A hajó téliesítése az időjárás viszontagságai ellen védő, megfelelő fedés mellett alapvetően a motor és az egyéb vízrendszer fagybiztossá tételéről szól. Különbséget kell tenni a vízen vagy a parton tárolt hajóval kapcsolatos teendők, illetve a motoroknál a kül- vagy belmotorok esetében.
A Balatonon vagy más kismélységű tavakon a parton tárolás a gyakoribb, de az utóbbi években egyre többen hagyják a vízen a hajót, nem csak az egye enyhébb időjárás miatt, hanem mert egyre több kikötő végez vízforgatást a hajók körül, így nem fagy be a víz. De ettől még a hajón belül elfagyhat bármi, ahol víz van. A vízvonal alatt ugyan biztosan nulla fok fölött marad a hőmérséklet, de fölötte minden veszélyben lehet. Vagyis nem árt leengedni a tárolótartályokat és végig kell ellenőrizni a szifonokat és a csöveket.
Mindezt a parti tárolásnál is meg kell tenni, plusz ott még a vízvonal alatti területet is át kell vizsgálni, különös tekintettel a fenékvíz pumpa rendszerére. Ahonnan nem tudjuk kiszívatni a vizet, oda fagyálló folyadékot (méghozzá környezetbarát változatot, nem autóiparit, hiszen ezek a Balatonba ürülnek majd ki) kell töltenünk.
Az édesvízrendszer téliesítése úgy történik, hogy kinyitjuk a csapokat, kiengedjük a tartályokat, majd a rendszer szivattyúit és (ha van) a bojlert le kell választani a hálózatról és ki kell üríteni. Ne felejtsük el a zuhanyfejet is leszerelni! A lefolyókba érdemes fagyállót tölteni, de ne csak találomra öntsünk bele, győződjünk is meg róla, hogy ki is folyik! A csövekbe és a tartályokba azonban véletlenül se használjunk fagyállót, a vezetékeket kisnyomású levegővel, nyitott csapokkal fúvassuk ki. A wc-ből is ki kell pumpálni az öblítővizet, majd töltsük fel fagyállóval addig, amíg a tartály vagy fekália-tartály irányában megjelenik a fagyálló. A fekália-tartályt is érdemes tökéletesen leüríteni, nagyon kellemetlen, ha elfagy, és a tartalma szétfolyik a hajóban. Ha mindezzel megvagyunk, akkor a fenékvizet kell tökéletesen kipumpálni és kitörölni.
A külmotorok sokszor nem igényelnek különösebb téliesítést, csak ki kell nyomatni belőlük a vizet néhány másodpercnyi indítással – a 10 lóerős alattiak ritkán igényelnek ennél nagyobb törődést. A nagyobb külmotoroknál azonban érdemes szakemberhez fordulni. Fontos, hogy a motort függőleges állapotban hagyjuk a télre, hogy óvjuk a ráfolyó esővíztől. De ha vízen tároljuk a hajót, akkor mindenképpen szereljük le a motort! Ez persze parti tárolás esetén sem hátrány. Ha nincs hol tárolnunk, jó, ha tudjuk, hogy a jobb műhelyek ezt megteszik nekünk, sőt, a téli időszakban elvégezhetik a szükséges karbantartásokat is.
Fotó: Balatonfői Yacht Club
A belmotoroknál a vízen tárolás esetén nagyon figyelnünk kell a rendszer csapjaira, hogy ne tudjon feljönni a víz a már nem fagybiztos területekre, a vízvonal fölé. Nagyon fontos ellenőrizni a fagyálló minőségét, és főleg azt, hogy a fagyálló kellően át is járta a rendszert. Ehhez járatnunk kell pár percig a motort, addig, amíg a túloldalon nem látjuk kifolyni a szívóoldalon alátett tartályból a felszívott fagyállót.
A hajtóművek téliesítésekor fontos ellenőrizni, hogy nem jutott-e be a kopó tömítéseken keresztül víz a rendszerbe, hiszen szét tudni fagyni a váltó vagy a propeller tengelyének háza, csapágyazása.
Az akkumulátorok is törődést igényelnek: érdemes kiszerelni a hajóból és a téli szezon során néha feltölteni, száraz, fagymentes helyen tárolni őket. A szakműhelyekben kéthetente szokták tölteni őket, ami jelentősen meghosszabbítja az élettartamukat.
A vízre tétel előtti vizsgálatokról itt írtunk.
A teljes cikk a Vitorlázás Magazin 2019/6-os számában olvasható!
Nyitókép: Krausz Andrea
