Varázslat a zöldben
A hely megálmodóival és életre hívó tulajdonosaival még tavasszal beszélgettem az addig elkészült folyamatokról és a további tervekről, de nem állhattuk meg, hogy ne merüljünk bele az őseink világát átszövő mágikus elemek taglalásába is. Abban a korban, amiről regék és mondák beszélnek nem volt furcsa a természettel összhangban létezni, figyelni az embert körülvevő környezet jelzéseire, amibe beletartozott az égi jelek figyelése is. A közösségi szellem, az együtt dolgozás, működés, létezés a legmélyebb összetartozás érzést adta meg egy-egy közösség minden tagjának. A Mágustanya legfőbb üzenete is ez: fogjuk meg egymás kezét, dolgozzunk, alkossunk közösen, mert nagyszerű dolgokat hozhatunk így létre.
Csurgay Csaba és felesége Csurgay-Varga Andi (Fotó: Szücs Ildikó)
Csaba és Andi évek alatt, szabadidejükben, munka mellett építették fel ezt a mágikus helyet, és bár nem kevés akadályt kellett leküzdeniük, lépésről lépésre mégis sikerült létrehozniuk egy kisebb csodát a Balaton parton. Az ember nem győz csodálkozni az itteni hangulaton, mert annyira természetes és odaillő minden kis szeglete. Engem már akkor elvarázsolt, amikor a négy jurta mellett még csak készülőben voltak az izgalmas hozzávalók.
Azóta mind az öt jurta áll, és a belső kialakításuk is készen van. A parkoló előtt pedig szabadon terül el árnyas fák alatt egy pihenő, ahol hatalmas farönkök szolgálnak ülőalkalmatosságul. Ugyanitt elkészült egy történelmi tanösvény, amely végigvezeti az érdeklődőket őseink történetén.
Történelmi tanösvény a fák alatt, mögötte az íjászpálya (Fotó: Szücs Ildikó)
A történelmi tanösvény
Elindulunk Hunor és Magyar (Magor) lábnyomában, akik űzték a csodaszarvast, hogy Szittyaországba érkezzenek, ám a szarvast közben elvesztették, de meglelték helyette Dulnak két lányát. Frigyükből született a magyar nép, s vele Buda és Attila szövetsége. Következik Attila története, akit méltán neveztek Isten ostorának, hiszen rettegett tőle az akkori világ minden királya. Végigkísérjük a hun vezér útját, aki meghódította a földrészt a Dunától a Balti-tengerig, nem riadt vissza semmitől, ami hódítását akadályozhatta volna. Igazi hadvezér volt, akinek vérengzését a mondák szerint éppen aktuális felesége, Krimhilda (Ildikó, a „harcias nő”) állította meg. Az élet azonban nem állt meg a nagy vezér halálával, hanem tovább hömpölygött és megismerhetjük Csaba királyfi sorsát.
Megelevenedik a letelepedés Székelyföldön, Csaba égbe való hazaétérése a Hadak Útján, majd Emese története és elérkezünk Álmoshoz, a hétmagyar szövetség vezéréhez. Nem száraz történelem óráról van szó, hanem eleven, mozgalmas történet-mesélésről olyan köntösben, amelyet a gyerekek is jól értenek, és a felnőttek is élvezettel olvasnak. Természetesen sok szó esik az ősi világot egyben tartó hitrendszerről, valamint a mágikus világképhez tartozó papok, sámánok, és táltosok szerepéről. Ebben a világban vadász nem indult útnak a megfelelő szertartás nélkül, gyermek nem született az égiek áldása nélkül, hiszen a közösséget beburkolta egyfajta védőháló, amely a természeti erőkkel való együttműködés ajándéka volt.
Szénából, szalmából, titokból szőtt állat és íjász szobrok (Fotó: Szücs Ildikó)
A vadászat eszköze, az íjászat
Ebből a letisztult természetességből és egységérzésből kapunk egy kis ízelítőt ezen a tanyán. Miután végigjártuk az árnyas fák alatt a 17 táblából álló tanösvényt, eljutunk a kialakított íjászpályához, ahol segítséget kapunk a nyilazás kipróbálásához. Bár vadásznunk már nem kell, de a gyerekek sárkányra is lőhetnek, és távolabb lévő célpontot is kinézhetnek maguknak. A felnőttek pedig eldönthetik, hogy padokon pihenve gyönyörködnek csimotájuk teljesítményében, vagy maguk is odaállnak lőni egyet.
Tervek és folyamatok továbbra is vannak a Mágustanyán. Készül egy kis kacsaúsztató tó, aminek a helyét már kiásták, és lassan feltöltik vízzel, növényekkel, halakkal, és remélhetőleg lesznek majd benne szárnyas látogatók is. A jurták közül egy kávézóként és íjászboltként üzemel, ahol szintén őseink világát idéző tárgyak között pihenhetünk – persze nem a retró rádiókészülékre gondolok, bár az is beleillik a képbe – hanem az íjász felszerelésekre, sámándobokra, bőrszütyőkre. A többi jurtát elvileg szálláshelynek szánják, mert az eredeti terv egy olyan pihenőhely kialakítása volt, ahol családok, baráti közösségek külön jurtában, mégis közösen tölthetik el idejüket. Körbeülhetik a tűzrakó helyet, beszélgethetnek egymással, de tiszteletben tartják a másik elvonultságát is. Ennek megvalósításához szükség van az ősök égi segítségére is, ami remélhetőleg előbb-utóbb leszállingózik fentről.
Ahogyan lassan indul be az idei nyár, ehhez alkalmazkodva fokozatosan nyílnak meg a lehetőségek a paloznaki bicikliút melletti mágikus tanyán is. A tanösvényhez és az árnyékos pihenő rönkökhöz bárki betérhet, a kapu nyitva áll. Íjászkodni hétvégén lehet, amikor szakszerű segítséget kaphatunk hozzá, de ha a nagy kaput is nyitva találjuk, akkor egy finom limonádéra és egy múltba tekintő sétára megéri bemenni. De vigyázat: van valami a fákban, a zöldben, a levegőben, amitől nagyon nehéz elszakadni onnan. Valamilyen mágikus varázslat, ami láthatatlan, de nagyon is szívet-lelket melengető.
Nyitókép: Szücs Ildikó
