Egy Zánkához közeli ültetvényen található a pisztácia. Badics László 3 méter magas fájáról a napokban szüretelték le a csonthéjas gyümölcsöt. A pisztáciát leszedés után ki kell szárítani, majd ezután lehet sózni, pörkölni – derül ki a TV2 Mokka című műsorából.
3 hektáron 100 féle növény
Badics László 10 éve foglalkozik Balaton-felvidéken különleges gyümölcsök termesztésével. 3 hektáros területén 100 féle növénnyel kísérletezik. 35 fajta datolyaszilva, 40 fajta kajszibarack,
50 fajta füge, kínai datolya, indián banán, mézbogyó és pekándió is megtalálható a területén, ahol 5 évvel ezelőtt pisztáciafákat is ültettek.
A kétlaki a pisztáciához porzó és termő fa is szükséges.
Zánka mellett is megterem a pisztácia
Fotó: Illusztráció/Pexels
A Zánka melletti pisztácia a vulkáni talajt szereti
A Balaton-felvidék klímája kedvező a különleges gyümölcsök számára.
– Jó a talaj, mert a híres olasz gourmet brontei pisztácia is vulkanikus talajon nő, és a Hegyestű is egy kialudt vulkán – mondta Badics László.
Az éghajlatot illetően pedig az idei évre jellemző hosszú forró nyarakat kedveli a pisztácia.
Az első öt évben a fa semmit nem termett, aztán megindult. Tavaly több volt a termés a most 8 éves fán.
Hegyestű, ami egykor vulkán volt
Fotó: Mészáros Annarózsa
Hasonlítunk Szicíliához?
A forró Szicíliában a hagyományos gasztronómia része a pisztácia, úgy nevezik, hogy a sziget zöld aranya, úgy vélik, a mag fogyasztása teljesítményfokozó hatású. A Pistacia vera-t a Földközi-tenger vidékén, Kaliforniában és Kelet-Ázsiában termesztik. 7-18 mm hosszú és 3-7 mm széles magja kemény héjától megszabadítva kerül forgalomba. Ültetése magról történik, jó vízelvezetésű talajba, kb. 2 cm mélyre. A csírázáshoz folyamatos melegre és lehetőleg sok napfényre van szüksége. Ilyenkor nagyon kis mértékben igényel vizet, és nem szereti a párás környezetet, mert a mag túl nedves közegben könnyen rothadásnak indul.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
