A külföldi kínálatban szép számmal találunk vonzó ajánlatokat a megkímélt családi vitorlásoktól kezdve a charter cégektől érkező leharcolt példányokon át az egyedi építésű, idősebb, vagy hosszú évek óta a kert végében porosodó különleges hajókig. A hazai kínálat relatív szűkössége és a csábító kinti lehetőségek miatt évről évre növekszik a külföldről behozott használt hajók száma. A hajó kiválasztása, a kiutazás és a behozatal logisztikai kérdései mellett érdemes a jogszabályokkal is tisztában lennünk.
Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
Bátran, de körültekintően
Magánszemélyként és cégen keresztül is szabadon vásárolhatunk külföldön hajót. Az adásvételnek lehetnek egyedi sajátosságai, de a legfontosabb a hajó EU-s származása és az iratok – például a meglévő hajólevél, gyári tanúsítványok – megfelelősége. Mivel a magyar szabályozás az uniós átlagnál szigorúbb, érdemes körültekintően eljárni a behozatal során. Tapasztalatom szerint sokat segíthet, ha a kiszemelt hajóról még a kapcsolatfelvételi fázisban bekérünk minden rendelkezésre álló dokumentációt, a tulajdonos adatait, és lehetőség szerint még fényképeket is, különösen a hajótest számáról és motorszámáról. Így megelőzhetjük a későbbi meglepetéseket, és a képeken látható műszaki állapot viszonylagos ellenőrzése mellett még a kiutazás előtt meggyőződhetünk arról, hogy az iratokon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, nem történt motorcsere, adatelírás, vagy egyéb, hajólevélbe be nem jegyzett változás. Mivel a hajónak számos feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy magyar hajólevelet kaphasson, kérdés esetén érdemes a hajózási hatósággal, vagy lajstromozásban jártas szakemberrel egyeztetni. Az Európai Unión kívülről származó, az EU létrejötte – 1993. november 1. – előtt gyártott és lajstromozott, vagy hajólevéllel nem rendelkező, ismeretlen előéletű hajók esetében ez különösen fontos.
Szerződéskötés
Minután meggyőződünk róla, hogy a hajó megfelel a magyar előírásoknak, elkészülhet a szükséges kétnyelvű adásvételi szerződés. Tartalma az ügylet sajátosságai szerint változó a magyar lajstromrendelet keretei között. A hajózási hatóság külföldről közjegyzői vagy konzuli hitelesítéssel ellátott adásvételi szerződést fogad el, létezik azonban jogszerű megoldás a folyamat egyszerűsítésére és a költségek csökkentésére, ún. kettős adásvétel. Ilyenkor a külföldi féltől egyszerű szerződéssel megvásárolt hajót itthon ügyvéd előtt adják tovább, és a végső vevő nevére kerül csak lajstromozásra. Bár ez az út bevett és járható, sokan a közjegyző nyújtotta biztonság miatt maradnak a költségesebb megoldásnál.
„A hajó kiválasztása, a kiutazás és a behozatal logisztikai kérdései mellett érdemes a jogszabályokkal is tisztában lennünk”
Lajstromtörlés, kérelmek
Szerződéskötés után kulcsfontosságú a hajó külföldi lajstromból való töröltetése. Az egyszerűen érvénytelenített hajólevél nem elegendő, szöveges törlési igazolás szükséges. A törlés egyes országokban email útján is megoldható – ilyen például Ausztria vagy Németország – míg más országokban ez körülményesebb és postai, esetleg személyes ügyintézést igénylő eljárás. Az eredeti törlő határozatot papír alapon, az OFFI Zrt előtt kell hitelesen fordíttatnunk. Ha mindez megvan, és befizettük a hatósági díjakat, a megfelelő kérelmeket néhány jól sikerült fényképpel, cég esetén céges iratokkal, be is tudjuk küldeni a hatósághoz. Ügyeljünk rá, hogy a választott szele előtt 10 nappal beérkezzen a csomag.
Műszaki szemle
A lajstromozás előtt a hatóság meggyőződik a hajó állapotáról, az 5. számú jegyzék szerinti kötelező felszerelései meglétéről, és arról, hogy a hajó azonosító jelei megfelelőek. Ha speciális hajózási zónát – például valamely tengeri körzetet – is fel kívánunk tűntetni a hajólevélen, akkor az ennek megfelelő plusz felszereléseket is be kell szerezzük. A sikeres vizsga jegyzőkönyve 30 napig már hajólevélként szolgál, így a tulajdonos várakozás nélkül hajózhat. A hajólevél postán érkezik.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Forrás: vitorlazasmagazin.hu
Nyitókép: shutterstock
