A második világháborúig, a nagy tó háttérként, helyszínként szerepelt a magyar filmgyártásban. Az Elnökkisasszony (1935) képkockáin már fel-feltűnt a tó, így van ez a Címzett ismeretlen (1935) című alkotásban is. Újabb filmes munkák csak az 1950-es évektől készültek a tóról.
Az egyik legismertebb, Makk Károly műve, a Liliomfi (1954). Csodás háttérként tűnik fel a kockákon Füred, Badacsony és maga a tó is. A látványt és a művészi hatást pedig emeli Dayka Margit, Darvas Iván, Soós Imre, Ruttkai Éva, Garas Dezső kiváló színészi játéka. Makknak nem ez az egyetlen filmje, amely egyfajta aláfestésként használja a balatoni tájat. A Ház a sziklák alatt (1958) katartikus drámájában a Badacsony a háttér. A Tatay Sándor novellából készült mű egy szerelmi háromszög története, amelyben Görbe János, Bara Margit és a rendkívül nagyot alakító Psota Irén hármasa igen kiemelkedő.
A Kádár-korszak idején a Balaton, mint táj és üdülőhely is átalakult. Sorra nyíltak a SZOT üdülők, épültek a kis nyaralók. El is készült a korszak propagandisztikus balatoni filmje, a Nem ér a nevem (1961), Keleti Márton rendezésében. Ez egy kis könnyed szerelmi történet, egy balatonlellei beutalás sztorija, ahol a Balaton csak a szép arcát mutatja. Tolnay Klári és Páger Antal kettőse sokat emel a filmen, de mára már megmosolyogtatóan egyszerű a filmecske.
Nem így Bacsó Péter Szerelmes biciklisták (1965) című filmje, amely három fiatal fiú, András, Bence és Albert nyári, balatoni biciklitúrájának könnyednek tűnő története. Ez még egy korai Bacsó film, nem Tanú-szintű, azonban érdekes problémát feszeget: az 1960-as évek generációváltását. A filmben már feltűnik az Illés zenekar és Mary Zsuzsa énekli – a később Koncz Zsuzsa által híressé tett –, Te szeress legalább című slágert.
Az 1960-as évek a fentebbieken kívül több balatoni témájú filmet hozott: Mici néni két élete (1962), Kár a benzinért (1964), Harlekin és szerelmese (1966), Bohóc a falon (1967), Krebsz, az Isten (1969), Utószezon (1966). Szintén a ’60-as években született meg egy másik Bacsó film is, amely a tóhoz kötődik. A Nyár a hegyen (1967), ahogy a Szerelmes biciklisták is, fiatalokról szól, akik Badacsonyban vakációznak, önfeledten, mindaddig, amíg fel nem tűnik Mensáros László, akinek titka, hogy nem nyaralt, hanem korábban munkatáborban volt a hegyen.
De ekkoriban készült el Hintsch György A veréb is madár (1968) című filmbohózata, melynek főszereplője Holló Zoltán, azaz Kabos László, aki elcsenve külföldön élő testvére, Mr. Hello útlevelét és szerelmét, Szöszit, a Balatonra utazik nyaralni. A film egyúttal bemutatja a tó sajátos, kétarcú világát, a „puha diktatúra” balatoni jelenségeit. A film amiatt is kuriózum, hogy az első sztriptíz-jelenet látható benne… És ismét Mary Zsuzsa hangja csendül fel, sokat sejtető dalszöveggel: „megjött a Mr. Hello, fogadjuk szívesen, hozza a valutát…, paprikás csirkével tömjük meg a hasát…”
Az 1970-es években a Balaton egyre inkább a keleti és a nyugati blokk országainak találkozópontjává vált. Ezt a miliőt idézik fel a ’80-as években, Bujtor István, Ötvös Csöpi filmjei. A Pogány Madonna (1980) a könnyed történet ellenére nagyon sokat visszaad a korabeli Balaton világából. Bujtor minden filmjében közös: érezhető rajtuk a rendező hatalmas Balaton-szeretete. Ő maga nyilatkozta egykoron, hogy filmjeinek igazi főszereplője: maga a Balaton. Ezért is érdemes újranézni a Csak semmi pánik (1981), Az elvarázsolt dollár (1985), Hamis a baba (1991) című filmeket vagy akár a fentebb említett régi filmes munkákat.
Szöveg: Kovács Emőke
