Mintha egy régi majorsági épület volna, úgy áll az ordacsehi berek kapujában az épülő látogatóközpont. Ott jártunkkor éppen fehér murvakövet egyengettek az udvarán. A figyelem azonban egyelőre az épület belső tereire szegeződik.
Murvakő lesz az épület előtt Fotó: Mészáros Annarózsa
– Itt egy konferenciateremmé alakítható kiállítótér lesz, ez az épület legnagyobb terme, csaknem hatvan négyzetméteren – mutatta Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kisbalaton-Nagy–Berek Tájegység vezetője. A 210 négyzetméteres leendő látogatóközpontot, amely nem csupán egy házból áll majd.
A Nemzeti Park még 2003-ban vásárolta meg a területet, azzal a céllal, hogy a Nagy-Berek világát bemutató látogatóközpontot létesítsenek itt. Egy 2016-ban napvilágot látott pályázat hordozta magában a megvalósítás lehetőségét, amelyben a Nemzeti Park területén lévő Natura 2000 hálózat bemutatására helyezték a hangsúlyt. A fejlesztés több helyszínen valósul meg, például a Bakonybéli Erdei Iskolát is a programnak köszönhetően újítják fel.
Modern formában régi majorsági épület hangulatát idézi az épület Fotó: Mészáros Annarózsa
– Az ordacsehi épület és benne az interaktív kiállítás, csupán első lépcsőfoka a fejlesztésnek. További álmainkat is megvalósítani kívánjuk a következő ütemek során. A külső attrakció lesz majd a lényeges: Szeretnénk szabadtéren bemutatni a Balaton kialakulását és annak további történetét. Visszatekintünk több tízezer évre a múltba, amikor ezen a területen már emberek éltek. Adottak a témák, próbálunk valami egyénit nyújtani, rekonstruálni a kőkori házakat, és berendezésüket. A környéken talált értékes leletanyagok alapján modellezni, hogyan éltek itt egykor, az 1860-as évek béli lecsapolás előtti évezredekben az emberek. Interaktív lehetőségek bevetésével bemutatjuk majd az életkörülményeiket, valamint egy víz feletti tanösvényt is tervezünk – sorolta a tájegység vezetője, aki osztálykirándulások kiváló célpontjának nevezte a készülő létesítményt, amelyben a balatonboglári Várdomb és a fonyódi Várhegy bemutatása is szerepel majd a Geopark részeként, mint egykori vulkánok. A hely történelmét több aspektusból is megközelítik: az egykori földvárak szerepét is bemutatják, amelyek maradványai a mai napig fellelhetők Fehérbézsénynél, Fonyódon, és a Fehérvízi–ősláp területén. Egykor Ordacsehinél is volt kettő.
A belső terekben még nagy munkálatok folynak Fotó: Mészáros Annarózsa
– Szeretnénk helyet biztosítani az élőhely- és fajmentő programunk bemutatásának, amely a lápi pócot és a mocsári teknőst célozza – mondta a tájegység vezető.
Egyelőre azonban csupán az épületet üzemelik majd be a Nagy-Berek tárlattal. Iroda, és egy ajándékbolt is helyet kap benne. A többi, szabadtéri attrakciót további pályázatokból szeretnék folyamatosan megvalósítani. Az interaktív kiállítást igyekeznek még színesebbé tenni kézműves gyermekprogramokkal is, amelyek kapcsán mindenki hazavihet egy darabkát a berekből az elkészített alkotásként, az októberre tervezett átadó után.
Rozner György bízik benne, hogy a külső attrakció is mihamarabb elkészül Fotó: Mészáros Annarózsa
Takáts Gyula is méltó helyre kerül a látogatóközpontban
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál úgy vélik, méltatlanul hanyagolják el Takáts Gyula, somogyi költőt. Őt, aki pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerője volt. Művészetpolitikai munkásságát is e „szűkebb hazája” kultúrtörténeti örökségének feltárása motiválta. Több prózai írásában is foglalkozott a Nagy-Berek életével, doktori disszertációt írt belőle, A somogyi Nagyberek címmel 1934-ben. A témában egy kisregényt is írt: Vágják a berket címmel. Később egy ifjúsági regény látott napvilágot tőle: a Vitorlás a berken.
– A Nagyberekkel kapcsolatosan hajlamosak vagyunk első sorban Fekete Istvánra fókuszálni, ám Takáts Gyula volt az, aki tényleg mélyre hatóan ismerte ezt a csodálatos tájat. Egyik kisregényében még a Berek lecsapolását is részletesen leírja. Az Ő emlékének is szentelünk egy helyet a kiállítóteremben, hogy minél többen megismerhessék a Nagy-Berekkel kapcsolatos munkásságát – mondta Rozner György.
Bemutatják az élőhely és fajtamentő programot
Villanypásztor védi a ragadozóktól a mocsári teknősök tojásrakó helyét a Nagyberekben. A teknősmentő programot ilyen módon valósítják meg.
– Nem engedhetjük a ragadozókat a tojások közelébe, mert ha megtalálják, 95 százalékos a kártétel. Elfogyasztják a teknős lágy héjú tojását, ami finom falat nekik. Ezt is megjelenítjük majd a kiállítóteremben. Nem minden nap látni teknőstojást és kirabolt teknős fészket. A Life lápi póc mentő programunkban pedig innen, a Nagy–Berekből telepítünk a halból máshová, ahol kevesebb van belőle-mesélte a tájegység vezető.
