Barangoló | 2020.07.10. 10:00
Kis-Balaton: a vízimadarak és a kíváncsi turisták paradicsoma
A Kis-Balaton világviszonylatban is párját ritkító természeti érték, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 15 bemutatóhelyének egyike.

A Kis-Balaton a magyar tengerhez érkező Zala folyó torkolatvidékét jelenti, ahol a hazai természetvédelem bölcsője ringott. Abban az értelemben mindenképp, hogy itt teljesített szolgálatot 1922-től az első hivatásos magyar természetvédő, Gulyás József vörsi halászgazda, akinek az volt a feladata, hogy a nagy kócsag – a hivatalos hazai természetvédelem mai címerállata – fogyásának gátat szabjon. Közbevetőleg: a törekvést fényes siker koronázta, az első világháború idejére csupán 25 pár maradt ebből a madárból, ám az állomány ma már 3600–5500 párra tehető.

Túrák vezetéssel

A Kis-Balaton 1403 hektáros része 1951-ben, idehaza az elsők között nyert el országos védettséget (ebből a szempontból a debreceni Nagyerdő bizonyos részei voltak az úttörők 1939-ben), aztán 1986-ban létrejött a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet, kicsit több mint 146 négyzetkilométeren. A terület a vízimadarak élőhelyeit oltalmazó nemzetközi Ramsari Egyezmény hatálya alá is tartozik.

A Balaton vízminőségének megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen vizes-lápos területről van szó, mely a vízimadarak igazi paradicsoma. Csak szakvezetéssel látogatható – vannak olyan részei is, ahová ember nem léphet be –, ráadásul a világjárvány miatt ezek a programok idén nyáron különleges előírások mellett (legfeljebb 15 résztvevő, maszk viselése, a vendégek között 1,5 méteres védőtávolság) zajlanak.

Az igazi Tüskevár

A Kis-Balatonnál a közelmúltban 1,2 milliárd forintos fejlesztés történt, melynek során felépült a nemzeti park eddigi legnagyobb turisztikai létesítménye, egy modern bemutatóközpont. Ez a tavaszi-nyári korlátozások miatt egyelőre nem nyithatta meg kapuit, a beruházás során ugyancsak megújított Diás-szigeti Fekete István-emlékhely azonban várja a látogatókat. A kiállítás bemutatja a Tüskevár íróját, feltűnnek a műveiből ismerős helyszínek és szereplők, illetve részletesen megismerkedhetünk a Kis-Balaton élővilágával is. A tárlat különlegessége, hogy olyan tárgyak is találhatók benne, amelyeket szabad – sőt, kifejezetten ajánlott – megérinteni. A Diás-sziget fontos látnivalója maradt a Matula-kunyhó, amit az 1950-es évekből származó fotók alapján építettek újra és segítségével az egykori pákászok életét mutatják be.

Bivalylesen

A térséghez tartozik a nemzeti park egy másik bemutatóhelye, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum is. A létesítmény a hazánkban őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik és egyben a faj bemutatásának népszerű központja. Az ország legnagyobb látogatható bivalycsordája mellett piknikezőhely, kiállítás és mesélő sétaút is várja itt a vendégeket.

Míg a 2000-es évek elején alig volt bivaly az országban, ma már egyre nő a népszerűsége ennek a szívós, őshonos állatnak, amely remekül megél a mélyebb fekvésű legelőkön, nádasfoltokon is. Az itt tartott bivalyok húsa szinte bio minőségű, mivel az állatok semmilyen abraktakarmányt és kiegészítőt nem esznek. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják.

Forrás: zaol.hu – Barangoló

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva