Sok téves információ látott napvilágot a hajó eredetéről, hogy ki tervezte, kinek építették, mikor került vízre és hasonlók. Erről Hrehuss György, a hajó kapitánya sokat tud, aki ebben a cikkünkben mesélt a hajóhoz fűződő kapcsolatáról.
A 13 méter hosszú, 294 négyzetméter vitorlafelületű kecses, de határozott formájú B-kutter típusú vitorlás talán nem csak hazánkban, hanem egész Európában a legidősebb. Az első Kishamis névre hallgató hajó 1889-ben épült az amerikai Michael Ratsey tervei alapján, Ádám Károly kereskedő megrendelésére. Ugyanakkor ez nem ugyanaz a vitorlás, amelyet ma is látunk a Balatonon, mert a Kishamis I-et tulajdonosa hamar eladta, és ezután Irma névre keresztelték.
„1885. évben a balatonfüredi fürdőigazgatóságtól haszonbérbe vett parti területen Hauszmann Alajos egyleti tag terve szerint csinos klubházat épitett s a hajóépitő telepet saját kezelésébe vette. Young távozása után Ratsey E. Mihály cowesi hajóépitő jött embereivel Balatonfüredre s ettől kezdve épültek azok a nagyobb yachtok, melyek még most is láthatók a Balatonon, mint a 30 tonnás «Alma» gróf Esterházy Mihály részére, a 18 tonnás «Álmom» gróf Andrássy Géza részére, a 16 tonnás «Arám» gróf Károlyi László részére, a 16 tonnás «Fergeteg» gróf Andrássy Sándor részére, a 22 tonnás schooner «Gardenia» gróf Esterházy Ferencz részére. 1888. évben, de már az egylet által épült gróf Nádasdy Ferencz «Miczi» nevü yachtja (18 tonnás) s 1889. évben Ádám Károly «Kishamis» yachtja (4 1/2 tonnás), jelenleg «Irma» név alatt Szabó Imre tulajdona. […] 1896/97. évben épült Ádám Károly «Kishamis» yachtja Watson G. L. kitűnő angol yacht-tervező terve szerint. Ez a yacht 1897. évben a leggyorsabbnak bizonyult. (Forrás: Hungaricana/A balatoni hajózás, 1899.) |
A ma is ismert legendás Kishamist viszont ifjabb Ádám Károly terveztette a kor híres hajótervezőjével, George Lennox Watsonnal 1896-ban. A legtöbb helyen 1896-os építési dátum szerepel, ami a korabeli szokáshoz híven a gerincfektetés idejét jelöli, ám a hajó valószínűleg már télen megépült, hiszen nyáron, Stefánia hercegnő látogatásakor a füredi klub hajói között már ott volt a Kishamis is.
A következő két évben más versenyeken is elindultak vele, de utána inkább családi vitorlázásra használták. A hajó valószínűleg 1908-ban, idősebb Ádám Károly halála után került Füredről Földvárra, gróf Széchenyi Emil birtokába, aki egészen a világháború kitöréséig szinte folyamatosan versenyzett vele. Hivatalosan a hajó első kapitánya Széchenyi Pál volt.
„A hajó már a millennium tiszteletére rendezett versenyen első helyezést ért el. A győzelmek és a jó eredmények sorra váltották egymást egészen addig, amíg a második világháború viszontagságai elől el nem süllyesztették a füredi kikötőben. A Balatoni Hajózási Vállalat dolgozói újították fel 1950-ben és bocsátották újra vízre. 1952-ben védetté nyilvánították. A Kishamis ezután újra életre kelt, többször felújították, sorra nyerte a versenyeket. Megújították faszerkezetét is, de nem tudtak megfelelő gyantatartalmú faanyagot beszerezni, ezért műanyag bevonatot kapott. Egy árboctörés után pedig új, famintázatú alumíniumárboccal szerelték fel. Új a vitorlázata is.”
(Forrás: Arcanum/Népszabadság, 2000.)
