiai fáklyája is.”– írta az egyik tudósító Keszthelyről, 1936. augusztus 30-án. Nem sokkal azután, hogy Csik Ferenc (1913-1945) az 1936-os berlini nyári olimpián bajnok lett 100 méteren.

Pedig nem adatott könnyű élet neki: édesapját csecsemőként elvesztette, a nagybátyja fogadta örökbe.

Kaposváron született, de édesanyja és a három testvér a nagybácsihoz költözött Keszthelyre, 1924-ben, ahol édesanyja egy trafikot vezetett.

Csik Ferenc a diákéveit a Balaton fővárosában töltötte, a premontrei gimnázium diákja lett. Csik Ferenc az úszás mesterségét is Keszthelyen sajátította el, Laky Károly vezette edzéseit.

Németország,Darmstadt Főiskolai Világbajnokság, magyar és olasz úszók, a 4-es rajtkő mellett Csik Ferenc későbbi olimpiai bajnok 100 méteres gyorsúszásban – Fotó. Fortepan / Halmosi Sándor

 

A keszthelyi évek után Pestre került orvostanhallgatónak és a BEAC-ban folytatta az úszást, trénerei Bárány István, majd Vértesy József lettek. Már a párizsi Grand Pix-en aranyérmes lett 1934-ben, számos elismerést begyűjtött és jött az 1936. augusztus 9-ei gyorsúszás döntő Berlinben.

A Keszthelyi Hírlap így tudósított: „1936. augusztus 9-én délután fél 4-kor, megható jelenet színhelye volt Berlinben az úszóstadion. Ifju Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, az egykori keszthelyi gazdász, ujjongó örömmel átölelte Csik Ferencet, a volt keszthelyi diákot, amikor csuromvizesen és lihegve kiszállt a medencéből, melyben világraszóló győzelmet aratott. Ugyanekkor Keszthelyen a Kossuth Lajos u. 71. sz. ház emeleti lakásában meghatódva ült a rádió körül Csik Ferenc édesanyja, özv. Lengváry Ferencné és családja. A bemondó elcsukló hangon közli a világszenzációt, hogy Csik Ferenc a 100 m gyorsúszásban 57,5 mp alatt elsőnek jutott be a célba és elhódította a világhírű japán úszók elől a világbajnokságot.

Csik Ferenc világbajnoki győzelmének hírét a rádióhallgatók azonnal kivitték az utcára, s szinte percek alatt terjedt el a városban az örömhír. Futárok száguldottak a híradással, hogy ne maradjon Keszthelyen egyetlen ember se ki a közös örömből.

Keszthely szíve mint egy emberé dobbant ezekben az áhítatos percekben; mint egy nagy család örült Keszthely kiváló fia nagyszerű győzelmének…

“Berlin, augusztus 9.
Csik Ferenc győzeimé a berlini olympia egyik legnagyobb eseménye. Győzelme után mindenünnen elhalmozták Csik Ferencet a jókívánságokkal. Először a fotóriporterek rohanták mog, majd a német rádió részére kellett néhány szót mondania viaszlemezre. Sc vége, se hossza nem volt a fényképezésnek és a gratulációknak, úgyhogy Csik csak fél öt óra tájban tudott lejönni öltözőjébe.

A verseny után is kifogástalanul érezte magát – a verseny annyiban vette igénybe, hogy két kilót leadott. A reggeli mérésnél 72 kiló volt, a verseny után csak 70.

– A verseny előtt – mondotta Csik munkatársunknak – a japánok olyan jóknak ígérkeztek, hogy csalk legtitkosabb álmomban mertem arra gondolni, hogy a versenyt esetleg én nyerem meg. Mindenesetre nem csüggedtem, hanem reménykedtem, hogy nyerni is lehet. A harmadik helyre számítottam csak, nagyon boldog vagyook, hogy győzni tudtam. Hetvenöt méternél már éreztem, hogy nyerni fogok.

A győzelem után a magyar úszósport vezetői és a versenyzők felelevenítették Csikkel együtt az utolsó hetek készülődéseinek részleteit. Nagy dicsérettel émlékeztek meg Balogh László ügyvezető elnökről. Az ő ötlete volt az, hogy a magyar úszók Bárány úszókapitánnyal együtt már az olympiász előtt Berlinben tanulmányozzák a stadiont, és lássák a japánokat.

Csik Ferenc mosolyogva mesélte el, hogy amikor hazafelé ballagott társaival az úszóstadionból, ámulva gondolt vissza a japánok 57.3 es 4 tized mp-es tréning eredményeire, és elmesélte társainak, hogy mit kérdezett nagynénje Budapesten édesanyjától.

Nagynénje ugyanis hallotta a rádióból, hogy a németek minden győztesnek tölgyfacsemetét adnak.

