Aki nem tudja kiváltani a gázt, mert nincs lehetősége fára váltani (cserépkályha, fatüzelésű kazán), netán központifűtéses ingatlanban él, biztos, hogy elgondolkodott egy elektromos hősugárzón. Ezt a szerkezetet ott érdemes bevetni, ahol van más fűtés kiépítve és a hősugárzóra csak kiegészítőként van szükség. Egyszerűen azért, mert hiába jó az árammal működtetett fűtőberendezések hatásfoka, ha a villamos energia költsége magas. Sokan szeretik a túl meleg helyiségeket – természetesen ízlése válogatja – , pedig a nappaliban, és a fürdőszobában a 20-23 Celsius-fok lehet jó, míg a hálóban és a konyhában csak 18 fokot ajánlanak a szakértők.
Nézzük a részleteket: az MVM számításai szerint egy három kilowatt (kWh) teljesítményű hősugárzó 20 percnyi fűtése 1 kWh-t fogyaszt. A kedvelt hősugárzók java 1000-2000 Watt (W) körül (1000 W = egy KW) fogyasztanak, ugyanakkor az olajradiátorokon beállíthatjuk, hogy 800, 1200 vagy 2000 W-os hatékonyságú legyen. De böngészve az infrapaneleket, akár 1800-3200W-ot is fogyaszthatnak. A hősugárzó elve egyszerű, hőt fejleszt fűtőszállal és egy beépített ventilátor szétfújja a meleget, vagy az olajradiátor esetében fűtőtekercsekkel, míg az infrasugárzók az elektromos energia túlnyomó részét infravörös sugárzássá alakítják. Ami közös bennük, az elektromos áram javát hővé alakítják. Összességében, ha például egy öt négyzetméteres fürdőszobát szeretnénk felfűteni egy hideg reggel, akkor elég bekapcsolnunk 10 percre a hősugárzónkat, ami áramfogyasztás tekintetében azért biztos nem lesz feltűnő.
Az egyik barkácsáruház kínálatát böngészve a ventilátoros hősugárzók és a „sima” hősugárzók vannak túlsúlyban, de fellelhetünk konvektort, PTC fűtőelemet, infrafűtést, vagy olajradiátorokat. Az árak négyezer forinttól indulnak, ami egy Suntec Air Booster 2000 fűtőventilátort takar, aminek fűtési teljesítménye 1000/2000 W. A másik oldalon pedig egy 90 ezer forintos „cucc”, a wifis Home Smart infra törölközőszárítós fűtőtest áll ebben az üzletben.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: shutterstock