„Amikor elterjedt a hír, hogy Sisi, azaz Erzsébet királyné Magyarországra látogat a millennium évében, a mágnás családok összebeszéltek, hogy meg kellene neki mutatni, milyen élénk a vitorlásélet a Balatonon. Ezért sorra kezdték építtetni a jachtokat többek között a Festeticsek, az Andrássyak és a Széchenyiek is, akiknek 1896-ban elkészült a Kishamis nevű kuttere. A Széchenyi család emlékeztetőjében annak idején kikötötték, hogy a Kishamisnak soha ne változzon meg a neve, mindig uralkodjon rajta a kék szín, akkor is, ha a család tulajdonából esetleg kikerülne. A név eredetét homály fedi, annyi bizonyos csak, hogy a családtagok találták ki. A hajó első tulajdonosa Széchenyi Emil, aki abban az időben koronaőr volt, és mint ilyen, az országnak egyik nobilitása.”
(Forrás: Építészregatta.hu)
Egy 1921-es újságcikk szerint a Kishamis kormányosa Kiősz Károly volt már 1912-ben és még 1921-ben is:
„Időelőnyös nyílt vitorlásverseny a herceg Festetich Tasziló és somogymegyei urak díjáért, tőkesúlyú hajók részére. Táv: 9 tengeri mérföld. I. osztály: 8 és ennél több vitorlaméteres yachtok.
1. Sólyom (tulajd. iklódi Szabó János, vezető tulajdonos). Tényleges menetidő 5 ó. 5 p. 50 mp.
2. Kishamis (tulajdonos gróf Széchenyi Emil, vezető Kiősz Károly). Tényleges menetidő 5 óra 5 p. 02 mp. Számított menetidő 5 ó. 5 p. 55 mp.
Rendkívül gyenge észak-északkeleti szél egyes szélsávokkal. Az első csoportban Kishamis merész cirkálással igyekszik az első bóját megközelíteni. Számítása sikeresnek mutatkozik, azonban a második pályarészletnél a Sólyom egy szerencsés szélsávba jutva, a maga részére dönti el a versenyt. A célon a Kishamis és a Sólyom rövid időközben haladnak át.”
(Forrás: Arcanum/ A motor, 1921.)
A második világháborút nagyon megsínylette a vitorlás, ahogy minden hajó, ezért a hajógyári munkások eltökélték, megvédik a magyar tenger ékkövét. Léket vágtak a hajóba, Tihanynál rögzítették a tó mélyén, és elsüllyesztették. Innentől egymás között a hajót Kronstadt-nak hívták, utalva az egykori kronstadti matróz lázadásra.
Amikor biztonságos volt már a helyzet, vagyis 1945-ben, a hajó újra a szárazföldre került. Felújítására azonban nem volt anyagi forrás, ezért jó néhány évre egy raktárba került.
1954-ben, amikor a Tihanynál lévő kompátkelő építését tervezték, a Hajógyárba betért Szilvássy Zoltán vízügyi mérnök is. Észrevette az elhagyatott vitorlást, és Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője segítségével felújították még abban az évben. Ekkor még Kronstadt-ként futott, 1955-ben a Csakazértis nevet kapta, végül 1956-ban visszakapta az eredeti nevét, és újra Kishamis lett.
Végül 1959-ben sikerült Műszaki Örökségként elfogadtatni a Széchenyi-örökség részeként, innentől kezdve azonban a hajó állapota fokozatosan romlott, és ráfért már egy kiadós felújítás.
Végül 1972 és 1976 között a siófoki MAHART hajóépítő üzemében teljesen átépítették és felújították. Az évek során mindig volt olyan klub, amelyik csak sétahajókázásra szánta volna a matuzsálemet, de a lelkes kapitányoknak (Szilvássy Zoltán, Vass Boldizsár, dr. Pásztó Péter, Hrehuss György) köszönhetően nem adta fel a versenyzést.
A Kékszalagon rendszeresen induló hajó 1995-ig mindig az élmezőnyben végzett, több abszolút 2. és 3. helyezést ért el, és egyik legkiemelkedőbb eredménye az 1992-es abszolút első helyezés a Fehér Szalagon. 2018-ban igencsak meglepte a Kékszalag közönségét, amikor az akkor 122 éves vitorlás a katamaránokkal telített versenyen befutott a 45. helyen a mezőny legidősebb kormányosával.
A Balatoni Évadnyitón minden évben a Kishamis fedélzetéről koszorúzzák meg a Balatont, amivel méltó helyén kezelik a magyar tenger legidősebb hajóját. Kétségtelenül meg is érdemli a tiszteletet, és reméljük, még sokáig gyönyörködhetünk benne.