– Hova fogjuk ültetni a Ferkóét-kérdezte nagynéje édesanyjától. Mikor azután látta a japán úszókat, és a jó tréning eredményeket, így szólt társaihoz: “Nem kell már gondolkozni, nem ültetünk tölgyfát.”

A verseny után futva érkezett a stadionba Orbán és Balázs, a két magyar öttusázó. Nyakába borultak Csiknek, és gratuláltak neki. Elmesélték, hogy mivel jegyet már nem kaptak a stadionba, az olympiai faluban figyelték a versenyt egy távolbalátó készüléken.

Tisztán hallották a starter szavát, látták Csiket, amint nyugodtan ül starthelyén, leveti köpenyét, látták, hogy jól startolt, hogy hogyan fordult, és hogyan tört az élre 70 méter után.

Csik abszolút biztosan győzött, még a japán Abe is Csiket hozta első helyre. Abe közvetlenül Bárány mellett ült, mint célbíró. Csik kezét a gratulálók annyira összeszorongatták, hogy a verseny után a jobb kisujján lévő sebhely fájni kezdett.

Sok szó esett arról is, hogy a japánok luxusautón jártak az olympiai faluból a tréningekre, s az előfutamokra. Bárány úszókapitány kijelentette annakidején, hogy nem versenyző az, akit egy félórás autóbuszút összeráz. Csik a tréningekre és az előfutamokra is a közös autóhasszal jött a stadionba, csak vasárnap a döntőre jött gépkocsin. Százhúsz kilóméteres tempóval száguldottak – mint Balogh László mosolvogva megjegyezte – azért, hogy Csik megszokja a gyorsaságot.

Az öltözőben az elsők között két finn újságíró kereste fel Csiket, s mint a testvérnemzet fiai melegen gratuláltak neki.”

Hazatérését követően szinte a legnépszerűbb sportoló lett, szülővárosában szobrot avattak tiszteletére.

1934. Lengyelország,Északnyugati-Kárpátok BEAC sportolók (úszók) csoportja Rabka-Zdrój közelében, balról a negyedik felnőtt Csik Ferenc későbbi olimpiai bajnok 100 méteres gyorsúszásban. Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor

 

1938-ig versenyzett, majd sportorvosként folytatta pályafutását és a magyar válogatott kapitányi posztját is betöltötte. Példamutató családapaként élt, az élet mégis tragikus sorsot szánt neki: 1945. március 29-én katonaorvosként teljesített szolgálatot, amikor Sopronban egy légitámadás során elhunyt.

Végső nyugalomra Keszthelyen helyezték, ahol síremlékét a kaposvári szobor mintájára készítették el. Sétányok, utcák, emléktáblák és emlékverseny is őrzi a berlini olimpikon szép hírnevét.

Várpalota, az egykori uszoda emlékművének romja Fotó: wikipedia

Születésének 70. évfordulóján bekerült a floridai Úszó Hírességek Csarnokába (International Swimming Hall of Fame).

Rövid élet adatott neki, de kétségtelen, hogy teljesítményével világhírűvé vált. Kevésbé ismert, hogy sportról alkotott véleményét sokszor írásba öntötte, az egyik ilyen összegzéséből idézünk, mely egyben Csik Ferenc ars poeticája is lehetne egyben:

„Sokan nem is gondolnak arra, hogy a versenysporthoz nem csak testi adottságok, hanem olyan szellemi és lelki tulajdonságok is kellenek, amelyek hiányában a versenyző elsikkad vagy legfeljebb nagy testi ügyessége mellett is csak közepes mértéket üt meg.

Minden férfi, de már az ifjú lelkében is benne kell élni a vágynak, hogy kitűnjék az átlagból, kortársai, pajtásai fölé emelkedjék. Ez a vágy az ambíció, amely mindannyiunkat fűt, hajt előre. A különböző korokban más és más tölti ki az ambíciónkat. Az ifjúság ambíciójának — a tanulás mellett — a sport adjon tartalmat!

A sport, a versenyzés levezeti a duzzadó fiatalság sokszor helytelen irányban kirobbanó fölös energiáit és amellett olyan morális nevelő hatással van rájuk, amit igazán csak a vele foglalkozók tudnak értékelni. A versenyzést mindig hosszú előkészület, kemény edzés előzi meg, ehhez pedig feltétlen szorgalom, kitartás, önmegtartóztatás, lelkiismeretesség, céltudatosság, sokszor pedig kedves szórakozásainkról való lemondás egyenesen áldozatosságra késztet…

A nemzet jövője a jövő nemzedéke. Egészséges ifjúsággal mienk a jövő.”

Szabados László & Csik Ferenc & Lengyel Árpád & Gróf Ödön

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva