veol.hu/Szendi Péter | 2020.07.15. 10:00
Gáspár Sándor Alsóörsön elbújhat a világ elől
Gáspár Sándor számára Alsóörs a nyugalom szigete – kertészkedett, olvasott, pihent a járvány ideje alatt.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész március közepétől alsóörsi nyaralójában él. Mint mondja, neki „jól jött” a karantén. Kipihente magát, feltöltődött, rengeteget olvasott, közben magaságyást és madárodút épített, valamint a mókusának etetőt készített.

Gáspár Sándor Alsóörsön azt szereti a legjobban, hogy elbújhat a világ elől, ha akar. Ha úgy hozza a kedve, lazít egy kicsit, főz a családjának és a barátainak, vagy egyszerűen csak a háza udvarán felállított gólsátor alatt a tévén focimeccseket néz a barátaival. Igaz, utóbbira mostanában a járvány miatt kevés lehetősége volt.

(Fotó: Szendi Péter/Napló)

— A legutolsó előadásom március 7-én volt a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, amikor többek között Trokán Péterrel együtt játszottam a Trianon-darabban. Amikor megtudtuk, hogy a vírus miatt nem lesznek előadások, bevallom, egy kicsit fellélegeztem, hiszen az utóbbi években rengeteget dolgoztam, ami eléggé leamortizált, mind szellemileg, mind fizikailag. Néhány nap múlva azonban már késztetést éreztem arra, hogy színpadon legyek, hiszen szeretek játszani, másrészt kötelezettségünk van a közönség felé — kezdi Gáspár Sándor, miközben gyönyörködünk a kilátásban. Mint mondja, az ezerarcú Balaton minden évszakban szép, de tavasszal kifejezetten az volt, amikor ébredezett a természet.

Mivel jöttek a hírek, hogy egy ideig biztosan nem léphet színpadra, elfoglalta magát. Kertészkedett, folyamatosan újította fel a házát, magaságyást és madárodút épített. Örömmel ültetett paradicsomot, paprikát és hagymát, erre korábban nem volt lehetősége. Reggelente kiül kávézni a teraszra, hallgatja a madarak csicsergését, és közben hálát ad a Jóistennek, hogy ilyen helyen élhet, ez számára a nyugalom szigete.

Örömmel láttam, hogy a színház és a közönség közötti kapcsolat nem szakadt meg. Jó példa erre a Veszprémi Petőfi Színház, amelynek művészei Veszprémben és a környező településeken felléptek, mondván, a színház házhoz megy. Ez nagyon jó kezdeményezés volt a részükről, mert bebizonyosodott, hogy a kultúrára még a járvány idején is szükség van. Ami pedig szívderítő volt számomra, hogy nemrégiben olvasópróbán voltam Székesfehérváron, és az emberek hosszú sorban álltak a bérletekért. Ez is azt mutatja, hogy a nézők ki vannak éhezve, hogy ismét színdarabokat láthassanak. Nagyon várom az őszi évadot, jó lesz ismét próbálni, majd végre színpadra állni — folytatja Gáspár Sándor, aki szerepet kapott Az ember tragédiája 2. című darabban, mely korszakalkotó mű lesz. Madách a XIX. század végén befejezte a nagy emberiség költeményét. De a történet itt nem ért véget! Vajon milyen alkut kötne ma az Úr Luciferrel, és milyen történetekbe sodorta Ádámot és Évát a huszadik század? Erre kapunk választ szeptember közepén. A színház felkérésére ennek nyomába eredt a mai magyar irodalmi élet négy kiváló személyisége: Darvasi László, Márton László, Tasnádi István és Závada Pál.

A művész kertjében hamarosan beérik a paradicsom és a paprika (Fotó: Szendi Péter/Napló)

Gáspár Sándor ősszel szerepel még a „félbehagyott” Trianon-darabban és a Csónak, avagy az özönvíz előtt című műben, mely napjainkat járja körül. A fiatalok nem törekednek a változásra. Kényelmesnek tűnik az élet, az emberek csak beszélnek a válságról, a krízisről, de közben óriási sorok állnak a szupermarketekben. Furcsa ez a folyamat, mindenki érzi, hogy ennek előbb-utóbb vége szakad, de mindenki próbál magának kikaparni valamit, megszerezni azt, amit tud. A darab ezt az általános világérzést járja körül.

A művésznek tizennégy éve van nyaralója Alsóörsön. Már régóta ki akart szakadni a budapesti forgatagból, és olyan helyet keresett vidéken, ahol családjával és barátaival is tökéletesen érezheti magát. Akkoriban egy barátja, Bán János édesanyja hívta fel a figyelmét egy eladó házra. Azóta idejének nagy részét itt tölti a családjával. Büszkén meséli, hogy kaláka rendszerben, családi és baráti segítséggel folyamatosan szépítették a telket és a házat, mely alá egy pincét is építettek. Nemrégiben pedig egy mókus látogatta meg, mely azóta háziállattá nőtte ki magát. Sándor készített neki egy etetőt, az állat egyáltalán nem fél tőle, közel jön hozzá, miközben rágcsálja a diót, a mogyorót, a gyümölcsöt. Mindez pedig jó érzéssel tölti el, mert vallja, hogy adni jó, még ha csak egy kis állatnak is.

Forrás: Veol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva