A furcsa hangzású rabonbán szó eredete a régmúltba nyúlik vissza, először ugyanis a Csíki krónika említi, amelyben így nevezik a székelyek legfőbb tisztségviselőjét, főpapját, főbíróját. A szájhagyomány szerint Ugron Gábor (1847-1911), aki a mai napig az országgyűlés legnagyobb szónoka címet viseli, volt a székelyek utolsó rabonbánja. Az ő fia, szintén Ugron Gábor, épített egy 30-as cirkáló, „schärenkreuzer” vitorláshajót 1927-ben, és ez a hajó kapta a Rabonbán nevet.
1929-ben a Magyarság nevű folyóirata számolt be egy versenyről, amelyen a Rabonbán győzött
Fotó: Arcanum
A hajót Hankóczy (Benacsek) Jenő tervezte, aki újításával olyan változást hozott a hajózásban, mint amit a katamaránok megjelenése jelentett napjainkban. Korábban ugyanis angol típusú, fenéksúlyos, gaffos vitorlázatú hajók voltak a Balatonon, amelyek szélesek és rövidek voltak, nehezebben vitorlázhatóak. A „schärenkreuzer” – ami cirkálót jelent – megjelenésével egészen új távlatok nyíltak meg a hajózásban és a versenyzésben. A hajótervező a Balatoni szélhez és hullámokhoz igazította terveit, a vitorlások így hosszú, keskeny, alacsony fedélzetű, és magas vitorlázattal rendelkező hajók lettek. Ezekkel negyedszélben is gyorsan lehet haladni, míg a régebbi, nehezebb hajókhoz háromnegyedszél vagy hátszél kellett.
Bizony ez az a híres hajó, amely megnyerte az első Kékszalag versenyt is 1934-ben.
Pillanatképek a versenyről
Fotó forrása: Arcanum/Sportkönyvek, Magyar Sport, 1935.
„Ugron Gábor „Rabonbán“-ja győzött a balatoni vitorlásversenyen. A Hungária Yacht Club rendezésében a Balaton kékszalagjáéért kiírt leghosszabbtávú magyar vitorlásverseny, amelynek startja pénteken hajnalban félöt órakor volt, pénteken éjfél után ért véget. A vitorlások Balatonfüredről indultak Balatonörs felé, ott bóját kerülve lementek Keszthelyig, majd ismét bóját kerülve, a partok érintése nélkül jöttek a tihanyi célba. A „Balaton kékszalag”-ját a Rabonbán nyerte, amely Ugron Gábor vezetésével pénteken éjjel 12 óra 13 perckor elsőnek érkezett célba.”
(Forrás: Arcanum.hu/Magyar Hírlap, 1934. július)
A Rabonbán ma
Fotó forrása: Füred TV
Ugron Gábor több mint 10 évig, 1931-1942-ig volt a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnöke, ami alatt fontos nemzetközi vitorlás-kapcsolatokat épített ki. A hajóján általában mint tulajdonos volt jelen, de a versenyeken legtöbbször volt egy kormányosa.
Bár a korabeli lapok olykor kormányosként hivatkoznak rá, Szelle Zoltán hajótervező a Füred TV műsorában elmondta, hogy azon a bizonyos Kékszalagon is más vezette a hajót, egy füredi kormányosa volt.
Ezen az 1942-es felvételen belepillanthatunk a korabeli vitorlásversenyek hangulatába, ezúttal Balatonkenesén nyert a Rabonbán nevű hajó a BSE első versenyén:
Az eredeti, első Rabonbán hajót megálmodója végül eladta, név nélkül, ami ezután a Tatár nevet viselte, és sajnos tönkrement, csupán néhol bukkan fel egy-egy alkatrész ebből az eredeti vitorlásból.
Ugron Gábor 1937-ben megépítette a második Rabonbánt, amit mégsem Rabonbán II-nek nevezett el.
Mivel az eredeti hajó eladásakor annak nem volt neve, így az új hajó joggal viselhette újból a Rabonbán nevet. Ezt a vitorlást 1944-ben adta el, nem önszántából – a kényszer, vagyis a Gestapo vette rá. A hajót államosították és a BSE tulajdonába került. Ugron Gábornak később nem sikerült visszaszereznie, így a hajó a háború után megszűnt Budapesti Sport Egyesülettől a Vörös Meteorhoz, majd az MTK-hoz, a Külkerhez, végül 1980-ban került az MKB Bank hajóklubjához.
Bujtor István a legendás Rabonbán kormányosaként 2001-ben
Fotó forrása: Arcanum/Nemzeti Sport
Az MKB vitorlás szakosztályában lett Bujtor István a kapitánya, aki közel 30 évig kormányozta a hajót, ötszörös magyar bajnok lett vele, és egészen fantasztikusan vigyázott rá. Nagy gonddal tartotta karban, óvta, ami egy ilyen régi fahajónál nem kis feladatot jelent.
Fotó: ripost.hu
2015-ben az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az eredeti tulajdonos dédunokája, Ugron Gáspár vissza tudta vásárolni a Rabonbánt, és nem csak az építtető családjába került vissza, hanem 70 év után újra abban a kikötőben „lakik”, ahonnan annak idején elindult: Balatonfüreden.
Balatonfüreden Bujtor István szobra is a hajó kormányosaként ábrázolja a színészt
Fotó: Szücs Ildikó
A jelenlegi tulajdonos elmondása szerint ez nem egy fröccsözős hajó, hanem egy korhű, dolgos kezeket és fizikai erőnlétet kívánó vitorlás, amin még aludni sem túl élvezetes, bár megoldható. Nem lakóhajónak, hanem versenyhajónak lett tervezve, és vitorlázni vele nem csupán jó, hanem egészen különleges élményt ad.
Fotó forrása: Füred TV
A 30-as cirkálókat tartják a Balaton királynőinek, és a napjainkban fellelhető néhány darab közül az egyik legrégebbi és leghíresebb ez a kalandos utat bejárt vitorlás, amit bárki megpillanthat és megcsodálhat a tavon vagy a füredi kikötőben.
