– A szezon nyári hónapjai az átlaghőmérséklet tekintetében rendkívül melegek voltak, 2-3 fokkal is meghaladták a sokéves átlagot – mondta Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője.
Az év legmelegebb napjai a Balatonnál augusztus 8-án és 9-én voltak. 9-én Fonyódon 35 fokig emelkedett a hőmérséklet. Idén azonban sokkal elviselhetőbbnek bizonyultak a nappali időszakok, viszont az átlaghőmérséklet mégis magas volt, mert nem nagyon hűlt le a levegő.

– Mindez a sok helyi zivatarnak volt köszönhető. A zivatarfelhők a délutáni napsütést leárnyékolták és a belőlük hullott csapadék, a nedves levegő nem engedte, hogy csökkenjen a hőmérséklet – emelte ki Horváth Ákos.

Vihar után 2018. június 30-án Siófokon, az Aranyparton (Fotó: Krausz Andrea)

A Balaton vizének hőmérséklete extra hosszú ideig magas volt. Májusban szinte miden nap 20 fok feletti értékeket mértek, június első hetében pedig már már 25 fokos volt a Balaton, ami nagyon melegnek számít. A legmagasabb vízhőmérséklet július 30-án állt be 28,8 °C-al. (Ezt egyébként egy méter mélységben méri egy Siófokon működő automata vízhőmérő.)

És hogy miért nem száradt ki a Balaton, hiszen ilyenkor akár 0,5-0,8 centimétert is párolog naponta?!

A zivataroknak volt köszönhető, hogy tavaszhoz képest szinte alig változott a tó vízszintje. A februári, márciusi csapadékos időjárást követően április első hetében 133 cm volt az induló átlagvízszint, ami rövidesen 128-ra csökkent a Sión történt vízeresztés után. A május és a július az átlaghoz közelebbi csapadékú volt, míg a június és a szeptember az átlagot általában jóval (150-200 %-ot) meghaladó csapadékban bővelkedett. Így történhetett, hogy a nyári párolgás ellenére szeptember első hetében 10 cm-rel, 120 cm-re emelkedett a vízállás.

– Idén a hosszan tartó, nagy viharok száma viszonylag csekély volt, ezért csökkent a fenntartott viharjelzések száma is – összegezte Horváth Ákos annak kapcsán, hogy október 31-én befejeződött a viharjelzési szezon. Mint mondta, 54 zivataros nap volt, ezért sokszor kellett kiadni viharjelzést, de viszonylag rövid ideig voltak a jelzések érvényesek. A nyár első felében akadtak bőven helyi zivatarok, amelyek gyorsan felépültek, de gyorsan össze is omlottak, így rövid ideig fújt viharos szél.

A Siófoki Viharjelző Obszervatórium azonban nem zár be egyetlen napra sem, természetesen most is zajlik a munka.

A vezető meteorológus így fogalmaz: „Lépést kell tartanunk a kutatásokkal. Nagyon komolyan változik a balatoni időjárás, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Matematikai modelleket fejlesztünk, számítógépeket programozunk, hogy topon legyünk a változó légkörrel való csatározásban. „

Krausz Andrea