Sági Ági / veol.hu | 2020.04.29. 17:00
Idén is algásodhat a Balaton?
Egészen 2019 nyarának végéig mondhattuk, hogy a Balaton vízminősége kiváló.

Ekkor egy, a Keszthelyi-medencéből induló és a Szigligeti-öbölig elnyúló, több hullámban érkező eutrofizációs folyamatnak voltunk tanúi, ami váratlanul érte a szakembereket is. A 2000-es évek elejétől folyamatosan javult a vízminőség, egyre kevesebb volt a vízben a szervetlen növényi tápanyag és az alga.

– A folyamatosan javuló tendencia tavaly nyár végén bomlott meg, amikor is olyan tömegű alga-biomassza képződött a Balaton egyes térségeiben, mint az 1970-es, 80-as években. Az eutrofizáció a szervetlen növényi tápanyagok, elsősorban a nitrogén és a foszfor bizonyos vegyületeinek feldúsulását, és az erre épülő alga-biomassza gyarapodását jelenti. Az emberi hatások miatt kialakuló eutrofizáció egy alapvetően káros folyamat, ami megnehezíti a víz hasznosíthatóságát, és ökológiai szempontból is kedvezőtlen folyamatokat indít be. Példaként említhető, hogy az erősen eutrofizálódott vizekben sokkal gyakoribbak a halpusztulások, eltűnnek vagy visszaszorulnak a szűkebb tűrésű élőlények, és gyakran olyan algafajok válhatnak tömegessé, melyek képesek toxinokat termelni – mondta a veol.hu-nak Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.

A múlt század végén jellemző, korszerűtlen mezőgazdálkodás során indokolatlanul nagy mennyiségű műtrágyát használtak a Balaton vízgyűjtő területén, melyből a tápanyagok egy része bemosódott a tóba. Továbbá, korábban nem volt teljesen körbe csatornázva a Balaton, így a derítőkben lévő szennyvízben oldott tápanyagok egy része szintén beszivároghatott a Balatonba. Ezek a kedvezőtlen körülmények már nem állnak fenn, mégis úgy tűnik, hogy a Balatonban napjainkban is jelentős mennyiségű tápanyag állhat az algák rendelkezésére.

– A tavaly több hullámban érkező eutrofizációra az lehet a legvalószínűbb magyarázat, hogy bár tavaly nem volt extrém meleg a nyár, de a vízhőmérséklet több mint száz napon át 20 Celsius fok fölött volt. Ez olyan kémiai és biológiai folyamatokat indíthatott el a tó üledékében, azaz az iszapban, melyek az ott évek vagy évtizedek alatt felhalmozódott tápanyag készletet mobilizálhatták. Valószínű, hogy a Keszthelyi-öböl sekélyebb vizében hatott a felmelegedés lokálisan a legnagyobb mértékben, emellett pedig jellemzően ezt a területet érte/éri a legnagyobb külső tápanyag-terhelés. Az üledékben felhalmozódott, korábban stabilan kötött foszfor a tartós meleg hatására beinduló folyamatok eredményeként mobilizálódhatott. Az algák esetében gyakran a foszfor képes limitálni a növekedést, azaz, ha kevés van belőle, akkor az alga nem tud nagy mennyiségben felszaporodni. Ha viszont bőségesen rendelkezésre áll, akkor jön az „algabiomassza-robbanás – tette hozzá.

Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa Fotó: Sági Ági – Napló

A szakember hangsúlyozta, hogy az algaszaporodás szempontjából szintén fontos, és időnként limitáló tápanyagként működő nitrogén egyes formái ki tudnak levegőzni a vízből, így tehát viszonylag egyszerűen és gyorsan tud csökkenni a Balaton nitrogénkészlete. A foszfor viszont alapvetően két jellemző módon tud távozni a rendszerből: az elfolyó vízzel (ami ez esetben csak a Sió-csatornán elfolyó vizet jelenti), vagy az üledék kikotrásával. Jelentős mennyiségű foszfort nem távolítanak el a Balatonból, így a készlet viszonylag állandó, de inkább halmozódó.

A szennyvíztisztítási technológiák modernizációjával, a csatornázással és a korszerű műtrágya felhasználással a korábbi mennyiség töredékére esett vissza a Balatont érő külső foszforterhelés, de valamennyi azért így is van. Ha a tavalyihoz hasonló hidrológiai és meteorológiai körülmények alakulnak ki a jövőben, és az üledékben raktározott tápanyag készlet mobilizálódik, akkor ez ismét előidézhet tömeges algaburjánzást. Idén a koronavírus járvány miatt a kutatók nem tudták elkezdeni a tavaszra ütemezett Balaton-monitoring felmérésüket, így egyelőre nem tudták frissen gyűjtött vízmintákban megvizsgálni az algákat és egyéb planktonikus szervezeteket.

– Eddig műhold felvételekből próbáltunk tájékozódni, de most sikerült megoldást találni a helyzetre, így áprilisban a megfelelő higiéniai és távolságtartási szabályok mellett elkezdjük a Balaton monitoringot, mert nyomon kell követnünk a Balatonban zajló folyamatokat. Eddig úgy tűnik, hogy a tavaszi időszakban semmi szokatlan nem történt, volt ugyan egy-két magasabb klorofill érték, de ezt valószínűleg az üledékfelszínről a szél által felkevert kovaalgák okozhatták. A koronavírus járvány miatti intézkedések a kutatások alap szintjét teszik lehetővé, nagyobb volumenű projekteket kezdeni egyelőre nem lehet – fejezte be Boros Gergely.

Bár idén kibővített Balaton monitoringot terveztek a kutatók, gyógyszer-, vegyszer-, növényvédőszer- maradvány és üledék vizsgálatokkal, a jelenlegi helyzet csak a legalapvetőbb felmérést teszi lehetővé. Valószínűleg jelentkezik majd változás a Balaton élővilágában a turizmus mérséklődése miatt is, de ennek látható jelei részben csak késleltetve, akár évek múlva jelentkezhetnek majd.

Nyitókép: Sági Ági / Napló

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva