Keszey Ágnes / zaol.hu | 2020.04.22. 17:00
Ilyen volt a Festetics konyha #1 -Teknősbékaleves, pezsgő a lovaknak
Sok finomság és érdekesség szóba kerül, ha a Festeticsek étkezésére tekintünk vissza. Gondoltad volna, hogy anno a kastély parkjában külön tóban nevelték az étkezési teknősöket? Korabeli recepteket is mutatunk, gyere velünk egy izgalmas gasztroutazásra!

Levéltári iratok és hajdani újságok is megőrizték a Festeticsek étkezési szokásait. A korabeli hírlapok pedig – amikor neves vendégek látogatásáról tudósítottak – említést tettek arról is, mit fogyasztottak a kastélyban, ahol az ebédlő a ma tükörteremnek nevezett helyiség volt.

– Az 1810. januári leltárból azt lehet tudni, hogy gyakorlatilag mindenük megvolt, amit be tudtak szerezni, legfőképpen az uradalomból. A különböző gabonafélékből elsősorban kenyeret készítettek, de a lisztet például a parókák hordásához is használták. Volt bőséggel zöldség, gyümölcs és különböző húsfélék. Például sózottan eltett és a vadászatokból származó húsok is szerepeltek a menüben – mutatta be Iski Szilvia, a Helikon Kastélymúzeum történésze a korabeli kamra és konyha tartalmát.

Illusztráció az 1830-ban kiadott Nemzeti Szakács-Könyvből, amelyet Zelena Ferencz jegyez Fotó: Helikon Kastélymúzeum

 

Az említett leltár a nemesi família legjelentősebb személye, Festetics I. György idejéből származik. E korból számos gasztronómiai érdekességet is találtak a kutatók.

– Megemlíteném az ő idejéből az úgynevezett teknősbékalevest. A kastélyban volt egy külön tó, melyben békákat tenyésztettek, ezeket felhasználták az étkezésekben. De ez nem azt jelenti, hogy ez kuriózum volt, hiszen a korabeli szakácskönyvekben ott volt a teknősbékaleves is. Mindenét felhasználták az állatnak, a páncéljában szolgálták fel a levest.

Szárcsa, teknősbéka és csiga is szerepelt a korabeli menüben, derül ki a Legújabb magyar szakács-könyv című kötetből (Pest, 1816)

 

Visszatérve a húsokhoz, a történész azt is megemlítette, hogy a Festeticsek vadászterületein nagyon sokféle vad fordult elő. Őzet, szarvast és fácánt vadásztak, majd fogyasztottak előszeretettel.

– Ha már a vadhúsról mesélek, szeretnék egy fogást megemlíteni 1895 júniusából. József főherceg volt akkor a kastély vendége. Többek között egy nagyon érdekes fogást szolgáltak fel neki az ebéd során: egy vadhúsból készült hurkát, melyet szarvasgombamártással tálaltak.

A lakomák és különleges étkek mellett a borkultúra is jelentős volt.

– Legfőképp a rezi, tomaji, diási szőlőhegyen voltak a Festeticsek szőlőültetvényei. Többfajta szőlőt termesztettek, a XX. századra legfőképpen az olaszrizling, a rajnai rizling és a zöldszilváni volt az uralkodó. De az 1810-es leltárból azt is tudjuk, hogy volt saját készítésű pezsgőjük is.

Iski Szilvia mutatta be a korabeli kamra és konyha tartalmát, Fotó: Keszey Ágnes

Ám ezt a nemes nedűt nem csak a nemesi család tagjai és vendégei itták, az is előfordult, hogy a pompás versenylovak kapták.
A Keszthelyi Hírlap 1896. május 9-én megjelent tudósítása szerint (betűhűen) „Festetics Tassilo gróf ur az ez idei budapesti tavaszi lóversenyeken már ez ideig is szép babért nyert. Ugyanis május 2-iki versenyen „Fenék”-jével, a máj. 5-én „Occident”-jével a Batthyányi-féle 200 aranyat, a május 6-ikin pedig „Hildá”-jával 10,000 frankot nyert. Mint a Pesti Hirlap irja, a gróf meg is itatta nyertes lovait a vederből – pezsgővel”.

– Amikor Festetics II. Tasziló Budapestre vagy Bécsbe utazott, akkor gyönyörűen berendezett szalonkocsijában tette meg az utat – ezt a külön kocsit a gyorsvonat végére kötötték. A vonat szakácsa külön főzött neki. Az egyik szakács elmondása szerint viszonylag egyszerű ételeket kért. Mindig tápiókalevest evett és valamilyen egyszerűen elkészített halat. A másik történet 1921-ből származik, amikor II. Tasziló újra megrendezte a Helikoni Ünnepségeket. Erre az alkalomra meghívták a kastélyba az újságírókat és a rendezvény díszvendégeit. Ez nagyon különleges esemény volt. Sajnos a menüsort nem találtuk meg, viszont azt tudom, hogy Festetics Ella (Lady Hamilton és Festetics Tasziló legkisebb lánya) instrukciói alapján készítették el az egyik fogást, ami egy tejszínes, szamócával töltött puding volt.

Iski Szilvia azt is felelevenítette, hogy bár nem a keszthelyi Festetics családhoz kötődik, s a kutatások még nem tisztázták, hogy milyen oldalági részhez, de élt egy Festetics Andorné Pejacsevich Lenke nevű hölgy, aki kiadott egy Gyakorlati szakácskönyv című kötetet az 1890-es években. Ebben szerepelt például a Festetics-torta leírása. Ez egy piskótaszerű sütemény, melynek tésztája mandulás, de nincsen benne liszt, s két lap közé vanília- vagy csokoládékrémet töltöttek, a torta tetejére pedig olvasztott csokoládé került.

A történész a korabeli nemesség étkezési szokásairól is szólt. A reggeli hagyományosan nem volt közös, azt a nőknek az ágyba szolgálták fel, vagy villásreggelin választották ki a kedvükre valót. Az ebéd dél-fél egy körül kezdődött: volt leves, előétel, 2-3 féle főétel, gyümölcs, édesség, majd a nők és a férfiak külön vonultak kávézni. A 6-8 óra körül kezdődő vacsora ugyancsak többfogásos volt.

S végül egy igazi ínyencséggel zártuk a korabeli gasztronómiáról szóló beszélgetést. Festetics Alexandra és Karl von Windischgrätz herceg esküvői menüsorát ismerhetjük meg. Itt először tojást tálaltak spárgakrémmel, majd rákkosárkákat. Ezek után következett a csirkemell Villeroy-módra, azaz csirkemell sajtos bundában rántva, hozzá gombás-citromos-babérleveles mártás, mellé zöldborsó angolosan, vajban párolva. S kacsakocsonya, orosz saláta, vegyes zöldségkocsonya, nápolyi aprósütemény és többféle desszert is került az asztalra a nemesi esküvői lakomán.

Forrás: zaol.hu

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva