A Magyar Haltani Társaság, az Agrárminisztérium, a Magyar Országos Horgász Szövetség, valamint a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet döntött arról, hogy minden évben március 20-án hívják fel a figyelmet a magyar halfajokra, vagyis ezen a napon tartják meg a halak és halőrök napját.

Nagyon alacsony a Balaton vízszintje

Az országos programsorozat idei, központi eseménye Siófokon zajlott. A Szent Miklós hajó fedélzetén Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni.

Mint mondta, a klímaváltozás hatására idén 25 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízszintje, mint tavaly, és az idei csapadék-előrejelzések nem biztatóak.

Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak, főleg a kormorán jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba. Hozzátette, az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége.

Az esemény részeként a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Tihanynál a Baross Gábor kompról három tonna két- és három nyaras pontyot telepített a tóba. A társaság évente 300 tonna ponty telepítését végzi.

Kompról csúszdásztak a Balatonba a pontyok
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Országosan 800 ezer horgászt regisztráltak

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára elmondta, a kormány kiemelt stratégiai partnerei a horgászok, a horgász szervezetek és a haltermelők. A természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése a cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt.

Egyre több a horgász
Fotó: Mészáros Annarózsa

Megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5 százalékos áfáját.

A helyettes államtitkár ismertette: Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb pontytermelője, csaknem 12 ezer tonna éves mennyiséggel. Folyamatosan nő az afrikai harcsa termelése, a halfajból 2020-ban 3825 tonnát termeltek étkezési célra, ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy 2013 óta 20 százalékkal nőtt, de még mindig alacsony az éves magyar halfogyasztás. Fejenként 6,3 kilogramm halat fogyasztanak idehaza. Viszont évről-évre egyre többen, közel nyolcszáz ezren hódolnak a horgászatnak a hazai tavakon.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás