2019.08.10. 07:00
Legendás balatoni hajók #7 - Kishamis, a hősies matuzsálem
A Kishamisról mindenki tudja, hogy a Balaton legrégebbi hajója, története a legendák ködébe vész. Utánajártunk, mi tény és mi mese körülötte…

Mindenki elképedve látta 2018 nyarán az összetett 45. helyen (ne feledjük, hogy abból 17 katamarán volt!) befutni az 50. Kékszalag végén a Balaton legrégebbi hajóját, a Kishamist a mezőny egyik legidősebb kormányosával, a 80 éves Hrehuss Györggyel. 21 órás eredményük hősi eposzba illik, illendő hát, hogy (ismét) bemutassuk a hajót és kapitányát.

A hajóval kapcsolatos legendák szerint a Kishamis a Széchenyi család részére 1896-ban, Michael Ratsey balatonfüredi műhelyében, az ő tervei alapján készült, és megnyerte a millenniumi vitorlásversenyt. Ám ez így nem igaz.

Balatonfüreden Ratsey tervei alapján kétségtelenül készült egy Kishamis nevű kutter, de korábban, 1889-ben, megrendelője pedig Ádám Károly volt. Ratsey ekkor már több mint egy évtizede nem volt Balatonfüreden, az általa tervezett, és itt gyártott utolsó hajót, a Miczit 1896-ban bocsátották vízre.

Az angol vitorlás versenyhajó építőket 1896-ban egy új szabály életbelépése hozta lázba. E szabály szerint az új korszak híres hajótervezőjével, George Lennox Watsonnal ifjabb Ádám Károly is terveztetett egy hajót, amely a keresztségben a Kishamis II. nevet kapta.

A Stefánia Yacht Egylet hagyományos éves versenyeit általában augusztusban rendezte, a regattákat Stefánia főhercegnő látogatására időzítve, amely a kérdéses évben júliusra esett. Stefánia főhercegnő 1896 júliusában 11 napig volt Füred vendége. A nyilvánosság kizárásával zajló programok között természetesen a tenisz és a vitorlázás is szerepelt. A hagyomány úgy tartja, hogy a klub hajói közötti versenyt a Kishamis nyerte.

Csakhogy ez a hajó nem lehetett az általunk ismert Kishamis, mert ennek a tervezésére vonatkozó megrendelést csak ekkoriban kapta meg Watson. A hajóban azért az 1896-os évszám van feltüntetve, mert az a korabeli szokás szerint a gerincfektetés dátumát jelezheti, a hajó a tél folyamán készülhetett el. A Kishamis I-et idősödő tulajdonosa később eladta, a hajó ettől kezdve Irma néven szelte a Balaton hullámait.

A Széchenyiek korszaka

Az új hajó Kishamis néven 1897-ben és 1898-ban indult a klub nagydíjáért folyó versenyen, amelyeket a három résztvevő közül fölényesen megnyert, viszont a hajót versenytársak híján ettől kezdve alapvetően családi vitorlázásra használták.

A hajó valószínűleg 1908-ban, idősebb Ádám Károly halála után került Füredről Földvárra, gróf Széchenyi Emil birtokába, aki egészen a világháború kitöréséig szinte folyamatosan versenyzett vele. Egy anekdota szerint a Széchenyiek családi emlékeztetőként rögzítették, hogy „a hajó neve mindörökre maradjon Kishamis, színeiben a kék legyen a domináns”. Az előbbiek ismeretében ez csak a hajó megvételét követően történhetett meg.

Egy másik, hajógyári anekdota szerint egy ízben gróf Széchenyi Ödön egy nagy viharban összetörte a hajót, amelyet a javítás után állítólag ideiglenesen a „Csakazértis” névre kereszteltek. Mivel a gróf a török szultán tábornok-hadsegédjeként 1874-től haláláig, 1922-ig folyamatosan Konstantinápolyban élt, alig néhány alkalommal – például a Millenium alkalmából – volt csak itthon, érdemes elgondolkodni, vajon mikor történhetett mindez?

1920-ban a vitorlázás folytatódott. A hajón tanulta a vitorlázás mesterségét Emil gróf fia, Pál Imre is, aki tagja volt az 1924-es olasz–magyar, és az 1927-es osztrák–magyar 22-es binnenjolleversenyek győztes magyar csapatának. Széchenyi Emil javaslatára 1927-ben a 22-es binnenjolleversenyzők részére Balatonföldváron rendeztek váltott hajós kutterversenyeket. A versenyre a gróf kölcsönadta a Kishamist, amely a magyar csapat győzelmében fontos szerepet játszott.

Gróf Széchenyi Pál Imre és Sebők Sándor akkor is a Kishamis állandó legénységéhez tartozott, amikor az 1920-as években rendezett, szinte összes Gróf Forgách Balázs Vándordíjért rendezett versenyen jó eredményt értek el.

Széchenyi Emil 1932-ben bekövetkezett halála után a hajót fia, Pál Imre vitte tovább, aki sokat vitorlázott, de keveset versenyzett vele, és az 1934-ben elindult Kékszalag sorozaton sem volt az indulók között.

Rejtekhely a víz alatt

A II. világháború előtt a hajót állítólag egy textilgyáros vásárolta meg, akit csak „őrült textiles” néven ismertek Balaton-szerte. Ő nagy lelkesedéssel hajózott ki minden időjárási körülmények között. A II. világháború kitörése miatt elmenekült az országból, és a hajót a balatonfüredi kikötőben hagyta. A családi hagyomány szerint ez nem igaz, a hajó mindvégig Széchenyi tulajdonban maradt.

Újabb adatok szerint mindkét állítás igaz lehet, ugyanis a családnak még a trianoni események nyomán létrejött, úgynevezett optánsperek kapcsán támadtak anyagi nehézségei, így egyfajta hajóhasználati konstrukció létrejötte egyáltalán nem volt lehetetlen.

Amikor a háborús front elérte a Balatont, a gazdátlan hajót már nem tudták a többi hajó közé, a füredi hajógyári tárolóba elhelyezni. Egyetlen lehetőség maradt, a megfelelő helyen történő elsüllyesztés, amely a családdal lojális hajóépítők segítségével meg is történt.

Kronstadt-Kishamis

Ettől kezdve egymás között a hajót csak Kronstadtként említették. Aki nem ebben a körben mozgott, annak ez semmit sem mondott, ugyanakkor a bennfenteseknek egyértelműen jelezte az elsüllyesztés helyszínét.

A háborús készülődés időszakában létrejött elképzelés szerint a Tihanyi-félsziget egy adott pontján, a kronstadtihoz hasonló, hajók elrejtésére is alkalmas bunkerrendszer kialakítását tervezték, amely előtti vízterület ideális volt a hajó elrejtésére.

A Széchenyi család a hajót 1946-ban kiemeltette, de a fahiányos helyzetben komolyabb javításra gondolni sem lehetett. Nem sokáig örülhettek neki, mert az éppen éledezőben levő vitorlásklubokat a Királyi Magyar Yacht Clubbal együtt egymás után feloszlatták.

 

Elhagyott javakból műszaki műemlék

A háború után a ponyva alatt megbúvó, felújításra váró hajó 1947-ben az Elhagyott Javak Nyilvántartásába került. Ott aludt egészen 1954 tavaszáig, amikor a füredi hajógyárban a Viziterv mérnöke, Szilvássy Zoltán rátalált, és Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője segítségével könyvjóváírással a MEDOSZ Sportkör éppen alakuló Evezős és Vitorlás Szakosztálya részére sport- és üdülőcéllal átvették a KDTVIZIG-hez.

Első lépésként a siófoki kikötőben sor került egy kikötőbója telepítésére. A hajó 1954-ben Kronstadt, ’55-ben Csakazértis néven futott, majd 1956-ban kapta vissza eredeti nevét, a Kishamist.

A leendő vitorlázókat Edvy Gyula tanította a mesterségre, a szakosztály edzője Cs. Szabó Imre lett, a hajó kormányosai 1954-től kezdetben Szilvássy Zoltán, majd Györke Olivér voltak, 1962-től lett a Kishamis kormányosa dr. Pásztó Péter. A felújítás költségeinek fedezése nagy nehézségekbe ütközött, ezért egy kis segítséggel, és jóakarattal a hajót, mint a Széchenyi-örökség részét 1959 áprilisában sikerült hivatalosan Műszaki Örökségként elfogadtatni. A hajó még ebben az évben a szakszervezetnek is megtetszett, amely kizárólag üdültetésre akarta használni, de ezt szerencsére sikerült megakadályozni.

A hajó eredeti kuttervitorlázatát már az 1930-as évek elején Marconi rendszerűvé alakították. 1960-ban visszakapta orrsudarát, mellyel lényegesen jobb hajózási tulajdonságokat sikerült elérni.

Üvegszálas „páncélt” kapott

A hajó állapota a hatvanas évektől rohamosan kezdett romlani, ezért 1972–1976 között a siófoki MAHART hajóépítő üzemében teljes átépítésen esett át. 1968-ban Hrehuss György és Vass Boldizsár felváltva versenyeztek vele, majd mivel Hrehuss György az Orionra került, így Vass Boldizsár egyedül öregbítette a hajó hírnevét egészen 1977-ig. 1978-tól dr. Pásztó Péter, 1996-tól Hrehuss György vezette a hajót.

1980-ban a faanyagot megtámadta a tűzgomba, a védekezési kísérlet nem sikerült, ezért 1986-ban a felület előkészítését követően a hajótest a Balatonfüredi Hajógyárban üvegszálas poliészter burkolatot kapott. Ugyanebben az évben a KDTVIZIG a Kishamist a Vízügyi Sport Clubnak adta át.

Az 1991. évi Kékszalagon már visszafele, Szigliget után a Kishamis árboca eltörött, és a hajót Badacsonyba vontatták. A következő szezonra a Hamis Rácz Ákos munkájával új, egyedi RECKMANN alumíniumárbocot kapott. 1996-ban századik születésnapjára a hajó szponzorok segítségével új vitorlázathoz és új külmotorhoz jutott. Ettől az évtől az Évadnyitó alkalmával erről a hajóról koszorúzzák meg a Balatont, amelynek gondját a VSC színeiben a mindenkori lelkes legénység, Hrehuss György és fia, Hrehuss Pál vezetésével viseli.

Sajnos a korábban felvitt üvegszálas poliészter-burkolat ozmózisossá vált. Rick Csaba csapatának segítségével a víz alatti rész epoxi bevonatot kapott. A 2012-es, viharos Kékszalag a hajót megviselte, így a hajó több részére kiterjedő felújításon esett át.

Rengeteg győzelem

A hajó és legénységének eddigi legkiemelkedőbb eredménye az 1992-es abszolút első helyezés a Fehér Szalagon, illetve több abszolút 2. és 3. helyezés a Kékszalagon, ami azért is említésre méltó, mert több alkalommal is sok km-es előnnyel érkezett a hajó a Tihanyi csőbe.

1995-ig szinte minden versenyen az élmezőnyben futott be a Kishamis, sok-sok abszolút győzelmet is elérve több alkalommal a Földvár–Keszthely versenyen is, de a modernebb hajók megérkezésével ez manapság már nem igazán lehetséges. Ám még most is képes a hajó egy-egy versenyen a korszerűbb versenyhajók között abszolútban is helytállni, melyre a legszebb bizonyíték a 2010-es, az első teljesen nyílt Kékszalag, melyen a Hamis nem sokkal a katamaránok mögött, az abszolút 32. helyen futott be.

Egyik legeredményesebb évüket 2010-ben zárták, pl. egymás után három Csillagtúra megnyerésével a vándorkupát is, és az első alkalommal, a klasszikus hajók részére kiírt, a három legnagyobb versenyt magában foglaló „50+vándordíj”-at is elvitték. Legnagyobb megmérettetésük az 1999–2001 években a Balaton Maraton teljesítése volt.

Hrehuss György még mindig jól érzi magát a kormánynál

Hrehuss György 1938-ban született. Ma is aktív és sikeres kormányosa a Balaton legöregebb vitorlás hajójának az 1896-ban (vagy: ahogy mi gyanítjuk: 1897-ben) Kishamisnak, és a balatoni nagyhajózás egyik legelismertebb és legnépszerűbb egyénisége.

Nagyon fiatalon, 17 éves korában került 1955-ben a Balatonra. A gimnáziumi szünetben végzett nyári munkát a Vitukinál (Vízügyi Tudományos Kutató Intézet), ahol az éppen megkapott ultrahangos mélységmérővel kezdték elkészíteni a Balaton mélységi térképét. Nem csak szerelmese lett a tónak, de olyan ismereteket is szerzett, amelyeket a versenyzésben – főleg a Kékszalagon – máig is hasznosít.

1957 tavaszán Pásztó Péter hívta Siófokra a Vituki sportegyesületébe versenyzőnek. Kezdetben kalózozott. A Kishamisra először 1962-ben hívták egy versenyre, 1963-tól pedig már állandó tagja lett a legénységnek. Általában a kokpitban, Pásztó Péter mellett dolgozott, aki szívesen támaszkodott a fiatal versenyző jó versenytaktikai meglátásaira. Ha elfáradt „csináld Rihi!“- felkiáltással átadta kormányt is. Ezt a becenevét az ismert színésztől, Márton Andrástól kapta, aki nevetgélős stílusa miatt nevezte el Rihonyának, majd az egész Kishamis csapat Rihinek.

A Kishamis egyre eredményesebben szerepelt a versenyeken. 1968-ban, amikor Pásztó Péter Dragonba ült át, Hrehuss György több versenyen sikerre vezette a Kishamist.

1969-ben a klub megszerezte az Orion Ötvenes Cirkálót, amelyet 1972-ig kormányzott. 1978-ban szállt vissza a Kishamisra, amelyet akkor már újra Pásztó Péter irányított. 1996-ban Pásztó Péter betegsége miatt visszalépett a versenyzéstől. Hrehuss György azóta a Kishamis állandó első kormányosa.

Ekkorra az éppen százéves hajó már nagyon rossz állapotba került, valamit tenni kellett vele. A Környezetvédelmi Minisztériumtól és Nagy Lajos siófoki vitorlakészítőtől kapott támogatásokkal sikerült megmenteni a Kishamist. A hajó csapata Hrehuss György vezetésével azóta is karbantartja és folyamatosan javítja az öreg hajó állapotát, fejleszti felszerelését, vitorlázatát. Állandó, máig eredményes résztvevői, sőt, üde színfoltjai a balatoni versenyeknek. Számtalan Csillagtúra győzelem mellett rendre feltűnően elől vitorláznak a Kékszalagon is a modern versenyhajók közelében.

A Balatoni Évadnyitón minden évben a Kishamis fedélzetéről koszorúzzák meg a Balatont. Hrehuss György mondta egy interjúban néhány évvel ezelőtt: „Eredetileg úgy gondoltam, hogy hetvenéves koromban abbahagyom a kormányzást. Aki ennél öregebben hajót vezet, azt talán megmosolyogják. Így amikor elütöttem a hetvenet, bejelentettem a csapatnak, hogy visszalépek. De aztán nem engedték, és én sem érzem úgy, hogy akármilyen mezőnyben nem merném a rajtnál a legnagyobb tömegbe vinni a Hamist. Maradok a kormánynál és jól érzem magam ott.”

Érdem(rend)es vitorlázó
Hrehuss György, kapta 2018 tavaszán “A Magyar Hajózásért Érdemérmet” a Magyar Hajózási Országos Szövetségétől (Mahosz). Az érdemrendet a magyar belvízi hajózás résztvevőinek érdekképviseleti szervezete alapította annak érdekében, hogy a hajós szakmáért, a vízi sportért, a hajózás népszerűsítéséért, megismertetéséért jelentős munkát végző emberek elismerésben részesüljenek.

 

Olvass tovább a Kishamisról!

Forrás: Vitorlázás Magazin

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva