A balatoni halgazdálkodási cég több mint ezer hektáros vízfelületen, összesen öt tógazdaságban próbál megbirkózni a drámai szárazsággal.
– Az elmaradt őszi és téli csapadék miatt az ezer hektárból 60-70 hektárnyi tavat fel sem tudtunk tölteni vízzel, azok szárazon maradtak
– mondta a likeBalaton.hu-nak Szári Zsolt vezérigazgató. – A tavak egy része pedig üzemi vízszint alatt indult, ezekbe csak félig került víz. Bíztunk benne, hogy áprilisban megérkezik a csapadék, de nem így történt – idézte fel a cég vezetője, aki szerint soha nem látott kihívást jelent a mostani helyzet.
A drámai szárazság miatt levegőztető berendezések üzemelnek a balatoni halastavakon
Fotó: Facebook/Szári Zsolt
Kényszerhalászás
Mint ismert, a halastavakban a Balatonéval azonos vízminőségben tudják a magyar tenger kedvelt halfajait nevelni, valamint pótolni a tó halállományát. Idén azonban a drámai szárazság miatt veszélybe kerültek a kis halak. A kétnyaras pontyok mintegy 20 százaléka pusztult el.
– Balatonföldváron kényszerhalászásra szorítkoztunk. Próbáljuk menteni a menthetőt, olyan helyre szállítani a tenyészhalakat, ahol van víz. Átvittük őket egy másik tógazdaságba, és reményeink szerint ott talán túlélik a nyarat. De félő, hogy őszre ott is problémát jelent a maximális vízveszteség. Nagyon bízom abban, hogy szeptemberben megérkezik a csapadék, de annyira száraz a föld, hogy sokára telnek fel a patakok.
Ha lesz is csapadék, először a föld nyeli el, és csak azután jön felénk, a tógazdaságba
– foglalta össze Szári Zsolt.
Kényszerhalászatra volt szükség Balatonföldváron
Fotó: Illusztráció/MTI/Varga György
Még sosem okozott ekkora bajt a szárazság
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. eddigi legnagyobb gondjaival küzd.
A vezérigazgató szerint sem 2003-ban, sem a 2011-ben nem volt ekkora probléma a halastavakat illetően.
– Mindezt tetézi, hogy a takarmány ára az egekben van. Tonnánként 15 ezer forintos búzával etetjük a halakat, amelyek lehet, hogy rövid időn belül elpusztulnak. Figyelünk a vízminőségre, nem engedjük az algák túlszaporodását, ahol lehet, üzemelnek a levegőztető berendezések, próbáljuk menteni a halállományt az oxigénhiánytól. Mindez jelentősen növeli az önköltségünket. Víz nélkül viszont nem tudjuk mi lesz, nem merünk rá gondolni – tette hozzá a cég vezetője.
Történelmi aszály van Európában
Franciaországban 60 éve nem hullott ilyen kevés csapadék, mint idén, válságstábot hívtak össze a vízhiány kezelésére. Nagy-Britanniában és Hollandiában korlátozták az öntözést, hogy elegendő ivóvízzel tudják ellátni a lakosságot. – Közép-Európában különösen nagy a probléma, például Lengyelországban. Ivóvízhiány sújtja Horvátország karsztos déli részét, az a legkevesebb, hogy a halaknak nincs víz – említett Szári Zsolt, aki szerint „csak az égből várhatunk vizet, eddig is onnét jött”.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay/ThorstenF
:
