– Szerencsés volt, hogy Vízügy megemelte a Balaton vízszintjét – mondta Dr. Horváth Ákos meteorológus, az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. víz világnapi konferenciáján, Siófokon.
A szakember szerint megváltoztak azok a szokásos periódusok az időjárásban, mint amelyeket korábban megszokhattunk. Mint mondta: a légkör más cirkulációs rendszert épített fel.
– Nagyobb a valószínűsége annak, hogy az átlagosnál melegebb lesz az idén nyáron és átlag alatti, vagy átlaghoz közeli csapadék várható – mondta Horváth Ákos, az Európai Meteorológiai Központ előrejelzésére hivatkozva.
Tavaly egyébként nagyon meleg volt, július végén 28,8 °C-ra melegedett a tó vize (egy méter mélyen mérték a meteorológusok Siófokonál), ami rendkívülinek számít. A Balatonnál viszont a helyi zivatarok nagyon sokáig egyensúlyban tartották a légkört. Nem száradt ki a Balaton, és nem történt olyan szélsőséges hidrológiai esemény, mint 2003-ban, amikor homokzátonyok bukkantak ki a tómederből, a kiszáradás negatív megítélését a turisztikai ágazat pedig elég nehezen heverte ki.
– Szárazabb nyár vár ránk, ezt mi is így látjuk, ezért spóroltunk egy kis vizet a tavaszi időszakra – mondta a LikeBalatonnak Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese, aki hozzétette, hogy március 18-án zárták el a Sió-zsilipet, addig ugyanis kis mértékben engedték a Balaton vizét.
Elzárták a Sió-zsilipet (Fotó: sonline.hu)
– Jelenleg 117 cm a tó átlagos vízállása, és ha jön hozzá még egy kisebb csapadék, akkor májusra elérjük az előírt 120 cm-t, ez ugyanis a májusi szabályozási szint, ami télen egyébként csak 110 cm – mondta Lábdy Jenő, aki hozzátette, hogy a mostani vízállások figyelembevételével extrém alacsony akkor sem lesz a víz, ha nagyon száraz lesz a nyár. Ez a jelentősége a vízszinttartásnak.
Novembertől február végéig 110 cm, márciusban és áprilisban 115 cm, májustól októberig 120 cm az előírt maximum. A kísérleti próbaüzem lezárult és a 120 centiméteres szabályozási vízszint maximumát 2019. február 11-től vízjogi engedély rögzíti.
A siófoki víz világnapi konferencia előadói. Jobbra Dr. Molnár Gábor Balatoni Integrációs Kft. ügyvezető igazgatója (Fotó: Krausz Andrea)
2000 és 2018 között 7 olyan évet is regisztráltak, amikor negatív volt a tó vízháztartása, tehát nem esett annyi csapadék, mint amennyi elpárolgott. A vízpótlás egyik alternatívájaként szakemberek javasolták, hogy a Rábából, vagy a Drávából vezessenek vizet a Balatonba. Azonban ezt elvetették, mivel a folyók szabad vízkészlete korlátozott, vagyis szárazság esetén azok is kevesebb vízhozammal rendelkeznek.
Mivel más vízpótló rendszer nincs, ezért a mederben való tárolás jelentett megoldást, aminek persze vannak problémás elemei is. Amíg a magasan tartott víz kedvezményezettjei lettek a vitorláskikötők, a strandok és a turisztikai vállalkozások, addig károsultjaivá váltak pl. a déli parti önkormányzatok, akiknek az esetleges elöntések miatt (a Balaton ugyanis áradni is tud) kell nagyobb kiadásokkal szembenézniük.
Vihar Siófokon, az Aranyparton (Fotó: Krausz Andrea)
Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs Kft. kutatásvezetője egy olyan felmérésről számolt be, melyben megkérdeztek 43 Balaton-parti önkormányzatot, 105 strandüzemeltetőt, 25 kemping- és 89 kikötővezetőt. Sokan a partvédőművek leromlásáról, a belvizes területek kialakulásáról, a csatornahálózatok, vízelvezető-rendszerek elöntéséről, partmenti utak, parkolók romlásáról számoltak be. Oláh Mikós szerint hosszú a lista azzal kapcsolatban, hogy hol kellene beavatkozni a magasan tartott víz miatt. A felmérés becslése szerint 2 évente legalább 10 milliárd, 10 évente pedig nagyjából 75 milliárd forintnyi fejlesztési összegre lenne szükségük az érintetteknek.
A víz világnapi rendezvényen még elhangzott, hogy egy Átfogó Környezeti Megfigyelő és Tájékoztató Rendszer készül a Balatonon, melyhez a tó közepére és a partjára is telepítenek megfigyelő állomásokat, ezek a többi között a víz minőségéről is szolgáltatnak majd adatokat.
Krausz Andrea
