A Zalaerdő Zrt. korábbi erdei etikett összefoglalója kering ismét az interneten, amely rengeteg állat életét megmentheti. A megosztott Országos Magyar Vadászati Védegylet szövegéből kiderül, hogy miért nem szabad felelőtlenül állatokat „menteni” az erdőkben járva.

Ha megsimogatod a gidát, eltaszítja az anyja

Nagyon fontos, hogy semmiképpen se nyúljunk a szarvasfélék kicsinyeihez. Ezekben a hetekben születnek az őzgidák illetve a gímszarvas- és dámborjak. Fontos tudni: ha a kicsinyeket egyedül látjuk a fűben megbújva, az nem jelenti, hogy elárvultak vagy betegek.

Az anyjuk ilyenkor táplálkozik vagy elmenekült, mert veszélyt érzett, de visszatér.

A kis állatokat – mivel az első hetekben még nem tudják követni – ilyenkor elfekteti, azok pedig ösztönösen meglapulnak, mozdulatlanok maradnak. Ha megérintjük őket, az őzsutát, szarvastehenet el fogja riasztani az ember szaga, és nem gondozza majd tovább kicsinyét, amely így éhen pusztul vagy ragadozók áldozatává válik.

Fotó: Mészáros Annarózsa

Ha szeretnéd közelről megszemlélni a szarvasféléket, látogass el a gyenesdiási állatparkba.

Kirándulás közben tartsd pórázon a kutyusodat

A tavaszi időszakban megnő a kirándulók száma a természetben, és van rá esély, hogy akár a kijelölt turistautak közelében is gidát, borjat lássanak. A szarvasfélék kicsinyei veszélyhelyzetben próbálnak beleolvadni a környezetükbe, ezt szolgálja pettyes rejtőszínük is, nem menekülnek el. A legfontosabb, hogy ne zavarjuk az állatokat, ne menjünk a közelükbe, és semmiképp ne érintsük meg őket.

A kutyatulajdonosok esetében ilyenkor különösen fontos a felelős hozzáállás, a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata. Amennyiben a szabadon kószáló eb nem is bántja, csak körül járja az állatot, netán épp hogy csak hozzáér, ugyanúgy megpecsételi a sorsát.
Ha valaki megmenti a gidát, borjút, és elviszi, jogilag lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona.

Nyitókép: Molnár Sándor/Napló
Forrás: zaol.hu