Meglepő összefüggés van a szálló por és az úthálózatok között
Meglepő összefüggés van a levegőben található szálló por mennyisége és a közlekedéshálózat sűrűsége között. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai, akik a közlekedési hálózatok térbeli jellemzőinek levegőminőségre gyakorolt hatásait mutatják be egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban.
Komoly egészségkárosodást okozhat a szálló por
Ahogy arra a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rámutatott, a levegőminőség változásait extrém esetben – például füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbb esetben rejtve maradnak érzékszerveink előtt. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz tíz mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A láthatatlan szálló por mennyiségét elsősorban a környezetvédelmi szakembereknek kell ismerniük, hiszen a lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat.
– A légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unió tagállamaiban.
A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást közel háromezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján – emelték ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
A szegedi kutatók ennek az európai léptékű adatbázisnak az adatait – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és a vasutak PM mérőpontoktól mért távolságával. Digitális térképeket használtak fel vizsgálataikhoz, melyeket a Földrajzi Információs Rendszerek kínálta eszköztárral, geoinformatikai szoftverekkel elemeztek.
A porkoncentráció vizsgálatának térképe
Forrás: origo.hu
A vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét
– Az egyes úttípusok közül városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők – , mondta Dr. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense.
A vasúthálózat javítja a levegő minőségét
Ez azért van, mert a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét.
A MDPI Sustainability tudományos szaklapban publikált tanulmány szerzői kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez az első hallásra meglepő eredmény azzal magyarázható, hogy
a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventillációs folyosókat képez a városokban.
A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez segíthetik a fenntartható várostervezést, valamint a közút-és vasúthálózat környezetbarát tervezését is.
:
– Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. ez az eredmény nem meglepő, hiszen közismert tény, hogy a szálló por szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az viszont a tudósokat is meglepte, hogy
a városi mérőpontok egy kilométeres körzetében, a vidéki és városperemi mérőállomások három kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szálló por koncentrációra
– mondta dr. Szilassi Péter.
A tanulmány első szerzője, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz – és Földtudományi Intézetének elsőéves doktorandusz hallgatója, Seyedehmehrmanzar Sohrab, aki a hazája, Irán táj- és környezettervezési gyakorlatában is hasznosíthatónak tartja a Stipendium Hungaricum ösztöndíj által támogatott kutatása eredményeit.
Forrás: origo.hu
Nyitókép: MÁV hivatalos
