Ilyenkor, a nyári szünidőben sokan mennek kirándulni, vagy a Balatonhoz nyaralni és ezzel meg is kezdődik a vízimadarak etetésének főszezonja Magyarországon.
– A balatoni hattyúk esetében, ez konkrét családi program, hogy fognak az emberek egy kenyeret – és ez még a szerencsésebb eset – és gyönyörködve figyelik, ahogy a hattyúk eszegetik – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. – A szeretet motiválja erre az embereket, de rosszat tesznek ezzel. Nem szeretni, tisztelni kell a madarakat és abba beletartozik, hogy nem ártunk nekik.
Amikor télen az énekesmadarakat etetjük, az is főleg a mi szórakozásunkról szól, nem madarak igényéről. Kényelmes nekik, nekünk meg jó, mert szép madarakat tudunk megfigyelni a környezetünkben. A különbség az, hogy azzal nem teszünk rosszat, mert a természetes táplálékukat utánozzuk azzal, hogy magokat, állati zsíradékot és gyümölcsöket adunk nekik. A kenyér és a pattogatott kukorica nem természetes tápláléka a vízimadaraknak. Ők főleg friss, zöld növényeket esznek, hínárt, a parton fűféléket és apró kétéltűeket, rovarokat. A madárvédők minden évben igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a kenyérrel etetés káros, megbetegítheti a madarakat, de az ember is rosszul járhat vele.
– Angyalszárny betegség – ezt okozza, ha a madarak kenyéren és más, számukra értéktelen táplálékon élnek – mondta Orbán Zoltán. – Árt a csontozatuknak, olyannyira, hogy egy idő után már nem tudnak repülni. A mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést is, és egy kemény télen, amikor hosszú időre befagynak a vizek, ilyen madarak százai pusztulnak el emiatt.
Ráadásul ott, ahol etetik őket, a madarak összecsoportosulnak. Ez is konfliktust okoz, mert azokon a helyeken többet piszkítanak és fertőzés forrása is lehet, a hattyúk ugyanis terjesztik a madárinfluenzát. A hattyú szép madár, de tájidegen és a viselkedése is elég barátságtalan. Más madarakkal éppúgy, mint velünk emberekkel.
Angyalszárny betegség – ezt okozza, ha a madarak kenyéren és más, számukra értéktelen táplálékon élnek. Árt a csontozatuknak, olyannyira, hogy egy idő után már nem tudnak repülni.
Orbán Zoltán azt mondta, költési időszakban és amikor védik a fiókáikat, rendkívül veszélyesek. Amúgy is agresszíven támadnak, ha a területükről van szó, de ilyenkor még az embernek is nekimennek. Egy bütykös hattyú pedig 10-15 kiló is lehet, szóval képes komoly sérülést okozni. Magyarországon eddig csak kutyákat támadtak meg a parton és pár gumicsónak bánta, de Ausztriában kerültek már kórházba is emiatt.
A bütykös hattyúk, nem őshonosak, de már a 1970-es évek óta fészkelnek Magyarországon. Azóta folyamatosan emelkedett a számuk, most úgy 300 pár fészkel hazánkban, a Balatonon évek óta 50 körüli a hattyúpárok száma, de a 90-es évek végén több volt. A mostani állományt már képes eltartani ez a vízfelület és díszei a tónak, a szakemberek ezért nem háborgatják őket.
Szöveg: Fábos Erika
Fotó: Pexels
