Szaniszló Hajnalka | 2019.12.26. 14:00
Ilyenkor a nyári élmények még intenzívebbek – interjú Beck Zolival, a 30Y frontemberével
A 30Y zenekar új videóklipje a Fürdőzők a Balatonnál című dalhoz készült. A videó képi anyagának törzsét a Petőfi Irodalmi Múzeum Balatoni nyár című kiállításának fotói alkotják. Erről, a Balatonról, fürdőző angyalokról és irodalomról is beszélgettünk a frontemberrel, Beck Zolival.

– Mi az oka, hogy tél közepén jöttetek ki egy balatoni videóklippel? Elég meglepő időzítés.
– Van úgy, hogy egy klip megjelenése kevéssé múlik az alkotókon vagy a zenekaron. Ebben az esetben arról van szó, hogy a felhasznált, újraértelmezett képi anyag miatt számos emberi, és ennek megfelelően jogi kérdést is tisztáznunk kellett. Ez aztán jónéhány hónapot vett igénybe még úgy is, hogy mindenki nagy nyitottsággal állt az alkotói szándék mellé. De a Balaton télen is Balaton, meg aztán ilyenkor a nyári élmények, ha lehet még intenzívebbek az emlékezetben.

 

 

– „Az író is csak olyan életet él, mint bárki más” „de az író mindenhol megőrzi írói mivoltát „- látsz összefüggést a zenészek életével? Te is írsz és zenélsz, ráadásul tanítod is.
A 30Y számára az irodalom hangsúlyos és inspiráló közeg: mi magunk is a magyar nyelvvel foglalkozunk, a dalok nem tudnak ellépni a nyelv kérdései elől, zenei értelemben sem. Néhány évvel ezelőtt – emlékeim szerint 2013-ban – csináltuk a Szellemírók sorozatot, Adyt, Dsida Jenőt, Csáthot, Örkényt, Jugovitsot és József Attilát festettünk, Bodó Marci barátunk segítségével, aztán a következő évben kortárs magyar szerzőkkel hoztuk létre a Szellemírók 2. sorozatát, Grecsó, Háy, Erdős Virág, Szálinger voltak a figuráink, összekapcsoltuk ezt a Rájátszás programjával. Szitanyomatokat készítettünk, sőt, valódi Szellemírók falat, ami azóta is áll az Ördögkatlan központi helyszínén, a nagyharsányi Narancsligetben.

30y zenekar / Fotó: Bátori Gábor sinco

– A videóban szereplő írók-költők balatoni kapcsolódása sok esetben nem merül ki abban, hogy szerettek ott nyaralni. Bertha Bulcsuról közösségi házat is elneveztek Balatongyörökön, Bujtor István rendszeresen forgatott a Balatonon, Tihanyban szabadtéri színpada van és filmfesztivált rendeznek a nevével fémjelezve. Ezeknek a sztoriknak utánanéztetek a videó készítése előtt vagy tudtatok róluk?
– Az elrugaszkodásunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Balatoni nyár című kiállítási anyaga, illetve az ebből készült könyv volt. A Balaton központi élménye a magyarországi művészeknek, akár a hétköznapokban, akár a tényleges alkotásokban, legyen szó képzőművészetről, filmről vagy zenéről. Ráadásul számunkra is tele van jelentéssel: a gyerekkorunk meghatározó része a Balaton.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Balatoni nyár című kiállításának fotója

– Melyik volt kedvenc „jeleneted”?
A végeredményből talán kevéssé sejthető, de a teljes forgatás green-boxban zajlott, a film operatőre és világosítója minden lehetséges képet egyenként elemzett – kamerabeállítások, fókusz, árnyékok, stb. szempontjából. Csak ez után volt lehetséges az, hogy az adott képekhez eseményeket, cselekvéseket társítottunk. Szóval ebben az értelemben nehéz jelenetekről beszélni, de vannak kedvenc képeim: Nagy László és Juhász Ferenc a csónakban, Cseh Tamás gitárral, ezeket kultikus pillanatoknak látom.

– ” Fürdőző angyalokat látok a Balaton a bukottak tengere.” Mesélj erről, kérlek.
– A Balaton létező tó, nyaralóhely, és allegória is – az ember életének allegóriája ebben a dalban.

– Ti is rendszeresen léptek fel a Balaton környékén, idén nyáron melyik volt a legemlékezetesebb?
– Talán a vonyarcvashegyi koncertünk volt a legmeghittebb ezek közül – egy kis fesztiválról van szó –, például azért, mert Sárközy Papa, a zenekar billentyűse itt töltötte a nyarait, szóval elsétáltunk a volt családi nyaralóhoz, anekdotáztunk és persze, rengeteg ismerőssel találkoztunk a koncert előtt és után, a koncert másnapján pedig volt némi időnk, mielőtt indulnunk kellett volna a következő koncertre, szóval tényleg strandoltunk, sorszámot kaptunk, a parton ettünk, úsztunk, ilyesmi. Erre azért koncertszezonban ritkán van alkalmunk.

Nézd meg a fotókból készített galériát!

 

– Nyaralni is jársz a Balatonhoz? Melyek a kedvenc helyeid, s mit csinálsz, amikor valóban pihensz a tónál?
– Mindig megállok Kenesén, mert van ott egy nagyszerű pékség, és ha úgy van időm – és általában úgy tervezem, hogy legyen – kiülök a partra, és ott eszem meg, mondjuk, a pogácsát. Egyébként meg zenekar vagyunk: legfeljebb szeptemberben meg januárban van szünetünk, szóval a nyaralásra szinte sosincs időnk nyáron.

– Van esetleg egyéb kötődésed is a tóval?
– Persze, gyerekkoromban sokat táboroztam itt: Szepezden és Zánkán, aztán minden nyáron itt dolgoztunk az Epivel, voltam újságárus, lángos-és palacsintasütő, piacoztunk Alsóörsön, Csopakon és Almádiban, utcazenéltem Tihanyban, Balatonfüreden és Almádiban, és, persze, koncerteztünk is többek között Siófokon, Zamárdiban, Vonyarcon, Zánkán, Keszthelyen vagy Badacsonyban. Meg, persze, nagyszerű borász barátainkat is látogatjuk, ráadásul a boraikon keresztül olyankor is van közünk a Balatonhoz, amikor ott sem vagyunk. Úgyhogy, azt hiszem, elég jól ismerem a Balatont.

– Ha három szóval kellene jellemezned a Balatont, mit mondanál?
– Kicsi, nagy, végtelen.

Még több sztárinterjút olvasnál? Kattints a többi interjúért!

Nyitókép: A Petőfi Irodalmi Múzeum Balatoni nyár című kiállításának fotója

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva