Bólyi Alexandra | 2018.08.03. 08:54
Kiss Tibi: Vízillatú ébredések
Kiss Tibi egyfajta egyedi stílust képvisel, amit csak ő tud. Ha színpadon van, egyszerűen figyelni kell rá, és mindegy, hogy ezt a Quimby-vel teszi egy hatalmas színpadon, vagy a tábortűz mellett az Aranyakkorddal.

– A fesztiválok állandó szereplője a Quimby zenekar, sokat koncerteztek a Balaton körül is. Te is sok szálon kötődsz a tóhoz.
– A családunk ősidők óta a Balatonon tölti a nyarat, a szüleim tanárok, így szerencsére mindig hosszúra nyúlt a nyár. Nemcsak nekünk, de már nagyapónak és nagyanyónak is Badacsonyban volt a nyaralója, tehát generációkra visszavezethetők a balatoni emlékek. Édesapám a 79. nyarát tölti a Balaton-parton, mert nyár végén, Tapolcán született. Unokatestvéreim is itt élnek a mai napig, a család itt szokott összejönni. Nálunk a nyár egy szót jelent: Balaton.

– A szűkebb családoddal is ott töltitek az időt?
– Nyárra gyakorlatilag leköltözünk, mert nemrég sikerült vásárolnom egy nyaralót, ezt felújítottuk, és a déli parton töltjük az egész nyarat. Nekem logisztikailag is jobb a koncertek miatt, mintha Budapestről kellene utazgatni. Nyáron el sem hagyom a Balatont.

Lucával a tóparton

– A Quimby híres a változatos, különleges megjelenéséről, egyfajta színházat varázsoltok a színpadra. Koncerteztek az Aranyakkord formációval is, amelyben Vastag Gáborral ketten zenéltek, és sok helyen felléptek. Ez nekem olyan, mint amikor egy zenekari tag szólókarrierbe kezd. Jól látom?
– Nem azzal a céllal alakult az Aranyakkord, hogy valami mást mutassak magamból. A Quimby egy grandiózus, nagyszínpados produkció, helyigényekkel – bár még a nagyobb klubbokban össze tudjuk húzni magunkat –, de azért korlátoltak a lehetőségek. Az Aranyakkord az egy klub formáció, eljutunk a zenénkkel oda is, ahol csak 100-200 ember fér el. Kevés felszerelés kell, de ez csak a technikai része. Ez egy másfajta muzsikálás, itt ketten vagyunk, akusztikus gitárokkal játszunk, de változatos stílusban és hangzásban. Mi psychedelic acoustic-nak szoktuk hívni, ez egy kreatív muzsikálás. Egyedül összehozok egy groove-ritmusú hangzást, ez a zenei alap, ezek után jön kollégám Vastag Gábor, aki feldíszíti ezt a karácsonyfát, körbe játszogatja, ebből alakulnak ki a dalok. Itt a két éneknek, a gitároknak, a csörgőknek van szerepe. Nagyon más, mint a Quimby, nincs nagy hangerő, pici erősítőkkel meg tudunk szólalni. Ez erről szól. Számomra ez egy olyan játszótér, amit a Quimby-vel nem tudunk használni, mert egyszerűen nem férünk el.

– Dalírás szempontjából más zenei és szövegbeli lehetőségeket is tudsz feszegetni?
– A hangzás közelebb van a dalok keletkezéséhez, a gyökeréhez, jobban hasonlít ez a fajta zenélés ahhoz, ahogy a dalok születnek. A Quimby zenekarban is én vagyok, és ugyanúgy fel tudok oldódni a zenekari munkában, mint itt ahol ketten vagyunk, tehát nem másabb, csak intimebb, akusztikusabb, nem olyan, mint egy felöltöztetett rock and roll zenekar. Hangzásban is vannak különbségek, nem elektromos gitár szól, nem óriási a látvány, hanem minden egyszerű és kicsi.

– A Quimby-vel kedvelitek a szabadtéri fellépéseket?
– Mindegyiket szeretjük, hiszen egyik fellépés sem hasonlít a másikhoz, mindig változik. Várjuk minden évben, hogy jöjjön végre a jó idő, amikor kezdődnek a szabadtéri fellépések, fesztiválok, jó kint, a szabadban zenélni. Természetesen a színházi koncerteket is kedveljük, tulajdonképpen nincs olyan játszótér, ahol ne éreznénk jól magunkat. A célunk, hogy mindenhol megtöltsük a teret, megrezegtessük a levegőt a zenénkkel. A helyszín lehet inspiráló, általában másképp játszik a zenekar egy színházban és másképp egy fesztiválon, máshogy alakul a dramaturgiája, más a köntös, a fények… Ez benne az izgalmas. Szeretünk a Balaton-parton fellépni, ősfás környezetben, érezni lehet a levegő és víz illatát, jó a közönséggel együtt lenni.

– A zenekar népszerűségét nem csak a zenei sokszínűségnek köszönheti, de a szövegek egyediségének is. Milyen hatások, inspirációk segítenek a szövegírásban?
– Egyszerű: megjegyzem a gondolataimat, mert sok van belőle. Van, hogy leülök, gitározgatok, és közben jön egy gondolat. Sok mindenből lehet inspirálódni, bármiből lehet dalt írni, ez nem egy mágikus dolog. Megjegyzek pár sort abból, ami a fejemben van, aztán elkezdődik egy cirkuláció, megszületik a teljes szöveg, és már a dalhoz írom a szöveget. Bekerülök abba a világba, a zene hangulatába, és életre kell a dalocska, és egyre beljebb és beljebb megyek a történetbe, és szép lassan kibontakoznak a sorok, az érzések, végül megíródnak a szövegek. Akár egy sor is útjára tud indítani egy dalt.

– A szüleid tanárok, nem szerették volna, ha polgári foglalkozást választasz?
– Nem irányítottak, ha látták, hogy valamit szenvedéllyel csinálok, akkor azt támogatták. Korán kezdtem, még tinédzserként, hiszen a Quimby 27 éve színpadon van. A szüleim az elején csak azon aggódtak, hogy az éjszakai koncertek után hajnalban jártam haza, sokat utazgattunk, azt gondolták, hogy az éjszaka veszélyes.

– Készültök valami újdonsággal?
– Leköt minket a fesztivál időszak, ilyenkor nem is nagyon gondolunk másra. Szöveget írok, de mivel össze-vissza utazunk, ezért a zenekarral nem foglalkozunk komolyabban dal készítéssel. Őszre több mindent tervezünk, de most benne vagyunk még a fesztiválszezonba, a koncertekre összepontosítunk.

Szöveg: Bólyi Alexandra
Fotók: Kiss Tibi

Egy hete jelent meg a Balaton című dal, és a duó mini turnéra indul a Balaton körül.

Még több sztárinterjút olvasnál? Kattints a képre a többi interjúért!

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva