A Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjúban közölte: a turizmus nagy szerephez jut a gazdaság újraindításában, ezért a támogatása, a munkahelyek megőrzése nemzeti érdek.
– Ha vendég van, minden van: a vendég az igazi megoldás az ágazat gondjaira. Úgy gondolom, hogy amint megvan a vakcina, és mindenki megkapta az oltást, indulunk: ez 2021 nyarán várható. Teljes restartra, nagyon gyors, erős piaci versenyre készülünk az európai országokkal – közölte Guller Zoltán.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója felhívta a figyelmet: újabb jelentős állomás 2020 végén, hogy már látjuk a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállások végét – a közelgő vakcinázás világszerte előrelendíti a gazdaságok és így a takaréklángra kapcsolt utazási területek visszaépülését. Ezért várható, hogy amint a járvány gyengülni kezd, az emberek keresni és tervezni kezdik a következő úti céljaikat, miután csaknem egy évig korlátozták őket.
Guller Zoltán: A cél az, hogy 2022-re elérjük a tavalyi szintet
Fotó: MTÜ
Megerősített vidék
– A turizmus Ausztriában, Németországban, Szlovéniában is beszakadt, de a verseny hamarosan újrakezdődik. Minden attól függ, hogy mikor érkezik az oltóanyag, mikor tud elkezdődni az oltás. Más országok azt mondják, két év kell a tavalyi forgalomhoz, Magyarország viszont arra készül, hogy egy év alatt, már 2022-ben elérjük a 2019-es szintet a turizmusban – szögezte le Guller Zoltán. Kiemelte: a nemzetgazdaság újraindításában a szektor nagy szerephez jut majd, emiatt is stratégiai jelentőségű, nemzeti érdek az iparág támogatása, a munkahelyek védelme. – A turizmus kormányzati támogatása eddig összességében 800 milliárd forintot tesz ki, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Hiszünk a talpra állásban, ahogy hittünk tavasszal is – emlékezzünk rá, hogy a pünkösdi hosszú hétvége meg is hozta az áttörést: sokkal jobban teljesített a belföld, mint azt sokan várták.
Siófok tavasszal – a Balaton környéke kiemelkedő szerepet töltött be, miután feloldották a korlátozásokat
Fotó: Krausz Andrea
A kormány intézkedéseinek köszönhetően a vidéki turizmus minden korábbinál jobb forgalmat ért el a koronavírus évében – összegzett az MTÜ vezérigazgatója.
A főváros tanulhatott a veszteségekből
Úgy folyatta: az jól látszik, hogy Budapesten a kizárólag külföldi látogatókra épülő modell hosszú távon nem tartható fenn, ezért új értékesítési stratégiára van szükség, amiben európai mintára nagy szerep jut a fővárosi önkormányzatnak is. Guller Zoltán szerint beszédes, hogy mivel a főváros kitettsége a külföldi turistáknak eddig több mint kilencvenszázalékos volt, a tavaly nyáron regisztrált 2,6 millió külföldi vendég hatvan százaléka Budapestről maradt el idén.
– Úgy gondolom, Budapestnek elsősorban azon kell dolgoznia, hogy a vidékieket a fővárosba csábítsa, hogy mi, magyarok megismerjük azt a megannyi látnivalót, amiért érdemes idejönni. Mint mondta, fel kell készülni arra, hogy a határok megnyitása után a teljes turizmus felsorakozik majd az európai rajtvonalhoz, ezért fontos és közös érdek, hogy jó pozíciót tudjunk elérni jövőre Európában.
Véget ért a tömegturizmus kora, a minőségi szolgáltatások felé fordulunk
Fotó: Bach Máté
Igazodó stratégia
Az ügynökség vezetője ismertette, hogy a járványhatások kivédésére változtattak a stratégián, ami a nehéz idők ellenére is nem várt sikereket hozott.
– Új célpiacokat értünk el, felélénkült a belföldi forgalom. Jól látszik a trendeken, hogy újra presztízse van a magyarországi nyaralásnak, az itthon felfedezésre váró értékeknek, rejtett kincseknek. Ezt segíti az is, hogy egyre több európai színvonalú szálláshelyet, attrakciót, versenyképes szolgáltatást kínálunk, aminek azért van különös jelentősége, mert alapvetően a minőségi turizmus irányába fordulunk a korábbi tömegturizmus kiszolgálásával szemben
– fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint ha valaki elindul ma belföldön, és nyitott, érdeklődő, az mindenütt talál kedvére való, minőségi kikapcsolódási lehetőséget.
A gyors felfutás érdekében az elkövetkező időkben tovább fejlődik az infrastruktúra, zajlanak az attrakció- és szálláshelyfejlesztések, a szabad vízi strandjainkon pedig a következő nyáron európai színvonalú szolgáltatások várják a vendégeket.
– Átdolgoztuk a stratégiánkat, és a fejlesztések nem állnak le, viszont a középpontba az értékesítés és a marketing kerül, emellett a jövőben főszerepet kap a gasztronómia és az edukáció. Célunk nem más, mint a munkahelyek megtartása, életpályamodell kialakítása. Terveinkhez a vállalkozások részéről is innovatív hozzáállásra és rugalmasságra van szükség, de hiszem, hogy együtt, összefogással a küzdelmes hónapok után túljutunk a nehezén.
Egyelőre bezártak a vendéglátóhelyek, legfeljebb elviteles kiszolgálás van. Jövő nyáron indul újra a teljes turizmus.
Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet
Guller Zoltán megemlítette, hogy szükség van a hatékony nemzetközi kommunikációra is, amivel a meglehetősen erős európai versenyben meggyőzzük a turistákat, hogy Magyarországot válasszák. Emellett a forgalomélénkítő, foglalást ösztönző kampányok szerepe is kiemelkedő volt idén és lesz a jövőben. Az ingyenes lehetőséghez a krízissel sújtott cégek a járvány idején is hatékonyan tudtak csatlakozni, feltételként a kedvezményes árazást kellett vállalniuk. Ezeket az ajánlatokat az MTÜ a saját felületein népszerűsíti jövőre is, ami konkrét, kézzelfogható segítséggel ér fel a piaci szereplőknek.
– Tavasszal a magyar turizmus-vendéglátás ágazat hatvan nap alatt gyakorlatilag megszűnt létezni. A március utáni időszak a túlélésről szólt mindannyiunk életében, példa nélküli, komoly kihívásokat jelentő hónapokat tudhatunk magunk mögött
– húzta alá a vezérigazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy kezdetben a borúlátóbb nemzetközi előrejelzések is csupán őszig tartó krízissel számoltak. Ma már tudjuk, hogy teljes regenerálódásról valószínűleg csak a vírussal szemben hatásos ellenszer széles körű felhasználhatósága után beszélhetünk.
Zsebbe nyúltak, többször is
– Ahogy az első hullám idején, úgy most is azon dolgozunk, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat – emelte ki az ügynökség vezetője, emlékeztetve, hogy a járvány kirobbanásakor a szakmai szervezetek meghallgatásával kidolgozták azt a javaslatcsomagot, ami a sokkot kapott piac szereplői, a vállalkozások túléléséhez szükséges intézkedéseket tartalmazta. A kormány ennek nyomán Európa-szerte példaértékű módon, az elsők között nyújtott mentőövet a derékba tört szektornak. A tavaszi gazdaságvédelmi intézkedések között szerepelt például a járulékkedvezmény, a hitelmoratórium, a Kurzarbeit, a nullaszázalékos hitelprogram vagy a Szép-kártya kedvezményes adózása, megemelt keretösszege és a fejlesztéseket támogató pályázatok. Ezek eredményeként a vidéki Magyarországon 14 ezer magán és egyéb szálláshely-szolgáltató újulhat meg jövő év tavaszáig, akik korábban nem juthattak ilyen mértékű segítséghez.
Marad a szabadban való séta, elviteles tea vagy forralt bor társaságában – Az alsóörsi sétány ősszel
Fotó: Szücs Ildikó
A november eleji üzletbezárások után ismét azonnali lépéseket tett a kormány, és ötvenszázalékos bértámogatást nyújt a cégeknek, amelyet több tevékenységi körre január végéig kiterjesztett. Ez az intézkedés 140 ezer munkahelyet véd meg. A visszajelzések szerint is nagy segítséget jelentenek továbbá az adó- és járulékkedvezmények, valamint a szálláshely-szolgáltatók novemberben kiesett bevételeinek nyolcvanszázalékos pótlása, melyet azok a munkaadók vehetnek igénybe, akik nem bocsáthatják el a dolgozóikat, és ebben a rendkívüli időben is biztosítják a a fizetésüket.
Könnyítés az is, hogy az éttermek a bezárás alatt a házhoz szállított ételek után 27 helyett 5 százalékos áfát fizetnek, és az is fontos segítség, hogy az utazásszervezőknek a vagyoni biztosítékot csak a 2019-es lezárt forgalom fele után kell megfizetniük.
