A 71-es úton Vonyarcvashegy és Balatongyörök között kell a Kertcentrum melletti Zsölleháti dűlőn a hegyre felkanyarodni, ott pedig útjelző táblák mutatják a pár perces utat a fenyőfarmig, a Szürkebarát utcáról kanyarodhatunk le az Álomfenyőkhöz.
Fotó: Mihály Szilvia
Harapni lehet a friss levegőt a hegyoldalban, szemben velünk megcsillan a Balaton vize, rálátunk a Szent Mihály kápolnára, a hátunk mögött pedig a Keszthelyi-hegység erdői, kilátói. Ebben a környezetben valódi élmény a fenyőfa választás, és biztosak lehetünk abban, hogy frissen vágott vagy frissen földlabdázott fát kapunk, hiszen mi választunk. Itt és most vágnak, csomagolnak, de ha szeretnénk, még pár napig lábon hagyják a fánkat, és az ünnep előtti utolsó napokban szállítják ki hozzánk. Egy kis szalaggal megjelöljük, melyiket szeretnénk és az ezüst vagy nordmann fenyőnk még néhány napig a hegyoldalban növekedhet.
Fotó: Mihály Szilvia
Nagy Kornéllal beszélgettünk, aki csemete kora óta ismeri a fákat, és tud segíteni a vásárlóknak abban, hogy hova, mekkora és milyen alakú fát érdemes hazavinni.
– Hogy tudunk ennyi fa közül választani? Hiszen szó szerint elveszünk a kínálat erdejében.
– Megérzés, első szerelem alapján választanak a vásárlók. Többnyire azt a fát viszik el, amit az első pár percben kiválasztanak. Persze, nem azonnal, mert körbejárják még a telepet, van, hogy akár órákig nézelődnek, de a végén azt kérik, amire az első percekben rácsodálkoztak, ami azonnal szemet szúrt nekik. Kettő fából egyszerűbb lenne kiválasztani, mit szeretnének, de ezer darabból már nehezebb eldönteni.
– Ki dönt?
– Mindig a hölgyek. Hiába próbálják a férjek, párok lebeszélni őket valamiről, nem lehet. Nálunk minden fenyőt a nők választanak ki végül.
– Vannak rossz választások?
– Igen, a méretekkel nem árt tisztában lenni. Itt kint a szabadban csalóka a fenyők magassága, a fákat egymás mellett a domboldalon kisebbnek, alacsonyabbnak véljük, mint feldíszítve a szobában. Volt már olyan, hogy nem tudtuk meggyőzni a vásárlót, hogy a fa, amit választ, nem fog beférni a lakásba, mert magasabb, mint amit szeretne, de ő váltig állította, hogy ez biztos nem nagyobb két méternél. Aztán később hívtak, hogy le kellett vágni a fa tetejét, vagy az alját, mert túl nagy lett.
– Tudtok tanácsot adni, hogy milyen lakásba milyen fát vigyünk?
– Mi alapötleteket adunk, és a fa formája alapján tippeket, hogy azt hogyan érdemes feldíszíteni. Fő szabály, hogy ne radiátor mellé kerüljön a fa, és a magasságánál kalkuláljuk bele a karácsonyfatalp méretét is. Ha földlabdásat szeretnénk, akkor pedig gondoljunk arra, hogy az a cserép vagy dézsa elegendő tápanyagot, nedvességet tud-e biztosítani a fa gyökereinek, amiben tárolni szeretnénk.
Nincs olyan girbe-gurba fa, amiből díszítéssel ne lehetne csodaszépet készíteni. Az élő fák között nem minden fa tökéletes formájú, egy-egy ág lehet, hogy rövidebb, vagy ferdébb, de ez különbözteti meg a valódi fákat a műfenyőtől.
Fotó: Mihály Szilvia
– Mik a gyökeres fenyő tartásának legfőbb tudnivalói?
– Ha földlabdás fenyőt szeretnénk, akkor az lényegesen kisebb, alacsonyabb lesz a vágott fenyőnél, hiszen cserépben csak 120-150 cm-es fát adunk, egy ennél magasabb, öregebb fa nem bírná ki a kis tárolóban. Ne tegyük a dézsás fát sem a radiátor közelébe, minden nap meg kell öntözni, napi 2-3 liter vízre van szüksége a 22 fokos szobában.
Az ünnepek után fokozatosan szoktassuk a hideghez, ha januárban mínusz 10 fok van, akkor csak a garázsba tegyük ki, és majd később a szabadba, hogy ne kapjon hősokkot. Ha elültetjük, azután is folyamatosan öntözzük. Volt olyan vásárlónk, aki a következő egy-két évben is ugyanazt a dézsás fenyőt vitte be a lakásba, amit itt nálunk vásárolt, sikerült a nyári nagy melegben is megfelelően gondoznia. Pár év után azonban a fenyő kinövi a dézsát, ki kell ültetni a szabadba.
Fotó: Mihály Szilvia
– Mennyi ideig szépek a vágott fenyők?
– A nálunk kivágott fák frissek, néhány nappal a karácsony előtt vágjuk ki őket, nem száradnak el, nem hullanak le a levelei január közepéig sem.
– Befaragjátok a fát a karácsonyfa-tartóba?
– Igen, ezzel sok családi konfliktushelyzetet tudunk megelőzni. Ha valaki elhozza a karácsonyfa-tartóját, akkor befaragjuk a fát, otthon már csak szintezni kell. Persze, az 1,20-as lucfenyőhöz való talpba nem tudunk belefaragni egy vastagabb törzsű 2 méter 20-as nordmann fenyőt, erre nem mindig gondolnak a vásárlók. A túl kicsi tartóba otthon sem tudják befaragni a vastagabb törzsű fát, célszerű akár több méretű karácsonyfatalpat tartani otthon.
– Hogy alakul ki egy fenyőfarm? Hány éves korában lesz egy facsemetéből karácsonyfa?
– Csemetéről ültettük a fákat, ezeket egy-két évig gyakran kellett öntözni. Az ezüstfenyő 6-7 éves korára éri el a 180 cm-es magasságot, a nordmann fenyőnél ez 8-10 év is lehet. Ez talaj és klíma függő is, nálunk egy-két évvel lassabban nőnek a fák, mint a zalai, somogyi és a vasi dombokon. Náluk hűvösebb van egy kicsit és párásabb a levegő, mint itt a Balatonnál. A földlabdás fák is csak 5-6 éves korukban kerülnek eladásra.
– Honnét tudjuk, hány éves egy fa?
– Az ágsorok száma jelzi a fa korát. Ahány sora van, annyi idős a fenyő, minden évben egy új ágsort nevel a növény, és a meglévőkön is új hajtások nőnek.
– Mi a legnépszerűbb fenyő idén karácsonykor?
– Még mindig a kivágott fenyőt viszik nagyobb számban, az elmúlt évek abszolút kedvence a nordmann fenyő. Nem hullik a levele, nem túl szúrós, könnyen díszíthető, nagyon szeretik a vásárlók.
Fotó: Mihály Szilvia
– Hogy képzeljük el, hogy alakul ki egy fenyőfa farm?
– Megszállottság kell ahhoz, hogy elkezdjük a fenyőtermesztést, sok a probléma és a nehézség, míg felnőnek a fák. 5-6 évig dolgozunk, hogy egy fát eladhassunk. Mi 2002-ben ültettünk először, több mint 4 ezer csemetével indultunk. Két ötezer literes tartályban van vizünk, abból öntözzük nyáron.
– Mi volt az első lépés?
– Először körbekerítettük vadak ellen a területet, a kerítés persze az emberektől is védi a csemetéket.
Kép: pixabay
– Tényleg megeszik a vadak a friss hajtásokat?
– Igen, a csemeték zsenge zöldje nagy kedvencük, a fák egy-két éves koráig lerágják azt. Volt olyan ismerős fenyőfa termelő, aki nem kerítette be a területét, és ezer fából 600 maradt neki pár év után, mert a vadak megdézsmálták a többit.
– Hogy készítettétek elő a területet a faültetéshez?
– Ültetés előtt a területet meg kellett szántani, aztán elboronálni, és ezután ültettük a csemetéket. Az ültetés 4 ezer darabnál 14 embernek 2 napig tartott.
Az első években folyamatosan kellett öntözni a csemetéket, és nagyon nehéz a fák közötti terület karbantartása, gaztalanítása is. Először kapálógéppel próbálkoztunk, majd fűnyíróval, a végén damilos fűkaszával. De nagyon kell vigyázni, hogy a fűkasza ne sértse meg a fa kérgét, mert akkor az kiszárad. Így a fák körüli közvetlen területről kézzel kell kitépni a gazt, a füvet. Ha a gaz eléri a fát, elvörösödnek a tüskék, nem lesz szép az ága.
– Van szabály arra, hogyan ültetik a fákat, és milyen ütemben vágják ki?
– A nagy termelő farmokon, ha méter x méterbe ültetik a fákat, akkor másfél évesen minden második fát eladnak, ezután a maradék tovább tud nőni. Ha azok elérik az 1 méter 20-as magasságot, és már összeérnek a fák, a 10 ezer darabból eladnak újabb 6 ezret földlabdásan. A következő két évben a maradék 4 ezer fa csodálatosan meg tudja formázni magát. Nálunk több méretben és több formában vannak a farmon fák, több méretből tudnak a vásárlóink a helyszínen választani.
– Mi a legnehezebb a fenyő ültetésben, nevelésben?
– A klímaváltozás miatt a nyári nagy melegben az UV sugárzás leperzseli a friss hajtásokat, és könnyen elpusztul a csemete.
Mutatjuk az Álomfenyő farmon készített képeinket!
Láttad már az idei karácsonyfadísz-trendeket?
Készítette: Mihály Szilvia
