viharjelzés: Siófoknál 0
22°
21°
29° 12°
D/DK-i
7 km/h
2018.08.14. 19:00 Egry József, a Balaton festője
Megosztom
Egry József egyike a leghíresebb magyar festőknek. Nagyon szegény családból származott, gyermekkorától festő akart lenni, és nagyon sokat kellett küzdenie az elismerésért.

Tehetsége már az 1900-as években kitűnt: festők mellett inaskodott, járt a Mintarajziskolába, majd Nágel József kereskedő karolta fel, Korcsek János arcképfestő pedig beavatta a festészet rejtelmeibe. A kis zalai napszámos művész-zsenit hamarosan felfedezte Lyka Károly művészettörténész. Így juthatott el Párizsba.

Hazatérte után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lett, s leginkább a szegénysorsú, munkájukat végző embereket festette.

1912-től egy esztendeig Belgiumban alkothatott, közeli kapcsolatba kerülve a tengeri kikötők világával. Festményein megmaradt a szegény-ember ábrázolás és fel-feltűntek a bibliai motívumok.

Az első világháború idején segédszolgálatosnak rendelték be Nagykanizsára. Egy súlyos tüdőgyulladás miatt hamarosan a badacsonyi Vöröskereszt kórházba került. Itt ismerte meg a Balatont és szerelmét, Pauler Juliskát.

Egry később leszerelt, és Juliska keszthelyi házába költöztek. Nyaranta a badacsonytomaji présház adott menedéket számukra.

Egry képei, stílusa, színei megváltoztak: a piktor „hazatalált”. Innentől kezdve mindent tudni akart a Balatonról, de leginkább a nap és fény változásairól, árnyalatairól. Művészetén tetten érhető ez a rátalálás: a korai Balaton képei még konkretizálható tájképek, később egyre inkább egyfajta lebegés, kontúr nélküli hangulatok láthatók. Olyan atmoszféra, amire csak Egry József volt képes sajátos olajpasztell technikájával.

Megteremtette azt az egyedi balatoni festészetet, amihez idővel bibliai témák társultak: Keresztelő Szent János, Szent Kristóf alakja tűnt fel a tavi képeken. Ebben az időszakban megsokasodtak napba és vízre néző önarcképei.

Az ifjúkori nyomor nem múlt el nyom nélkül, tüdőbaja egyre súlyosbodott, s anyagilag sem tudtak megerősödni Juliskával. Olykor a szintén Badacsonyban élő és alkotó Tatay Sándor segített nekik tűzifához jutni.

A ’30-as évek végére megváltak keszthelyi és badacsonyi házuktól is. Egry hol a Tátrában, hol Szicíliában keresett gyógyulást. A ’40-es évek elején sorra következtek az európai kiállítások, kicsit megerősödtek anyagilag,

1939-ben műterem-ház építésébe kezdtek Badacsonyban. De a csapások továbbra sem kímélték: 1944-ben Budapesten bérelt műterme hetven képével semmisült meg. 1945 után számos kitüntetést kapott, ám mindez személyiségén nem változtatott. Egyre nagyobb teret kaphatott volna, 1949-ben képeivel nyílt meg a keszthelyi Balatoni Múzeum.

1951 június 19-én hunyt el, utolsó festményét félbe hagyta. Ezen egy csónakban ülő emberalak evez, úgy, mintha kilépne a képből. Egry Józsefet 1951 nyarán alig tíz ember kísérte utolsó útjára, Badacsonyban. Síremlékének domborművét – Vízrenéző címmel – később Borsos Miklós szobrászművész készítette el, badacsonyi bazaltból. 1973-ban egykori műteremlakásából – a hegy lábánál – ma is látogatható Emlékmúzeum lett.

Szöveg: Kovács Emőke

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva