Turbéki Bernadett | 2021.09.13. 19:39
Októbertől Ordacsehiben is bemutatják a Nagy-Berek világát
Már áll az épület, bár egyelőre még vezetékek lógnak ki a falából. A leendő kiállító- és konferencia teremben is arra vár a deszkahalom, hogy beépítsék a helyére. Csupán az utolsó simítások vannak vissza a véghajrában, és hamarosan látogatható lesz a Nagy-Berek legújabb attrakciója, amely csaknem 300 millió forintból valósul meg.

Mintha egy régi majorsági épület volna, úgy áll az ordacsehi berek kapujában az épülő látogatóközpont. Ott jártunkkor éppen fehér murvakövet egyengettek az udvarán. A figyelem azonban egyelőre az épület belső tereire szegeződik.

Murvakő lesz az épület előtt Fotó: Mészáros Annarózsa

– Itt egy konferenciateremmé alakítható kiállítótér lesz, ez az épület legnagyobb terme, csaknem hatvan négyzetméteren – mutatta Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kisbalaton-Nagy–Berek Tájegység vezetője. A 210 négyzetméteres leendő látogatóközpontot, amely nem csupán egy házból áll majd.

A Nemzeti Park még 2003-ban vásárolta meg a területet, azzal a céllal, hogy a Nagy-Berek világát bemutató látogatóközpontot létesítsenek itt. Egy 2016-ban napvilágot látott pályázat hordozta magában a megvalósítás lehetőségét, amelyben a Nemzeti Park területén lévő Natura 2000 hálózat bemutatására helyezték a hangsúlyt. A fejlesztés több helyszínen valósul meg, például a Bakonybéli Erdei Iskolát is a programnak köszönhetően újítják fel.

Modern formában régi majorsági épület hangulatát idézi az épület Fotó: Mészáros Annarózsa

– Az ordacsehi épület és benne az interaktív kiállítás, csupán első lépcsőfoka a fejlesztésnek. További álmainkat is megvalósítani kívánjuk a következő ütemek során. A külső attrakció lesz majd a lényeges: Szeretnénk szabadtéren bemutatni a Balaton kialakulását és annak további történetét. Visszatekintünk több tízezer évre a múltba, amikor ezen a területen már emberek éltek. Adottak a témák, próbálunk valami egyénit nyújtani, rekonstruálni a kőkori házakat, és berendezésüket. A környéken talált értékes leletanyagok alapján modellezni, hogyan éltek itt egykor, az 1860-as évek béli lecsapolás előtti évezredekben az emberek. Interaktív lehetőségek bevetésével bemutatjuk majd az életkörülményeiket, valamint egy víz feletti tanösvényt is tervezünk – sorolta a tájegység vezetője, aki osztálykirándulások kiváló célpontjának nevezte a készülő létesítményt, amelyben a balatonboglári Várdomb és a fonyódi Várhegy bemutatása is szerepel majd a Geopark részeként, mint egykori vulkánok. A hely történelmét több aspektusból is megközelítik: az egykori földvárak szerepét is bemutatják, amelyek maradványai a mai napig fellelhetők Fehérbézsénynél, Fonyódon, és a Fehérvízi–ősláp területén. Egykor Ordacsehinél is volt kettő.

A belső terekben még nagy munkálatok folynak Fotó: Mészáros Annarózsa

– Szeretnénk helyet biztosítani az élőhely- és fajmentő programunk bemutatásának, amely a lápi pócot és a mocsári teknőst célozza – mondta a tájegység vezető.

Egyelőre azonban csupán az épületet üzemelik majd be a Nagy-Berek tárlattal. Iroda, és egy ajándékbolt is helyet kap benne. A többi, szabadtéri attrakciót további pályázatokból szeretnék folyamatosan megvalósítani. Az interaktív kiállítást igyekeznek még színesebbé tenni kézműves gyermekprogramokkal is, amelyek kapcsán mindenki hazavihet egy darabkát a berekből az elkészített alkotásként, az októberre tervezett átadó után.

Rozner György bízik benne, hogy a külső attrakció is mihamarabb elkészül Fotó: Mészáros Annarózsa

Takáts Gyula is méltó helyre kerül a látogatóközpontban

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál úgy vélik, méltatlanul hanyagolják el Takáts Gyula, somogyi költőt. Őt, aki pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerője volt. Művészetpolitikai munkásságát is e „szűkebb hazája” kultúrtörténeti örökségének feltárása motiválta. Több prózai írásában is foglalkozott a Nagy-Berek életével, doktori disszertációt írt belőle, A somogyi Nagyberek címmel 1934-ben. A témában egy kisregényt is írt: Vágják a berket címmel. Később egy ifjúsági regény látott napvilágot tőle: a Vitorlás a berken.

– A Nagyberekkel kapcsolatosan hajlamosak vagyunk első sorban Fekete Istvánra fókuszálni, ám Takáts Gyula volt az, aki tényleg mélyre hatóan ismerte ezt a csodálatos tájat. Egyik kisregényében még a Berek lecsapolását is részletesen leírja. Az Ő emlékének is szentelünk egy helyet a kiállítóteremben, hogy minél többen megismerhessék a Nagy-Berekkel kapcsolatos munkásságát – mondta Rozner György.

Bemutatják az élőhely és fajtamentő programot

Villanypásztor védi a ragadozóktól a mocsári teknősök tojásrakó helyét a Nagyberekben. A teknősmentő programot ilyen módon valósítják meg.

– Nem engedhetjük a ragadozókat a tojások közelébe, mert ha megtalálják, 95 százalékos a kártétel. Elfogyasztják a teknős lágy héjú tojását, ami finom falat nekik. Ezt is megjelenítjük majd a kiállítóteremben. Nem minden nap látni teknőstojást és kirabolt teknős fészket. A Life lápi póc mentő programunkban pedig innen, a Nagy–Berekből telepítünk a halból máshová, ahol kevesebb van belőle-mesélte a tájegység vezető.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva