Rizapusztán beszélgetünk a Tölgyes Kúriában Vincze Péterrel, aki egy évvel ezelőtt, novemberben nyitotta meg az egész évben nyitvatartó éttermet, ami lélegzetelállító esküvői helyszín is egyben.
Badacsony és Káptalantóti között fekszik Rizapuszta, a birtokról varázslatos panoráma tárul elénk, az 1914-es Turista Magazin úgy fogalmaz, hogy Rizapuszta a Gulács és a Tóti hegy közötti nyeregben fekszik, szép kilátást nyújtva a Balaton badacsonyi öblére.
Fotó: Mihály Szilvia
A kilátás valóban pazar, nem csak Badacsony és Gulács, de a tó túlpartján magasodó Fonyódi-hegyek is a végtelenség illúzióját keltik bennem. Az udvaron méltóságos, hatalmas fák, alattunk szinte a Balatonig futó szőlősorok fogadnak, olyan, mintha megállt volna az idő.
– Ezek a tölgyfák 250-300 évesek lehetnek, már a kúria építésekor itt álltak – meséli Péter. – Azonnal beleszerettünk ebbe a helybe, amikor először megláttuk, a kilátás, a környezet, a hallható csend mindenkit lenyűgöz, aki ideérkezik.
Fotó: Mihály Szilvia
Az épület teljes felújításon esett át, a régi értékek megőrzésével kapott modern fiatalos megjelenést. Az étterem hátsó falát a korábbi falból kibontott téglákkal falazták fel. A téglák egy részén családi címer, KT -Káptalantóti, és SZB-Szalay Bálint és 1896 feliratok vannak. Állítólag Szalay Bálintnak volt egy téglagyára, ezeket a téglákat itt égették Káptalantótiban.
Fotó: Mihály Szilvia
De miről is tudnának mesélni ezek a téglák?
A mai Rizapusztát alkotó uradalmat az 1880-as években Szalay Bálint vette meg 12,000 forintért, tudtuk meg a tapolcai levéltárban.
A mostani Tölgyes Kúriát 1896-ban építtette feleségének, a lengyel származású Polczer Lizának, akit Rizának becézett. Az asszony tiszteletére jött létre a Riza, Rizapuszta megnevezés, a környékbeliek az épületet is Rizapusztai kúria néven ismerik.
A kúriát a tapolcai Körmendy Kálmán kőműves mester építette, olvasható a Tapolcai Életrajzi Lexikonban. A Szalay család életvitelszerűen élt itt, 12 hektáron termeltek szőlőt, híres borkereskedők voltak.
Az őstölgyfáink egyike, a megújult épület névadója. Annyi csodát és múltbéli pillanatot rejtenek magukban ezek az idős…
Közzétette: Tölgyes Kúria – Riza – 2018. augusztus 11., szombat
A korabeli újságok szerint Szalay Bálint a környék mintagazdaságát hozta létre, épített szőlőfeldolgozót, borospincét, intézői- és cselédlakásokat, voltak istállói és magtárai is. A kastélyhoz valaha hatalmas sziklakert, üvegház és vélhetően dísznövényház is tartozott.
A szőlőtelepe a filoxéravész elleni küzdelem, a vész utáni újrakezdés fontos központja volt. Az 1897. december 12-i a Borászati Lapok egyik hirdetése szerint peronospora és jégmentes hazaifaj szőlővesszőkkel kereskednek, melyeket akár vasúton, vászonba csomagolva is elküldenek a megrendelőnek.
A 20. század elején Szalay Kázmér, Bálint fia vette át a birtok irányítását, mely sok újításnak adott helyt. Oltványtelepet és saját jégelhárító rendszert üzemeltettek.
Szalay Kázmér földbirtokosról ezt írja a Tapolcai Életrajzi Lexikon:
Nemesgulácson született 1888-ban, Ludovika Akadémiát végzett. 1909.-ben a 13. királyi huszárezredhez osztották be. 1914.-ben mint főhadnagy az első. királyi huszárezredhez került. Az első világháborút az orosz, román és olasz harctereken küzdötte végig. 1917 májusában a román harctéren lett százados.
A háború után birtokára vonult vissza. Káptalantóti lakosként jelentős Rizapusztai birtokain gazdálkodott. Jelentős nagyságú és kiterjedt fajtaválasztékú szőlőterületeket művelt. a hagyományos fajták (Bakator, Pozsonyi fehér) megmentése mellett új szőlőfajtákat (pl. Semillon, Sauvignon) is telepítettek.
Közzétette: Tölgyes Kúria – Riza – 2019. december 22., vasárnap
A birtok gabona és takarmánynövények termelésében kora színvonalán működött. Állattartásban is eredményes volt. Baromfitenyészete a környék egyik legfejlettebb ágazata volt.
Pénzügyi, üzleti, hivatali ügyeinek intézése végett Szalay Kázmér gyakran időzött Tapolcán. A tekintélyes birtokost Tapolcán a járási mezőgazdasági bizottság elnökévé választották, elnöke volt a Tapolcai Hitelszövetkezetnek is.
Az 1929 márciusában megalakított Badacsonyvidéki Pinceszövetkezet alelnökévé választották. 1940 évre Zala vármegye törvényhatósága bizottsága Tapolcai hatáskörrel községi számvizsgáló elnöknek nevezte ki. Politikai szerepvállalásaiban mértéktartó volt.
A Zala megyei borellenőrző bizottságban ő képviselte a tapolcai gazdák érdekeit. Mindvégig jelentős bortermelésére, főleg rizapusztai pincészetére alapozva 1942. augusztus 26-én bornagykereskedőként is bejegyezték a Zala megyei Cégbíróságon.
Beköszöntött az ősz, a gyönyörű ősz.Egész évben várunk benneteket a Kúriában.Nyitvatartás: Péntek-Szombat-VasárnapAsztalfoglalás: +36 70 625 21 21
Közzétette: Tölgyes Kúria – Riza – 2019. október 4., péntek
A virágzást szomorú vég követte, a II. világháború után a Szalay családnak a kommunisták 2 napot adtak arra, hogy egy lovaskocsira való holmival elhagyják szeretett lakhelyüket, ezután közprédává vált a birtok.
1959-ben alakult a Káptalantóti Termelőszövetkezet, ők a kúriát a megbeszéléseiken használták.
1962. augusztusában a Veszprémi Napló arról ír, hogy Rizapusztán, a kúria közelében cigányok élnek, zárt külön telepen, mintegy százan. A piszkos düledező putrikban a földbe ásott kunyhókban 25-30 tanköteles gyerek él. Tankötelesek, de nem járnak iskolába. Ruhájuk, cipőjük nincs, vagy hiányos.
A lap szerint egy helyi iskolát akarnak létrehozni a hátrányos sorsú gyerekeknek, a káptalantóti termelőszövetkezet rizapusztai gazdasági épületében alakítanák ki nekik a tantermet. A tag-iskola létesítése azonban csak ideiglenes megoldás, ezeknek a gyerekeknek is a községi iskolában lenne a helyük – írja a korabeli tudósító.
Ezután évtizedekig nincs hír a kúriáról, a vendéglátással és magával az épülettel nem foglalkozott senki, csak a 90-es években üzemelt pár évig étteremként.
Célirányosan érkeztek ide a német és osztrák turistabuszok, a vendégek hordón táncoltak, a pagodás, nádfedeles kiülőkben lakomáztak.
2005-ben a Veszprémi Napló szerint a várostól néhány kilométerre található a tradicionális borok háza, a Rizapuszta-kúria, amely a borvidék legszebb, 150 éves, fahordós pincéjének élményét kínálja. A lovas kocsikázással is megközelíthető kúria pincéjében borpatika működik széles választékot nyújtva borkülönlegességekből és muzeális borokból. A panorámás teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és a szőlőskertekre, aláfestésként pedig harmonikazene szól a vendégeknek.
Napjainkban a Tölgyes Kúria éttermeként és esküvőhelyszínként is várja vendégeket, az üzemeltető Vincze Péter a négyévszakos Balatonról nem csak elméletileg gondolkodik, de be is bizonyítja, hogy van miért ideutazni a hűvösebb hónapokban is. Aktív résztvevői a Balaton kör és a Gasztrohegy rendezvénysorozatainak is.
Fotó: Mihály Szilvia
Kattints ide, és tudd meg, miért varázslatosak a téli balatoni esküvők!
Nézd meg, milyen most a Tölgyes Kúria:
