A 90-es években szinte divatban volt a kapitális balatoni pontyok elrablása, ma már azonban nyomozók körözik a halakat, sőt a bíróságokon halászati szakértők segítenek a hatalmas pontyok azonosításában. Mindez nem mese, hanem a rögvalóság.

Az interneten egyre többen büszkélkednek életük legnagyobb fogásával. Lefényképezik, utána a horgászati rendnek megfelelően visszaengedik a tóba, majd felteszik a fotót a közösségi oldalakra. Nem is sejtik, hogy a drága napijegyen vásárolt „trófea” adott esetben úgy érkezett egy vizes tartályban az ország másik végéből, ráadásul illegálisan. Mindezt honnan is tudná a pecás! Ő csak azért indult a horgásztóra, mert híre ment, hogy milyen szép pontyokat lehet ott fogni. A lefotózott egyedeket viszont éppen úgy be lehet azonosítani, mint az emberek ujjlenyomatát, ugyanis nincs két egyforma pikkelymintázat és ponty.

Megkérdeztük a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. szakemberét annak kapcsán, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata egy, korábban a Gyékényesi kavicsbánya-tavakból többször megfogott ponty jelenlegi élőhelyének maghatározásában kéri az emberek segítségét.

Valószínűleg a Balatonban élnek a legnagyobb pontyok az országban. A rekordfogás ugyan nem a magyar tengerhez kötődik, hanem a Balatonederics melletti Euro Aqua Lake tóhoz. 2018. november 23-án fogták ki itt a világ eddigi legnagyobb pontyát, mely a mérlegelés után 51,20 kilósnak bizonyult, azaz átlépte az 50 kg-os álomhatárt.

A bejegyzett balatoni rekord egy 30,125 kg-os, 98 cm hosszú óriás, amely 2019. május 25-én Balatonszepezden akadt egy szerencsés bojlis horgára. Viszont mesélik, hogy ennél nagyobb halakat is fogtak régebben, ám azokat anno nem jegyezte be hivatalosan a halgazdálkodási cég. A bejelentési kötelezettséget ugyanis csak 2019 januárjában vezették a behúzós horgászokra vonatkozóan. Nagy Gábort, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetőjét kérdeztük.

– Előfordult olyan eset, amikor nagy pontyot akartak ellopni a Balatonból?
– Igen, a Balatonon is előfordult ilyen eset. A vízparton értük tetten az elkövetőt, amikor épp egy cefrés hordóba pakolta bele a pontyokat. Elég csúnyán néztek ki a halak, tele voltak sebbel, de hála Istennek, a halőrök elkapták az elkövetőt még az indulás előtt. Már figyelték a halőrök, tudták, hogy betárolja a halat és nem engedi vissza a Balatonba. Többéves eltiltás, halvédelmi bírság és állatkínzás miatti feljelentés lett a vége.

– Régebben is voltak ilyen esetek?
– Sajnos régebben is vittek el pontyokat a Balatonról, de ezekről sok esetben sajnos csak utólag értesülünk. Ezért nagyon fontos, hogy a horgásztársak informáljanak bennünket. Egyes elmondások szerint korábban 40 kg fölötti ponty is volt a Balatonban, de ezt a halat valószínűleg ellopták a Balatonból, elvitték egy másik tóba. Horgászmódszerrel kifogott legnagyobb balatoni hal hivatalosan egy 30,125 kg-os példány. Mi is ott voltunk a helyszínen és lezajlott a hivatalos mérlegelés is. De ettől nagyobb halakat is el tudunk képzelni a Balatonban. Minden egyes bojlis versenynek úgy megyünk neki, hogy a lehető legnagyobbat várjuk mi is. De azt is látjuk, hogy egyes horgásztavaknál az országban előbukkantak már 40 kg fölötti egyedek is. Ezeknek a halaknak felbecsülhetetlen eszmei értékük van.

A jelenlegi balatoni pontyrekord 30,125 kg, Gödry Zoltán Máté horgára akadt (Fotó: balatonihal.hu)

– Mekkora összegről, értékről beszélünk?
– Ezeknek a feketepiaci értéke egy kapitális hal esetében az 1 milliós összeghez közelít.

– Ez miért éri meg a megrendelőnek?
– Horgászjegy-forgalmat generál a megrendelőnek. Ha kiteszik a netre, hogy 40 kilós pontyot fogtak, gyere ide, megfoghatod életed halát, akkor jönni fognak a horgászok. Arról nem is beszélve, hogy a bojlisok sokkal többet fizetnek. Egy átlagos napijegy 2000-3000 forint, egy bojlis napijegy viszont eléri a 15000 Ft-ot is attól függően, hogy melyik tó melyik partján vagyunk. A bojlis célközönség hajlandó az extra szolgáltatásokért extra pénzt fizetni. Ha kifogják ezeket a nagy halakat, akkor azoknak óriási reklámértékük is van.

– Börtön nem jár annak, aki egy ilyen kapitális halat el akar lopni?
– Az állatkínzás számít bűncselekménynek, amiért akár börtönbüntetés is adható, de konkrét példát még nem nem tudok mondani, hogy börtönbüntetést szabtak volna ki halkínzás miatt. Aki kockáztat, egy ilyen elvitellel az elveszíti az engedélyét, törvényt sért, halvédelmi bírságot fizet és akár hosszú évekre szóló eltiltást kap.

Ilyen kis méretű cefrés hordóban próbálták ellopni az élő pontyokat, amelyek meg is sérültek (Fotó: balatonihal.hu)

– Miért számít állatkínzásnak az elvitel? Egyáltalán milyen szabályok védik a nagy pontyokat?
– 2013-ban módosult a jelenleg érvényben lévő halgazdálkodási törvény. Korábban a jogszabályok egyértelműen nem tiltották a nagytestű halak élve szállítását. Sajnos kialakult egy olyan hagyomány, hogy a horgász elvihetett három darab élő pontyot magával, és sok helyen nem is volt korlátozva a méretük. A 1990-es években volt nagy „divatja”, hogy átköltöztettek halakat az egyik tóból a másikba. Nyilván rájött erre a jogszabályalkotó is, és szeretett volna utána menni a dolgoknak.

Most már a legtöbb horgászvízen korlátozzák a legnagyobb hazavihető ponty méretét. A Balatonon 70 centiméter ez a korlát, tehát egy 69 centis pontyot haza lehet vinni, ami a testalkattól függően lehet lehet 15 kilós is és akár 8 kilós is. Ekkor a horgásznak még a parton fejen kell csapni a halat, el kell venni az életét a lehető legkíméletesebb, leghumánusabban módon. Ez előírás. Ha a horgász élve szállítja a halat, akkor törvényt szeg. Emellett tilos más vízterületre áttelepíteni a halat, ez ugyancsak törvényszegésnek számít.

– Hogyan lehet egy ilyen 30 kg-os halat szállítani? Gondolom, itt merül fel az állatkínzás.
– Ha egy ponty a 60 ezer hektáros Balatonban nevelkedett és elviszik egy 10 hektáros tóba, akkor az élettere a töredékére esik vissza. Ez stressz a halnak, hiszen kisebb a táplálékellátottsága. A gyékényesi kavicsbánya tóban meg tudott nőni az a hal, azok között a körülmények között 30 kg-ra is, de ha azt honnan kivesszük, hogy áttelepítsük egy kicsi tóba, akkor valószínűleg le fog fogyni. Erre sajnos láttunk példákat. A stressz hatására a hal akár a testtömegének 10-20 százalékát is elveszítheti. Ilyenkor szenved az állat, mert nem a megszokott környezetében él.

Ahhoz hogy valaki ekkora halat áttelepítsen, ahhoz felkészültnek kell lennie. Járművel kell rendelkeznie, fel kell készülni víztartó edényzettel, tárolóval, akár lélegeztetővel, hogy az utat túlélhesse a hal. Óriási stressz egy ilyen nagy hal számára.

BarthaTibor 27 kg-os fogása Balatonakarattyánál (Fotó: balatonihal.hu)

– A balatoni bojlis horgászokat könnyű megfigyelni, mivel elég komoly bejelentési kötelezettségük van.
– Nálunk be kell jelentkezniük a bojlis horgászoknak, hogy mely GPS-koordinátán fognak pecázni, így a halőrök meg tudják figyelni, hogy mit csinál. Ugyanakkor kötelesek bejelentkezni a horgászok, ha 20 kg fölötti pontyot fogtak. Köteles fotót készíteni a ponty mindkét oldaláról és elküldeni részünkre. A halnak ugyanis pikkelyképlete van, ami egyedi bélyeg, hisz nincs két teljesen egyforma ponty. A pontyok oldalprofilja, rajzolata, hátmagassága, uszonyainak elhelyezkedése, mind egyedien jellemző.

Még szembetűnőbben egyedi lehet egy ponty, ha a pikkelymintázaton valamilyen hiba fordul elő. Ezt általában egy fiatal korban szerzett sérülés okozza: például megmarta egy vidra vagy egy madár. Ilyenkor pikkelycsavar vagy pikkelyhiány alakulhat ki, amelyek árulkodó bélyegek. A bejegyzett halászati szakértők hivatalos szakvéleménye alapján egyértelműen azonosítható ugyanazon ponty, még akkor is, ha két különböző víz partján két különböző horgász tartja a kezében. A bíróság ezeknek a szakértőknek a véleményére alapozza ítéletét.

– Mindenféle horgásztóban lehet óriási pontyot fogni?
– Én azt mondom, hogy egy pár hektáros, pici tóban nem fog megnőni egy ponty sem természetes módon 30 kg-ra. A Gyékényesi bányatóban, vagy ahhoz hasonlóan nagy élettérben megnőhet, ha megfelelő a természetes tápanyagbázis. Úgy gondolom, hogy a nagy természetes vizeinkben van a legnagyobb esélye, hogy ilyen kapitális méretet elérő pontyokkal találkozzunk. A Balaton mellett gondolok itt elsősorban a Dunára, a Ráckevei Dunaágra, a Tiszára és a Tisza-tóra, vagy akár a Velencei- és a Fertő-tóra. Egyértelműen limitáló tényező lehet az élettér mérete és a táplálék mennyisége és minősége. Ha egy pár hektáros kis tóból kikerülne egy 20 kg feletti ponty, akkor az nagyon gyanús lenne.

Nyitókép: Pixabay