Kovács Emőke | 2019.09.29. 10:00
Présházak, hegybírók, szüreti mulatságok
A présházak menekülő helyet adtak az asszonyok és a család elől a férfiaknak, de szüret idején minden segítő kézre szükség volt, így megszaporodott a látogatók száma. Sőt, a szüreti mulatságokat is jórészt itt tartották.

„Vasárnap nyitják meg Balatonfüreden a balatoni szőlészeti, borászati és gyümölcskiállitást. Az egy hétig tartó kiállítás megnyitásának napján a balatonfüredi sétányon szüreti ünnepélyt rendeznek. Népviseletben vonulnak fel a sétányon elhelyezett sátrak között a balatonvidéki bortermelő községek lakói, a sátrakban gyümölcsöt, szőlőt, bort árusítanak olcsó pénzért, lacikonyhák kínálgatják a cigánypecsenyét és zalai cigányok húzzák a csárdást a százszínű, tarka népviseletbe öltözött párok talpa alá.

A szüreti mulatságra Budapestről filléres gyors viszi az érdeklődőket. A vonat reggel 5 óra 50 perckor indul a Keleti pályaudvarról, 9 óra 20 perckor érkezik Balatonfüredre, ahonnan 21 óra 25 perckor indul vissza és a Keleti pályaudvarra 1 órakor érkezik.” – ez az újsághír nem napjainkban keletkezett, hanem 1932-ben.

A tavi szüreti mulatságok és az ehhez kapcsolódó népszokások, szórakozási lehetőségek nagy múltra tekintenek vissza.
Országszerte más és más időben tartották a szüreteket, a Balatonnál általában Teréz neve napjának környékén, október 15-e táján. A tavi szőlőhegyek élete számos sajátosságot megőrzött az évszázadok során.

Az ún. hegyközségbe tömörült szőlőbirtokosoknak articulusai azaz törvényei, voltak, amelyek betartását a hegybíró vagy hegymester szigorúan figyelte. A hegybíró feladata volt a szüret idejének kihirdetése is, amikor is megszólaltak a mozsárágyuk, a szőlőcsőszök pedig segélyriasztó puskájukkal jelezték a szüret kezdetét.

Egy korabeli forrás, 1912-ben így emlékezett a tavi szüretre:

„megkezdődött a szüret a Balaton mentén Kenésétől egészen Keszthelyig. A szüretelő lányok, menyecskék kis fürtszedő kosarakkal megálltak a szőlősorok mellett, ahová a venyigelombokkal bokrétázott legények csöbreiket tették. És előre.

Megkezdődött a munka. Hullott a kis kosarakba, onnét a csöbrös edénybe, majd a nagy kádban levő, csallánból szőtt, hatalmas zsákba. Ezen járta azután kora reggeltől késő estig tánczát szüntelenül a tipró legény. A présházak előtt nagy vas- és rézüstökben forrott az illatot terjesztő birkapaprikás. Először csendesen ment a dolog, de mikor azután betelének a lecsipdesett szemekkel az asszonyi népek, megeredt ajkukon a sokféle szép nóta, melyekkel beszőtte a szüretidőnek szép világát a magyar népköltészet csengő, szép harmóniája.

A Balaton mellett már akkor meg volt minden közeli vidéken vagy városban lakó úri családnak szép szőlője s kúriának beillő borháza. Alól a nagypincze, előtte présházzal; fölül az uriszobák. Rendesen hatalmas diófák s nagy szőlőlugasok vetettek ide árnyat. Szüretkor ezekben a borházakban találkozott az egész vidéknek előkelősége. A szüret végeztével itt húzta a czigány legszebbik nótáját, melyet magyar lélek valaha kigondolt. És tánczra perdültek a szüretelő lányok, menyecskék, legények s csakhamar követte példájukat az úri fiatalság.”

Friss Ujság, 1947. október (78-104. szám)

A balatoni szüretek központi helyszínei a gazdasági épületek, azaz a pincék és présházak voltak. A tavi présházak fajtája, formája szintén nagyon változatos, történetük érdekes.

Építettek a tónál ún. boronapincéket, majd a XVII-XIX. században kőpincéket. A paraszti kőpincék – melyek lehettek egy- és kétosztásúak – népies barokk és klasszicizáló jegyeket hordoztak és a falusi lakóházak mintájára épültek. De találhatók a tónál, elsősorban a bazalthegyeken (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc) nemesi borházak is, mint amilyen a badacsonyi Szegedy Róza ház.

Badacsonyi Szegedy Róza ház 1937-ben Fotó: fortepan

Az egyosztású (csak pince) és kétosztású (pince és présház) épületeket a XVIII-XIX. században fokozatosan felváltották a háromosztásúak, ahol a pince és a présház mellé pihenőszobát építettek a „bebírók”, tehát elsősorban azok, akik nem helyi lakosként gondozták szőlőjük. A kétszintes présházak is megjelentek idővel: a felső szinten szoba, présház vagy konyha kapott helyett, az alsó szinten a bolthajtásos présház és pince állt. Ennek a kétszintes présháztípusnak egyik szép prototípusa az alsóörsi Török-ház, amely nagy valószínűséggel már a XV-XVI. században elkészült.

A Balaton-felvidéki pincék típusát Eötvös Károly is megörökítette Utazás a Balaton körül című művében:

„Kétféle szőleje van. Pincés szőleje és darab szőleje. A pincés szőlő mindig út mellett, a darab szőlő a dűlők közt fekszik. Akinek szőleje az út mellé esik: az már oda pincét épít. A pince két részből áll. A belső pince kőboltozat. Ebben a boroshordók állanak. Asszonynak, idegennek, gyereknek, házi ebnek itt nincs mit keresni. Ide csak a gazda jár s felnőtt fia.

Ritka még az a vendég is, még az a rokon is, aki ezt összejárhatja, s a hordókat megkopogtathatja. Tele hordó tompán szól, üres hordó harsány hangon kong… A külső pince födeles épület. Ebben áll a sajtó, a kád s az összes szüretelőszerszám. Itt van a katlan, kisasztal, néhány kisszék s a sütő- és főzőedények. Ide hívja be vendégeit; ide hozza ki a bort a belső pincéből, s itt kínálhatja jó szívvel, szeretettel, vidám orcával. Csak arra vigyáz, hogy ő maga is igyék annyit, mint egyik-egyik vendége.”

Badacsonylábdihegyi présház Fotó: Képes Magyarország 1957

 

A Balaton keleti részén (Főkajár, Lepsény) és a déli parton (Kötcse, Szólád) löszbe vájt, szalmával keményre égetett talajú lyukpincéket építettek, míg a fában és kőben szegényebb, homokos talajú somogyi területeken (Balatonberény, Balatonkeresztúr, Buzsák) sár- és gombócfalú présházakat készítettek nádtetővel. A Balaton-felvidékre már a kőpincék jellemzőek, de akadt olyan déli parti pince is, ahova az északi partról vittek át kőalapanyagot (ld. Szőlősgyörök).

Nádtetős, döngölt falú présház 1930 Fotó: fortepan

A Balaton melléki présházak, pincék változatos formavilágát sok néprajzkutató vizsgálta, összegezte, Vajkai Aurél néprajzkutató pedig tanulmányaiban és könyvében mutatta be részletesen a Balaton vidékén szőlőhegyi pincéit, présházait.

A balatoni szőlőhegyek, szüretek a régi időkben nemcsak a szőlőtermelőket és a kíváncsi vendégeket vonzották, hanem a magyar írókat és költőket egyaránt. Sok-sok magyar alkotó lelt nyugalmat a tavi szőlőhegyek lankáin, a jó balatoni bort kortyolva számos alkotás szól e vidék természeti kincséről, a zamatos borról. Eötvös Károly, Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Hamvas Béla, Tatay Sándor, Takáts Gyula, Kiss Benedek és sok XXI. századi alkotó írta meg balatoni (bor)dalát, szüreti emlékét. De bizton állíthatjuk, hogy a balatoni szüretek víg világát elsőként Kisfaludy Sándor öntötte versbe, a XVIII. század fordulóján, íme egy részlet a Himfy szerelmei című művéből:

„Badacsonynak szüretében
Öröm nékem mulatnom
S ízes, édes gerezdjében
Kényre Válogathatnom.
S a szép hegynek pompájával
Eltelvén egy sas szárnyával,
Mely ott lebeg tetején,
Szeretek fellengni én.”

Ahogy láthattuk, a tavi szőlőhegyi élet, a szüretek világa, a présházak változatos építészeti emléklenyomatai különösen sok érdekességgel szolgálnak. A 20. század elejétől a balatoni szüretek idegenforgalmi látványossággá is váltak, a szezonhosszabbítás jegyében borvásárt, borhetet, szüreti mulatságokat rendeztek, de aki nem annyira kedvelte a borfogyasztást, szőlőkúrát is választhatott helyette:

„Ingyen szőlőkúra a Balatonnál. Többször megemlékeztünk arról a megkapó szépségről, mely a Balaton vidékét az őszi napokon annyira vonzóvá teszi. A tó körül elterülő nyugalom, a levegő langyossága, az őszi színekbe hajló vegetáció tökéletes pihenést jelentenek az üdülők számára.

Hogy pedig a természetnyújtotta előnyök teljesen érvényre jussanak, a Balatoni Iroda akciójakép a kötelékébe tartozó szállodák és penziók a bőséges ellátáson felül ingyen szőlőkúrát is nyújtanak, mégpedig az amúgyis alacsony utóidény-árakon. Almádi, Füred, Csopak, Badacsony és a somogyi szőlőhegyek kitűnőbbnél-kitűnőbb fajszőlőt szolgáltatnak ehhez az akcióhoz, melynek intézményes kifejlesztése sikeresen oldhatja meg az utóidény problémáját is.” – írta az újság.

Elsősorban Schmidt Ferenc (1881-1958) füredi orvos volt a korszakban, aki a tavi szőlőkúrát leginkább javasolta, mert álláspontja szerint a szőlőben mindazon ásványi anyagok és vitaminok megtalálhatók, melyek nélkül nem lehet egészséges az ember.

A szőlőkúra olyan kúra, melynek folyamán a beteg huzamosabb időn át másfajta élelmét csökkentve, jelentős mennyiségű, héjától és magjától megfosztott szőlőt fogyaszt a szervezet megtisztítására és áthangolására. Jókai Mór is alkalmazta.

A szőlőt orvosi kúraként is hazsnálták Fotó: fortepan

Az őszi, tavi szüretek vidám – régmúlt – napjainak megidézése mellett zárásként egy érdekes forrást ajánlunk, akár jó balatoni bor kortyolgatása mellett is olvasgatható. Az alábbi részletet, a vonyarci szőlőhegy írott szabályzatát – a téma egyik lelkes kutatója – Dornyay Béla közölte A keszthelyvidéki szőlőhegyek múltja című tanulmányában (1939) – érdemes elolvasni, hűen tükrözi a tavi szőlőhegyek egykori, sajátos világát, szabályrendszerét, rendjét:

2. Gyepű Igazítás.
3. Utat kinek-kinek teczése szerént nem szabad tartani a szőlőben.
4. Valaki Szőlőhegyen káromkodik.
5. Ha valaki Gyepűn belül, akár kívül Szőlőhegyen Dolgozik.
7. Sok féle Utak igen kárasak az Szőlőknek.
8. Ha valaki Széna vagy Gyümölcs Lopásban Tapasztaltatik.
9. Ha Idegen Csavargó Ember Szőlőhegyen Tapasztaltatik.
10. Semminémű Marháját Sem allábon Sem föliben.
11. Aki másikat megveri vagy Vért ereszt rajta, avagy gyalázza.
12. Megye szegésnek büntetése.
13. Ha Gyümölcs érik az Uraság magánok kíván.
14. Ha valaki Igaz rendelt Gyepűjét killebb teszi.
15. Ha valaki Másnok megfogadott Munkását el Csalta.
17. Ha Szokás Szerént mégsem az Uraság meg nem engedi a Szedést.
19. … án Szándékát aki Szőlejét parlagon hagyja.
20. Ha Valaki Mustját vagy borát Vízzel öszve keveri.
21. Az Uraság valakinek parlagot ad, hogy Szőlőt Épétcsen.
22. Senki alattomban Szőlőt ne vásállon.
23. Ha valaki Szomszédi vagy vérági Jussal.
24. Valamely adós ettő Ember elég Tételt kíván.
25. Atyafi Szomszéd adósságot kereső.
26. aki az Helységnek eleiben Törvényre idézdedvén meg nem jelenik.
27. aki földek vagy rétek eránt port akar Indetani.
28. Ha Valaki feslet Nyelvességébül Szőlő Hegyen s Hegymester ellen.
29. Szőlő Tőnek akarva vagy Gondviseletlensége miatt. ..“

(Részlet az 1778-as vonyarci articulusból)

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva