viharjelzés: Siófoknál 0
23°
25° 13°
É
8 km/h
Fábos Erika | 2019.06.24. 09:00
Micsoda? A Balaton, a Föld legnagyobb ingája?
Fél nap alatt olyan vízszint különbségekre is képes a Balaton, ami szemmel is jól látszik. Ingadozik. Nem is kicsit: ez a legnagyobb inga a világon.

Biztosan van olyan, aki már tapasztalta, hogy ha kora reggel kiül a Balaton partra például horgászni, délre akár úgy érzékelheti, hogy fél métert is apadt a vize. Akár mintha szabályos ár-apály jelenséggel lenne dolgunk, de nem.

Nos, ennek magyarázata, a Balaton sajátos hidrológiai jelensége, a víztükör kilengése.

Amikor ez a jelenség a leghosszabb, az egycsomós hosszanti lengés 12 órás periódusidejű, a vízszint a balatonkenesei és a keszthelyi mércék egyidejű leolvasásakor közel egy méteres különbséget is mutathat. Erről a lengésről állapította meg, Eötvös Lóránddal folytatott közös megfigyelései és méréseik nyomán, Cholnoky Jenő, a Balaton nagy kutatója 1897-ben, hogy „ez a leghosszabb időtartamú lengés, amit valaha ember a Földön mért!”

A Balatonon, kis terjedelme és sekélysége miatt, a nagy vizekkel ellentétben sem az árapály, sem pedig a hőmérsékletkülönbség következtében beálló köröző áramlás nem jöhet létre. A Balaton vizének tehát csak háromféle mozgása van: a hullámzás, az áramlás és a szabályos ingadozás. Mindhárom valójában a szél hatásának következménye.

Cholnoky Jenő kutatásaiból azt is tudjuk, hogy ennek a sajátos ingadozásnak két fő oka van. Az egyik a tartós, erős és egyirányú szél, amely képes a hatalmas tó vízét átnyomni a tó egyik végéből a másikba, amely aztán visszalendül. A másik pedig a légnyomás különbség kialakulása a hosszú tó hossziránya mentén. Itt alacsonyabb, ott nagyobb a légnyomás, amely vonzólag hat a víztömegre, amely el is indul, később pedig helyrebillen akár egy inga.

Hatalmas víztömegek mozdulnak meg ilyenkor horizontálisan a tó két vége között, amelyek sebes áramlása kotorta ki 11 m mélyre a medret a szűk tihanyi szorosban. A feljegyzések szerint volt rá eset, hogy ez a sebes áramlás még a halászok hálóját és ladikjait is elragadta.

Nézd meg, milyen fura adatok vannak még a Balatonnal kapcsolatban!

Játékos kedvű szelek

A napsütés és a vicces kedvében lévő szél különleges dolgokra is képes.

Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder változó mélysége idéz elő.

Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog.

A szél elcsendesedése után 2 óra szükséges a hullámzás megszünéséhez.

Amikor eldől a Balaton

A három medencéből álló Balatont időnként nem csak felkavarja, gyönyörű és mérges hullámokkal díszíti a szél, de át is rendezi, jelentős változásokat idéz elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. Amikor tartós – 5-11 órán át fúj – a délnyugati szél, a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Ez azt jelenti, hogy a vízszint jelentősen csökken a nyugati és a középső medencében, miközben megnő a keletiben.

Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája, amikor 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél és 37,5 cm-es növekedés volt Siófoknál.

Grafika: Kárpáti-Oravecz Zsófia

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva